2011. október 30., vasárnap

Víz mint információ hordozó

KAVALKO:  
Víz mint információ hordozó.

Korunkban egyre több szó esik a vízről, és annak kiemelt fontosságáról. Úgy gondolom hogy ennek természetesnek kell lennie, és ahogy én rájöttem, így sokan mások is osztják a nézetemet. Vizsgáljuk meg néhány szempontból a vizet, mit is várunk el a víztől? Legyen a víz, tiszta és bőségesen álljon a rendelkezésünkre hogy kellő mértékben pazarolhassuk, és szennyezhessük, vagy talán mégsem? Kezdjünk egy kicsit játszani a képzeletünkkel: Járjuk a sivatagot egy csepp vizünk sincs már mit adnánk néhány kortyáért? Egy másik példa: hajótörés a tengeren víz van bőven és mégis szomjazunk. Mi teszi nélkülözhetetlenné számunkra a vizet? A válasz egyszerű nélküle megszűnik az élet, a víz maga az élet.


Az emberi szervezetben fellelhető víz arányát tekintve közel kétharmad része a szervezetünknek, szerves oldószer. De, vizsgálódjunk tovább a környezetünkben a Föld mint bolygó, szárazföld ill. tengerek aránya szintén hasonló. A természet ismétli önmagát? A tiszta ivóvíz az egyik legnagyobb kincs bevallhatjuk nélküle nincs élet a földön. Az ivóvíznek kémiai szempontból, és bakterológiai szempontból is kifogástalannak kell lennie. Azonban van még néhány érdekes kitétel, legyen hasonló szerkezetű mint a testünket alkotó víz. Itt ismerkedjünk meg az élő és a holt víz fogalmával. Mi az élő víz? Az ami pontosan olyan szerkezetű mint a testünket alkotó víz. És a hólt víz? Ez kémiai értelemben víz de szerkezetileg annyira rosszul strukturált hogy az élő szervezet csak komoly saját életerő felhasználásával képes azt hasznosítani. Miért is ilyen sok az energia ráfordítás? Gondoljuk végig hogy a molekulákat alkotó atomok annyira kis energiát hordoznak hogy elektronjaik a mag közvetlen közelében lévő pályákon kénytelenek keringeni, ezáltal az atomok közelebb kerülnek egymáshoz a molekulán belül oly annyira hogy a víz mérhetően sűrűbbé válik. A molekulák összetapadnak és így nehezebben szívódnak fel. A rostán könnyen átfér egy mogyorószem, de egy dió már nem. Ez igaz áttételesen a holt vízre is. Nézzünk még néhány példát arra hogyan viselkedik az élő és a holt víz pl. a hőmérsékletváltozásra, hogyan kristályosodik, hogyan alakul a vezetőképesség, a felületi feszültség, az oldóképesség? Nézzük sorjában: Eltérő a forráspont, fagyáspont, Az élővíz melynek struktúrája tökéletes csodálatos egykristályokat hoz létre a fagyása közben, A vezetőképesség és a felületi feszültség műszerekkel kiválóan mérhető, ami az oldóképességet illeti próbáljunk belőle főzni, fagyit készíteni stb. meghökkenve vesszük észre hogy olyan ízek kerülnek elő amiről nem is volt eddig tudomásunk. Hol találunk a természetben rendezett , un. élővizet? Szóvolt arról hogy az élő sejtekben szervezetekben, így a növényekben, gyümölcsökben valamint több ezer méter magasan található lágyan csörgedező hegyi patakokban. És rögtön adódik a kérdés, holt vizet hol találunk ? Szinte mindenütt a környezetünkben. A csapból folyó vízzel sokan öntöztünk már virágot, a tapasztalat? És ha alkalmunk nyílt esővízzel öntözni a növényeinket? Beláthatjuk hogy a növények tudnak gondolkodás nélkül különbséget tenni. A kérdések és a kételyek egyre nőnek; hogyan tovább? A környezet nagyon megsínylette a szennyezést, és itt meg kell említeni a víz mellett talajt és a levegőt is. Sokan keressük az adható választ. Lépjünk azonban túl a kémián és nézzük meg mi az amire a víz még képes? Hallottak már az információról? Szinte megfoghatatlan, és számos hordozója lehet pl: adathordozók, emberi beszéd, színek, hangok, formák, rezgések és még sorolhatnám. Az adathordozók közé sorolható hogy konkrétabbak legyünk, a magnószalag, a cd-lemez a víz ,, igen a víz. Sokan kutatták miképpen lehetne láthatóvá tenni azt hogy változik – e a víz szerkezete ha különféle behatások érik. Lehet hogy a véletlen játéka volt, vagy egy nagyon jó ötlet, de megszületett az egyik lehetséges megoldás. Megfagyasztották a különböző behatásoknak kitett vizet és láss csodát a kristályosodás más és más ábrákat adott. Vettek mintákat szennyezett folyókból, tavakból, szent helyek vizeiből, hegyi patakokból. És itt jött az amire senki sem számított a szennyezett vizet pohárba töltötték majd emberek kezébe adták hogy gondoljanak valami szépre felemelőre, a fagyasztás után olyan kristályosodás következett be mint a szent helyek vagy hegyi patakok vizéből. Ismét felmerül egy újabb kérdés, mi is az emberi gondolat? Talán energia és információ? Megfogható, vagy csak csodálkozásra késztet? Nem gondolom, része az egésznek az oszthatatlannak mely körülvesz bennünket, a mikro és makrokozmosznak. Minden mozog, rezeg körülöttünk, mindennek megvan a saját rezgése és információja számunkra a kérdés mindössze annyi hogy mit tudunk érzékelni mindezekből. Újabb gondolati bukfenccel vizsgáljuk meg sejtjein működését. A biokémiai folyamatok számára létfontosságú a víz, hiszen a sejtekhez szállítja az építőköveket és elszállítja a képződő salakanyagokat. Érzésem szerint itt még nem ér véget a víz szerepe, ahogy már előzőleg említettem remek hordozója, tárolója az életerőnek és a sejtek finom működését elősegítő programoknak vagyis az információnak. A sejteket alkotó víz fontos tényező a szervezet számára, nem mindegy hogy milyen struktúrájú, energiaszintű és milyen információt hordoz. Nem kell nagyon megerőltetni a képzeletünket ahhoz hogy láthassuk milyen sokféle közegen keresztül haladnak a csövek amik a vizet szállítják a számunkra. A víz mint nagyon érzékeny adathordozó „megjegyzi” mivel találkozott és mi érte, ez mind hozzásegíti a szétziláltság állapotának kialakulásához. Mi vezet a szervezetünket alkotó víz sejtműködést segítő parancsok, programok időszakos törlődéséhez? Soroljunk fel néhányat a teljesség igénye nélkül: elektroszmog, rádió- tv, adóberendezések rezgései, földsugárzási zónák, környezeti mérgek, stressz stb. Szerencsére az emberi energiamező képes újra és újra visszaírni a programokat, de kérdezem ha egyre többször kell ezt csinálni van arra esély hogy a másolatok egyre hibásabbak? Ezek hosszútávon beláthatatlan következményekkel is járhatnak az egészségünk szempontjából. Az egyik alternatív megoldás lehet ezekre a kihívásokra olyan berendezések létrehozása, mint például az ORGONKÉSZÜLÉKEK, melyek képesek a szétzilálódott struktúrát helyreállítani és parancsokat bevésni ebbe az érzékeny adathordozóba, melyekkel a szervezetünk újra írhatja a helyes működésének kódjait. Feltárva ezáltal testünk számára az önregeneráló lehetőségek tárházát. Mindössze csak életerőre, helyes működési klísére van szükség a gondoskodás, az odafigyelés és a szeretet mellett hogy egészséges életet élhessünk. Becsüljük hát meg az életet, és az életet megalapozó tiszta vizet, hiszen ha ez nincs többé, mi sem létezünk. KavalkóJános




- Google Eszköztárral küldve