2013. január 12., szombat

Veszélyes-e a húsevés? | Dr. Hummel Zoltán a mikrorostos gél feltalálója, a béltisztítás (méregtelenítés), a bélflóra-helyreállítás és a székletszabályozás szakértője.

Veszélyes-e a húsevés? | Dr. Hummel Zoltán a mikrorostos gél feltalálója, a béltisztítás (méregtelenítés), a bélflóra-helyreállítás és a székletszabályozás szakértője.

Veszélyes-e a húsevés?

Többen kérdezték tőlem, hogy nem olvastam-e a Thomas M. Campbell-től a Kina-tanulmányt (The China Study)? Ha nem, akkor le vagyok maradva, ott ugyanis feketén fehéren kimutatták, hogy az állati fehérjék fogyasztása komoly rákkockázatot jelent. Hát milyen ember vagyok én, aki nem ismeri a legújabb kutatásokat, és a húsevést támogatja, miközben a legújabb tudomány éppen azt hirdeti, hogy csak a Vegán táplálkozás lehet egészséges? Nem volt mit tennem, át kellett gondolnom a Kina-tanulmány állításait.
Ha a betegségek kockázatával akarok foglalkozni, akkor „vissza kell menni a kályhához”, a gyulladásokhoz!  Bármilyen betegségekről is legyen szó, akár rák, akár szív- és érrendszeri betegség, a betegség kiinduló pontja a gyulladás. Mi az a gyulladás? Immunrendszerünk reakciója egy valós vagy vélt támadásra. Az immunrendszer mindig fehérjékre vagy fehérjeszerű anyagokra reagál. Azokat azonosítja be, úgy hogy saját fehérje-e, vagy kívülről jött ugyan, de már volt vele dolga és van hozzá ellenanyag, stb.

Ha tehát úgy tesszük fel a kérdést, hogy a fehérjetartalmú élelmiszerek nagyobb kockázattal járnak-e, mint a fehérjementesek, akkor azt kell válaszolnunk, hogy igen, a fehérjéket tartalmazók nagyobb kockázatúak!
A fehérjék bonyolult szerkezetű nagy molekulák. A legtöbbjük elveszti eredeti szerkezetét hő hatására, és egy gombolyagszerű képződmény lesz, ezek a denaturált fehérjék, információ szempontjából csak a méretükben különböznek egymástól, tehát egyénre jellemző reakciót sem váltanak ki az immunrendszerben. Ezeket megemésztjük az emésztőrendszerünkben, és aminosavaikat beépítjük saját fehérjéinkbe vagy energiaforrásként hasznosítjuk. Tehát nemhogy gondot okoznának, hanem jót tesznek nekünk. Vannak viszont olyan fehérjék, ún. glikoproteinek, cukros fehérjék, melyek cukor burokban vannak, és eléggé ellenállnak a hőhatásoknak. Blogomban már legalább kettővel foglalkoztam, az egyik a gabonában lévő glutén, a másik a tejben lévő BCM-7. Mindkettő gyulladást okoz bennünk, ebből csak az egyik állati eredetű. Tehát ha azt akarjuk tanulmányozni, hogy milyen veszélyes a táplálékunk, akkor azt kell vizsgálni, hogy táplálékunk mennyi glikoproteint tartalmaz? A hormonok legtöbbje is glikoprotein szerkezetű.
Az én olvasatomban a Kina-tanulmány is elsősorban a tejfogyasztást tartja első számú közellenségnek. Különben is gondoljunk bele, mi a funkciója a tejnek? Hogy nagyon rövid időn belül, nagy növekedést mutassanak a bébik. Ez felfokozott sejtszaporodást jelent. Ha felnőtt állapotban is sok tejet fogyasztunk, akkor ne csodálkozzunk, ha a szervezetünkben a sejtek továbbra is növekedni és szaporodni akarnak, mivel a táplálkozás felől ezt az ösztönzést kapja.
A húsban, illetve izomban, kevés a glikoprotein. Az izomsejtek óriásiak és sejtmembránúk is relatíve kevesebb. Normál állattartási körülmények között kevés olyan anyagot tartalmazhatnak, amelyek gyulladásokat okozhatnának. A veszély a gyorsított tenyésztésben lehetséges, növekedési hormonnal kezelt, vagy génkezelt állatokban lehetséges olyan fehérje, amelyek immunrendszerünk számára ismeretlenek, így gyulladást generálhatnak. Gondoljunk bele, sztyeppe lakó őseink, mennyi húst fogyaszthattak, de az ő állataik kint legeltek a sztyeppén, tiszta füvet és tiszta vizet fogyasztva. Őseink erősek és kitartóak voltak, végig lovagolták egész Európát, vajon ha gyulladások gyötörték volna őket, meg tudták volna tenni ezt a „túrát”?
Nem, a húsfogyasztás is csak akkor lehet veszélyes, ha nem természetes környezetükben, nem természetes táplálékaikkal nevelik fel a húsállatokat.
Nem hagy nyugodni a Kina-tanulmány egyik érve a Vegán táplálkozás mellett. Kimutatták, hogy az állatok metángáz termelése nagyon növeli a Föld üvegházhatását. Apró kuncogással fogadtam ezt a hírt, mert ha az embereket Vegán táplálkozásra bírnánk, akkor az ő metángáz termelésük is jobban megterhelné a Föld légterét. Mivel fokozott növényevéssel fokozott metángáz-termelés jár.