2013. január 15., kedd

A sóról, a szénsavas italokról és a húsevésről | Dr. Hummel Zoltán a mikrorostos gél feltalálója, a béltisztítás (méregtelenítés), a bélflóra-helyreállítás és a székletszabályozás szakértője.

A sóról, a szénsavas italokról és a húsevésről | Dr. Hummel Zoltán a mikrorostos gél feltalálója, a béltisztítás (méregtelenítés), a bélflóra-helyreállítás és a székletszabályozás szakértője.

A sóról, a szénsavas italokról és a húsevésről

Ártalmas-e a só, vagy szükséges?
A régebbi időkben háborúkat vívtak a só lelőhelyiért. Most meg sok helyen hallani és olvasni, hogy ártalmas a só, mert magas vérnyomást okoz! (Azt, hogy a magas vérnyomásra önmagában a só fogyasztása nincs hatással, azt sok jelenkori vizsgálat bizonyította.)
A húsételeinket az elkészítéskor alaposan megsózzuk, így tanultuk őseinktől. De miért alakult ki ez a szokás?
A nagy fehérjetartalmú ételeink (ilyenek a húsételek is) emésztésénél nagy mennyiségű sósav kell a gyomorban. Mint tudjuk a sósav nagyon erős, maró sav. De a fehérjék kémiai „darabolásánál” nagy mennyiségben szükség van rá. Attól hogy a gyomor falában található saját fehérjéinket ne denaturálja az erős gyomorsav, a gyomor nyálkahártyája véd meg bennünket.
A fehérjék emésztésénél nagy mennyiségű erős savat bocsát ki a szervezetünk. Sokan azt feltételezik, hogy a fehérje fogyasztása azért is ártalmas, mert a sok kiválasztott sósav elsavasítja a szervezetünket. Mi ebből az igazság?

A gyomorfalban elhelyezkedő sejtjeink nagy mennyiségű sósavat választanak ki a gyomorba, ami a gyomor belsejét nagymértékben savasítja (idáig igaz!) Ugyanakkor ugyanazok a sejtek a vér felé nagy mennyiségű szódabikarbónát (NaHCO3) választanak ki, ami a szervezetünkben a leghasznosabb „lúgosító”.
Tehát a gyomorfal sejtjei a gyomor bel tartalma felé savasítanak, míg a vér felé lúgosítanak! A sok sósav (HCl) kiválasztásához sok klór kell! Honnan veszi a sok klórt a szervezetünk? A vérplazma sok klórt tartalmaz, ha sokat elhasználunk belőle és más típusú anion pótolja a klór ionokat a vérben, akkor úgynevezett metabolikus acidózis lép fel, vagyis elsavasodunk! A vérben tehát a hiányzó klórt pótolni kell. A sóban, a nátrium kloridban van klór! A húsban és a többi fehérjetartalmú ételeinkben, például a tojásban, sok a kálium, amely nekünk is a sejtépítéshez szükséges. A húsban lévő káliumot az emésztés folyamán kicseréljük nátriummá, a nátrium viszont a vérplazmában nagyon fontos. Végső soron a hús emésztésénél a vérünkből felhasználódik egy csomó klór és nátrium. Ezt pótolni kell! Tehát változatlanul feltéve a kérdést, hogy szükséges-e sózni a fehérjetartalmú ételeinket, a válasz: igen! Ha nem tennénk, akkor a vérünkből hiányozna a klór és a nátrium, és igazi metabolikus acidózist, savasodást, okozna a hiányuk.
Ártalmasak vagy hasznosak a szénsavval dúsított italok fogyasztása?
Hallottam valakitől a napokban azt a megjegyzést, hogy ő nagyon egészségesen él, mert csak szűrt vizet iszik, és soha nem fogyaszt szénsavval dúsított ásványvizet vagy szódát. Úgy tűnik, hogy a „szénsavmentes” jelentése egyeseknél maga az „egészség”. Valószínűleg többen elcsodálkoznak, de ha nem lenne a vérünkben kellő mennyiségű szénsav, meghalnánk. Hát akkor miért félünk a szóda fogyasztásától, ha a sejtjeink szódában fürödnek, és nem is tudnának nélküle élni.
A szódavíz úgy keletkezik, hogy széndioxid gázt oldunk vízben. Ha szénsavat, vagyis szódavizet gyártunk, akkor széndioxidot fújunk a vízbe. Ha a szódavíz fölül kiszívjuk a széndioxidot, akkor könnyen visszaalakul vízzé és széndioxiddá a rendszer. Köztes termék a bikarbonátion. A vérplazmában, normálisan sok a negatív töltésű klór és bikarbonátion. A bikarbonátion a legjobb lúgosító, mert képes megkötni egy hidrogén iont, ami maga a „lúgosítás”. Miután megkötötte a hidrogéniont, könnyen széndioxid és víz keletkezik. Kilehelve aztán a széndioxidot, megszabadultunk a savasságot okozó hidrogéniontól. A bikarbonátion nemcsak a tüdőben segít a szervezetünk savtalanításában, de a vesében is. Hát akkor még egyszer megkérdezem: kell félnünk a szódától, ami ugyan enyhén savas, de a legjobb savtalanítónk? Dehogy hatékony lúgosító legyen, kell hozzá egy kis lihegés, esetleg mély levegővétel. Fura ez a természet, nem?
Mit igyunk, ha izzadunk?
Az izzadással sok sót, vagyis nátriumot és klórt veszítünk. Amint az előbb már megbeszéltük a vérplazma legfontosabb alkotóelemei a bikarbonátionon kívül a nátrium és a klór. Nagyon vigyázni kell ezekre, hogyha egészségesek szeretnénk maradni.
Már említettem, hogy körülbicikliztük a Balatont. Nagy meleg volt, sokat izzadtunk. Menet közben szódavizet és úgynevezett „sportfröccsöt” ittunk. (A sportfröccsben egy rész bor és négy rész szódavíz van.) Este pedig, mikor abbahagytuk a bringázást hosszúlépést ittunk. A szóda és a sportfröccs fogyasztását egybekötöttük egy kis só nyalásával. Rászórtunk egy kis sót az öklünk felső részére, lenyaltuk és szódával leöblítettük. Úgy ittuk a szódát, mint a mexikóiak a tequilát. Valószínűnek tartom, hogy Mexikóban, a nagy melegben sokat izzadnak és a só pótlás miatt csinálják ezt sóval összekötött ivást.
Természetesen vesztünk egyéb ásványi sókat és mikroelemeket az izzadással, de ezek nem csökkennek le hirtelen, és a megfelelő szinten tartásuk változatos, helyes táplálkozással történik. Folyadékpótlással csak a nátriumot, a klórt és a bikarbonátot emelhetjük a megfelelő szintre.
Ha a sportolással azt is szeretnénk elérni, hogy a zsírszövetünk egy része izomszövetté változzon, akkor kellő mennyiségű fehérjetartalmú ételt is kell fogyasztanunk. Ha sót nyalunk, hamarabb éhesek is leszünk, ekkor kellő mennyiségű gyomorsavunk is lesz a fehérjék megemésztéséhez. A kellő mennyiségű gyomorsav abban is segít, hogy a gyomorban elpusztítja a kórokozókat és azokat az élesztőgombákat, amelyek már a gyomorban elkezdik erjeszteni a szénhidrátokat és puffadást gyomorégést okoznak.
Sokan kérdezik tőlem, hogy ártalmas-e a húsevés?
Erre azt válaszolom, hogy igen a romlott és emésztetlen hús ártalmas. A húsevő állatoknak, például a kutyáknak olyan erős a gyomorsavuk, hogy még a romlott hús sem árt nekik. Ha romlott húst eszünk, akkor nemcsak kellemetlen élményben lesz részünk, hanem súlyos enteroszeptikus fertőzésben is. Viszont, ha van kellő gyomorsavunk, akkor nem okoz komolyabb gondot a húsevés és még meg is emésztődik bennünk a fehérje.
Sokan azt is állítják, hogy a húsevéstől sok lesz a húgysav a vérünkben, ami köszvényt okoz. Igaz az állítás abban az esetben, ha nem emésztjük meg megfelelően a húst. Vagyis még egyszer mondom, ha nincs elég gyomorsavunk. Ha az emésztetlen fehérje a vastagbélbe kerül, ott rothasztó baktériumok rothasztják a húst, ami húgysavat is termel. Ha a fehérje emésztésünk tökéletes, akkor már a vékonybélben az összes fehérje elbomlik aminosavakká és felszívódik ott, vagyis a vastagbélbe semmi sem kerül belőlük.
Valószínűleg nem voltak buták a királyaink, mikor azt mondták, hogy egy erős országnak kell lennie arany- és sóbányájának! (Lehet, hogy az óta vagyunk támadhatóak, mióta elveszítettük?)(sic!)