2011. december 23., péntek

RICINUSOLAJ

RICINUSOLAJ:

A ricinusolajat a gyógynövények királyának tekintik abban az értelemben, hogy kitűnően orvosolja a váta dósa által okozott, valamint az ízületi gyulladásos betegségeket. Tulajdonságai közé tartozik, hogy meleg, olajos, nehéz szer és kiváló hashajtó.

Latin név: Ricinus communis – Semen/Folium (Euphorbiaceae)

Összetevők:
Fitoszterolok – brassicaszterol, kampeszterol, B-szitoszterol, B-amyrin, lupeol (a növény föld feletti részeiben találhatók)
Flavonoidok – kaempferol, quercetin, rutin (a növény föld feletti részeiben találhatók)
Állandó zsírsavak – ricinol, linol, palmitin, olein és sztearin zsírsavak (a növény magjában találhatók)
Alkaloida – ricinin (a növény magjában található)

Gyógyhatások:

Enyhe hashajtó, … illetve erőteljes hashajtó szer (mennyiségtől függően), ízületi gyulladások elleni szer, gombaölő szer, lágyító/puhító szer, oxitocin (többek között a szülés megindításában használják). Bizony ez az a módszer, amit a francia nők oly’ szívesen alkalmaztak. Ezzel pucolták ki bélrendszerüket, jelentős fogyást elérve, az étkezési élvezetek bűntudatát mellőzve. A módszer elég drasztikus volt, ma is nagyon kell vigyázni.

Indikációk:
Emésztés: Enyhébb formájában, hogy egyensúlyozza a székrekedést, a ricinusolaj ozmózisos hashajtóként funkcionál. Benntartja a vizet a belekben, és teljes mértékben kitisztítja a vastagbelet; ezzel így eltávolítható a felesleges pitta és a váta a szervezetből. A hatása azonban igencsak dósa függő és emiatt az enyhétől az erősig változhat a szer hashajtó ereje. Mint lágyító szer olajozza a testet, s így ellensúlyozza a váta által okozott szárazságot, valamint a megfelelő irányba igazgatja az apana vayu áramlását, azaz lefelé. Aranyérbántalom esetében is alkalmazható, mint kiegészítő kezelés.

Ízületi gyulladásra:
Hagyományosan azoknál a személyeknél használják, akiknél az ama és a váta dósa keveredik. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a csontok és az ízületek bedagadnak, deformálódnak, ami miatt fájdalom jelentkezik. A ricinusolajat általában külsőleg alkalmazzák, és csak olyan betegségeknél alkalmazzák belsőleg, mint az isiász, ízületi gyulladás, köszvény, valamint a paralízis.

Daganatok:
Mindennemű lerakódás és kitapintható daganat esetében külsőleg szokták alkalmazni. Ilyen eseteknél forró borogatást kell alkalmazni a mellkas, máj, has, medence felületén. Bármilyen ciszta, gyulladás, tumor vagy daganat megjelenése esetén ezt az eljárást alkalmazzák.

Szem:
A szem kezelésében a ricinusolajat úgy alkalmazzák, hogy a páciens szemébe öntik. Ezzel az olyan betegségeket kezelik, mint az árpa, kötőhártya-gyulladás, valamint ez a gyógykezelés a szembe jutott különféle szennyeződések eltávolítására is szolgál egyben.

Bőr:
A szemölcsök, a bőr és a köröm gombás megbetegedései esetében nagyon hatékony ellenszer. Lágyítószerként használják az olyan bőr kiszáradását okozó betegségeknél, mint a pikkelysömör és az ekcéma.

Kombinációk:
Gyömbér, Triphala – székrekedés esetében teaként alkalmazható.
Haritaki (1 rész ricinusolaj, 4 rész Haritaki), ezzel a vegyítéssel Gandharva haritakit nyerünk – erőteljes hashajtóként funkcionál, amely kitűnő a váta túltengés kezelésére.
Guggul, Dashmoola – ízületi gyulladások forró kezelésére használják.

További Áyurvédikus energetikai információk a Ricinusról >>
Ájurvédikus energetika:
Rasza (íz): Édes, csípős, összehúzó
Vírja (hatás): Melegítő
Vipaka (emésztés utáni hatás): Édes
Guna (minőség): Zsíros, nehéz, átható és finom összetételű (vagyis behatol a szervezet legkisebb csatornáiba is)
Dósákra gyakorolt hatás: VKP-, P+ (bővelkedik benne)
Dhátu (szövet): Plazma, vér, izom, zsírszövet
Sróta (csatorna): Emésztési, kiválasztó, vérkeringési

Kontraindikációk:
Habár gyakran használják arra, hogy megindítsák a szülést (a szer oxitocin kibocsátásának köszönhetően), használata nem javasolt terhesség alatt. Ezen felül nem alkalmazható béldugulás, belső szervi gyulladások, valamint 12 év alatti gyerekek esetében. Nem javasolt hosszú távú használata, mert függőséget okoz.

Biztonsági előírások:
Nem ismert semmilyen negatív kölcsönhatása más gyógyszerekkel. Csak a mennyiségre kell figyelni!

Adagolás:
5 – 30 ml kortól, mérettől és a székrekedés szintjétől függően. Nagyon hatékony, ezért megfontoltan használjuk!

Megjegyzések:

A ricinusolaj Afrikából származik, azonban India minden tájékán fellelhető; a növény maga egy évelő cserje
A vörös és a fehér fajták közül a fehéret használják gyógyszerként.
A növény egész magja rendkívül mérgező, vagyis ha egészben elfogyasztják, halált okoz. Ezt a ricin fehérje magas méreg tartalma okozza. Miután a magot kisajtolják, a ricint denaturálják, és ezzel ártalmatlanná teszik.
A növény levelét és gyökerét is dicsérik, mint az ízületi gyulladások kitűnő ellenszerét.
Az ízületi gyulladások kezelésében fontos összetevő a Simhanada guggul (+ Triphala, Sulphur, Guggul).
Indiában a ricinusolajat gyakran hozzáadják, rákenik a csapátira (teljes kiőrlésű lisztből készült lepény) és ekképpen házi orvosságként használják a belek kitisztítására.
A ricinusolaj kis mennyiségben (5 ml) enyhe hashajtó, nagyobb mennyiségben (10 ml+) erős hashajtó szer.
A külsődleges alkalmazása kiváló a különféle fájdalmak, daganatok és vértolulások esetében.

- Google Eszköztárral küldve