"Mennyi a feszültségem?"Ha a krónikus betegségeket alacsony feszültségértékkel társítják, akkor joggal merül fel a kérdés: "mennyi a feszültségem?"
Az ember megmérheti testének feszültségét egy millivoltot mérő mérőműszerrel.
Mindazonáltal bonyolult a mérés, mert szervezetünkben hullámzik ez az érték. Léteznek komputeres eszközök, melyek mérik a test feszültségét és ellenállását.
Ezeket az eszközöket az 1950-es években fejlesztették. Az FDA nem engedélyezte használatukat, mégis, 1951 óta folyamatosan alkalmazzák az egész világon.
A pH a feszültség mérése. Amikor egy elektron eltűnik, azt pozitív feszültségnek nevezik. Amikor egy elektron hozzáadódik, az a negatív feszültség.
A feszültséget logaritmikus skálán alakítják át, és 1-14 pH közötti értékben mérik.
Minden krónikus betegség meghatározható úgy, hogy alacsony a feszültségérték.
Krónikus betegségek akkor fordulnak elő, amikor a feszültség -20 millivolt alá csökken.
1. A sejteknek nincs elég energiájuk a pontos működéshez.
2. Az alacsony feszültség krónikus fájdalmakat okoz.
3. A feszültség csökkenésével, a sejtekben levő oxigén is csökken, így az aerob metabolizmus (oxigénes) állapotból anaerob (oxigén nélküli) metabolizmus alakul ki.
4. Az anaerob metabolizmus során egységnyi zsírból csak két molekula ATP, míg az aerob (oxigénes) metabolizmus során 32 molekula ATP képződik.
5. Az anaerob metabolizmus során mikroorganizmusok fejlődnek, sejtjeinkből kikerülnek a mérgek, így azok fel tudják falni. Többfél forrás létezik, ahonnan a szervezet elektronokat nyer, így a feldolgozatlan élelmiszer, lúgos víz, napsütés, mezítláb járás a fűvön, stb.)
A szervezetben a rostos szövetek fejtik ki a legkisebb ellenállást az elektronok áramlásával szemben. A rostos szövetek két célt szolgálnak: struktúrális támogatást és az elektronok mozgatását.
A szervezetnek 3 követő rendszere van, melyek az elektronokat mozgatják a sejtekhez: ionikus, a keringési rendszerben, az idegeket körülvevő rostos szövetek és az akupunktúrás rendszer.
A sejtmembránok phospholipidből épülnek (zsírok). Egyedi tulajdonságai miatt ez az elrendezés kondenzátort képez, mely arra szolgál, hogy elektronokat tároljon.
Ezért a sejtmembránok olyanok, mint a kicsi elemek.
Alattuk mini erőművek vannak, nevük: mitochondria. Belsejükben újratölthető akkumulátor rendszer van, az ATP/ADP.
ATP, ha az akku feltöltött, ADP, ha lemerült.
Az ATP a sejtekben levő teljesítmény forrása a mozgatáshoz.
Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy a sejtek azt végezzék, melyre tervezve lettek.
Az ATP akku teljesítményének csökkenését, majd lemerülését ADP-nek nevezzük.
Ezt követően elektronok kerülnek le a sejtmembránból, és ADP-t újratöltik ATP-nek.
Az ATP-t a Krebs ciklus is előállítja..
A folyamat minden sejtben körülbelül napi 70 alkalommal történik.
Az élelmiszergyártókat rengeteg veszteség éri a selejt miatt.
Legégetőbb probléma a zsírok megromlása. Kitalálták, hogy ha a zsírt 5 órán keresztül és 176 Celsius fokos hőmérsékleten főzik, az a műanyaghoz hasonló anyaggá válik.
Ez a "műanyag zsír" a transzzsír vagy "részlegesen hidrogénezett zsír".
A legtöbb feldolgozott étel tartalmazza, ezzel megnövekedik a polcon tarthatóságuk, és az élelmiszergyártók nyeresége.
Amikor "műanyag zsírt" eszik, a sejtmembránok olyanná válnak, mint a "celofán", nem tartják a töltést, és leállnak az akkumulátorok!
A mitochondria teljes mennyiségét (és így az újratölthető ATP/ADP akkumulátorok számát) a működőképes pajzsmirigyhormonok száma határozza meg!
Az agyalapi mirigy hozza létre a pajzsmirigy stimuláló hormonokat (TSH).
Ennek hatására a pajzsmirigyben létrejönnek a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4).
Az orvosok mindkét hormon szintjét vizsgálják annak meghatározására, hogy a pajzsmirigy működése normális-e.
De ezt a tesztet érvénytelenné teszi a fluorid.
A fluorine, chlorine, bromine, iodine, és astatine fluoridok.
Amikor a fluorine egy atomja jelen van, az bármelyik másik halogént kiszorítja.
A T4 tyrosine protein, 4 jódatom kapcsolódik hozzá. Amikor fluoridot fogyaszt fogkrémmel, a fogorvosnál, stb. az kicseréli a jódot a pajzsmirigy hormokban.
Úgy tűnik, hogy pajzsmirigyhormon vértesztje nem tudja megkülönböztetni a valódi és a hamis hormonokat. Emiatt a normál vérteszt nagyon sok embernél pajzsmirigy alulműködést (hypothyroid) eredményt állapít meg!
Neve: II-es tipusú alulműködés.
A nehézfémek, mint ólom, higany, kádmium, stb. elpusztítják a mitochondriát, ezzel csökkentik a feszültségszintet. A mérgezéshez elég a sószemcse méretű ólom is, mely festékekben és gázolajban található.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberben található higany 80%-a fogászati tömésekből származik. Az "ezüst tömőanyag" legnagyobb része higany.
A higany annyira mérgező, hogy kezeléséhez biológiai védőruhát kell viselni, de ha a szájában hordja.....! Az influenza oltás minden alkalommal biztosít egy adag higanyt!
A nehézfémek nem tárolódnak hosszú ideig a vérben. Gyorsan beépülnek a szövetekbe. Ezért, ha a vérteszt eredményében ilyet talál, az nagyon friss forrásból származik.
A mikroorganizmusoknak, hasonlóan a baktériumokhoz nincs emésztőrendszerük, ezért emésztő enzimjeiket a sejtjeinkbe engedik, ebből tudnak táplálkozni.
A sejtek sérülése betegséget okoz szervezetünkben.
Ha végiggondolja, ahhoz, hogy a baktériumok a fogainkon tudjanak táplálkozni, olyan enzimekre lenne szükségük, melyek sokkal erősebbek, mint Streptococcus, amely a mandulánkon élősködik! A baktériumokból származó erős enzimek (mérgek) közül a gliotoxinok és thioetherek élnek meg fogainkon. Ezek a mérgek azt okozzák, hogy a mitochondria a fogaktól távoli sejtekben leáll!
A gyökércsatorna sebészete során az artériát és ideget eltávolítják a fogból.
A fogorvos az egyetlen orvos, aki szándékosan halott szövetet hagy a testben.
Minden elhalt szövet - legyen az fogban, vakbélben, vagy a nagylábujjon - megfertőződik, és az eltávolításig veszélyezteti az egészséget.
Egy fogban 3-4,5 km hosszú tubulus van, és ezeket sem lézerrel, sem gyógyszerrel, sem más módon nem lehet sterilizálni.
Bármely fertőzéssel, legyen az a fogban, a foggyökérben, vagy a körülötte levő csontban komolyan kell foglalkozni, különben a test valamely más részén krónikus betegség alakul ki.
Forrás:
http://preventdisease.com/
Az ember megmérheti testének feszültségét egy millivoltot mérő mérőműszerrel.
Mindazonáltal bonyolult a mérés, mert szervezetünkben hullámzik ez az érték. Léteznek komputeres eszközök, melyek mérik a test feszültségét és ellenállását.
Ezeket az eszközöket az 1950-es években fejlesztették. Az FDA nem engedélyezte használatukat, mégis, 1951 óta folyamatosan alkalmazzák az egész világon.
A pH a feszültség mérése. Amikor egy elektron eltűnik, azt pozitív feszültségnek nevezik. Amikor egy elektron hozzáadódik, az a negatív feszültség.
A feszültséget logaritmikus skálán alakítják át, és 1-14 pH közötti értékben mérik.
A sejtek 7,35 pH (-20 millivolt) és 7,45 pH (-25 millivolt) érték között működnek.
A sejtmembránok időszakosan elérhetik a -90 millivoltos feszültségértéket is.
Gyógyulás során, az új sejtek képződéséhez -50 millivolt szükséges.
Megbetegszünk, amikor nem tudjuk elérni a -50 millivoltot, és így nem képződnek új sejtek. Az alacsony feszültség krónikus betegségekhez vezet.
A sejtmembránok időszakosan elérhetik a -90 millivoltos feszültségértéket is.
Gyógyulás során, az új sejtek képződéséhez -50 millivolt szükséges.
Megbetegszünk, amikor nem tudjuk elérni a -50 millivoltot, és így nem képződnek új sejtek. Az alacsony feszültség krónikus betegségekhez vezet.
Minden krónikus betegség meghatározható úgy, hogy alacsony a feszültségérték.
Krónikus betegségek akkor fordulnak elő, amikor a feszültség -20 millivolt alá csökken.
1. A sejteknek nincs elég energiájuk a pontos működéshez.
2. Az alacsony feszültség krónikus fájdalmakat okoz.
3. A feszültség csökkenésével, a sejtekben levő oxigén is csökken, így az aerob metabolizmus (oxigénes) állapotból anaerob (oxigén nélküli) metabolizmus alakul ki.
4. Az anaerob metabolizmus során egységnyi zsírból csak két molekula ATP, míg az aerob (oxigénes) metabolizmus során 32 molekula ATP képződik.
5. Az anaerob metabolizmus során mikroorganizmusok fejlődnek, sejtjeinkből kikerülnek a mérgek, így azok fel tudják falni. Többfél forrás létezik, ahonnan a szervezet elektronokat nyer, így a feldolgozatlan élelmiszer, lúgos víz, napsütés, mezítláb járás a fűvön, stb.)
A szervezetben a rostos szövetek fejtik ki a legkisebb ellenállást az elektronok áramlásával szemben. A rostos szövetek két célt szolgálnak: struktúrális támogatást és az elektronok mozgatását.
A szervezetnek 3 követő rendszere van, melyek az elektronokat mozgatják a sejtekhez: ionikus, a keringési rendszerben, az idegeket körülvevő rostos szövetek és az akupunktúrás rendszer.
A sejtmembránok phospholipidből épülnek (zsírok). Egyedi tulajdonságai miatt ez az elrendezés kondenzátort képez, mely arra szolgál, hogy elektronokat tároljon.
Ezért a sejtmembránok olyanok, mint a kicsi elemek.
Alattuk mini erőművek vannak, nevük: mitochondria. Belsejükben újratölthető akkumulátor rendszer van, az ATP/ADP.
ATP, ha az akku feltöltött, ADP, ha lemerült.
Az ATP a sejtekben levő teljesítmény forrása a mozgatáshoz.
Ez a mozgás teszi lehetővé, hogy a sejtek azt végezzék, melyre tervezve lettek.
Az ATP akku teljesítményének csökkenését, majd lemerülését ADP-nek nevezzük.
Ezt követően elektronok kerülnek le a sejtmembránból, és ADP-t újratöltik ATP-nek.
Az ATP-t a Krebs ciklus is előállítja..
A folyamat minden sejtben körülbelül napi 70 alkalommal történik.
Meg kell értenünk, hogy a krónikus betegségeket a feszültségcsökkenés okozza.
Számtalan oka közül a négy legáltalánosabb:
• transzzsírok fogyasztása,
• nem elégséges pajzsmirigy hormon,
• nehézfém mérgezés és
• fogászati fertőzések.
Számtalan oka közül a négy legáltalánosabb:
• transzzsírok fogyasztása,
• nem elégséges pajzsmirigy hormon,
• nehézfém mérgezés és
• fogászati fertőzések.
Az élelmiszergyártókat rengeteg veszteség éri a selejt miatt.
Legégetőbb probléma a zsírok megromlása. Kitalálták, hogy ha a zsírt 5 órán keresztül és 176 Celsius fokos hőmérsékleten főzik, az a műanyaghoz hasonló anyaggá válik.
Ez a "műanyag zsír" a transzzsír vagy "részlegesen hidrogénezett zsír".
A legtöbb feldolgozott étel tartalmazza, ezzel megnövekedik a polcon tarthatóságuk, és az élelmiszergyártók nyeresége.
Néhány étel, melyek szívemhez közel állnak: multi fánkja 10 db-os kiszerelésben, hæmburger és társai, mærgarin (különösen a szívbarát változat), felpuffasztott nassok. Külön imádom a Spar és beszállítója kenyerét.
Az interneten olvasott komoly szakértői figyelmeztetések ellenére visszaszoktam a csúnya, sárgás vajra. Várom a percet, amikor élesztő nélküli kenyerünket ehetjük.
Az interneten olvasott komoly szakértői figyelmeztetések ellenére visszaszoktam a csúnya, sárgás vajra. Várom a percet, amikor élesztő nélküli kenyerünket ehetjük.
Amikor "műanyag zsírt" eszik, a sejtmembránok olyanná válnak, mint a "celofán", nem tartják a töltést, és leállnak az akkumulátorok!
A mitochondria teljes mennyiségét (és így az újratölthető ATP/ADP akkumulátorok számát) a működőképes pajzsmirigyhormonok száma határozza meg!
Az agyalapi mirigy hozza létre a pajzsmirigy stimuláló hormonokat (TSH).
Ennek hatására a pajzsmirigyben létrejönnek a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4).
Az orvosok mindkét hormon szintjét vizsgálják annak meghatározására, hogy a pajzsmirigy működése normális-e.
De ezt a tesztet érvénytelenné teszi a fluorid.
A fluorine, chlorine, bromine, iodine, és astatine fluoridok.
Amikor a fluorine egy atomja jelen van, az bármelyik másik halogént kiszorítja.
A T4 tyrosine protein, 4 jódatom kapcsolódik hozzá. Amikor fluoridot fogyaszt fogkrémmel, a fogorvosnál, stb. az kicseréli a jódot a pajzsmirigy hormokban.
Úgy tűnik, hogy pajzsmirigyhormon vértesztje nem tudja megkülönböztetni a valódi és a hamis hormonokat. Emiatt a normál vérteszt nagyon sok embernél pajzsmirigy alulműködést (hypothyroid) eredményt állapít meg!
Neve: II-es tipusú alulműködés.
A nehézfémek, mint ólom, higany, kádmium, stb. elpusztítják a mitochondriát, ezzel csökkentik a feszültségszintet. A mérgezéshez elég a sószemcse méretű ólom is, mely festékekben és gázolajban található.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberben található higany 80%-a fogászati tömésekből származik. Az "ezüst tömőanyag" legnagyobb része higany.
A higany annyira mérgező, hogy kezeléséhez biológiai védőruhát kell viselni, de ha a szájában hordja.....! Az influenza oltás minden alkalommal biztosít egy adag higanyt!
A nehézfémek nem tárolódnak hosszú ideig a vérben. Gyorsan beépülnek a szövetekbe. Ezért, ha a vérteszt eredményében ilyet talál, az nagyon friss forrásból származik.
A mikroorganizmusoknak, hasonlóan a baktériumokhoz nincs emésztőrendszerük, ezért emésztő enzimjeiket a sejtjeinkbe engedik, ebből tudnak táplálkozni.
A sejtek sérülése betegséget okoz szervezetünkben.
Ha végiggondolja, ahhoz, hogy a baktériumok a fogainkon tudjanak táplálkozni, olyan enzimekre lenne szükségük, melyek sokkal erősebbek, mint Streptococcus, amely a mandulánkon élősködik! A baktériumokból származó erős enzimek (mérgek) közül a gliotoxinok és thioetherek élnek meg fogainkon. Ezek a mérgek azt okozzák, hogy a mitochondria a fogaktól távoli sejtekben leáll!
A gyökércsatorna sebészete során az artériát és ideget eltávolítják a fogból.
A fogorvos az egyetlen orvos, aki szándékosan halott szövetet hagy a testben.
Minden elhalt szövet - legyen az fogban, vakbélben, vagy a nagylábujjon - megfertőződik, és az eltávolításig veszélyezteti az egészséget.
Egy fogban 3-4,5 km hosszú tubulus van, és ezeket sem lézerrel, sem gyógyszerrel, sem más módon nem lehet sterilizálni.
Bármely fertőzéssel, legyen az a fogban, a foggyökérben, vagy a körülötte levő csontban komolyan kell foglalkozni, különben a test valamely más részén krónikus betegség alakul ki.
Forrás:
http://preventdisease.com/
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése