Még pár szó a refluxról | Dr. Hummel Zoltán a mikrorostos gél feltalálója, a béltisztítás (méregtelenítés), a bélflóra-helyreállítás és a székletszabályozás szakértője.
Még pár szó a refluxról
Kedves Zoltán!
Nagyon érdekes a refluxról írt leveled.
Van egy kérdésem:
- valóban szükség van-e lúgosításra a gyomorban, hiszen semlegesíti a gyomorsavat? A gyomorsav pedig akkor kerül a gyomorba, ha az ételt lenyeljük, és a szénhidrát felszívja, vagy a fehérjét emészti a sav. Vagy a zöldségek, ill. zsírok lenyelésekor több sav kerül a gyomorba, mint szükséges, mivel ezeket nem a sav emészti, és ekkor a többlet sav elöntheti a nyelőcsövet?
- Mikor szükséges lúgosítani?
- A gyomorsav túltengés és a sejtek elsavasodása között található-e összefüggés, és az elsavasodott sejteket lehet-e savtalanítani?
Várom válaszod!
Üdvözlettel: Ági
Ági jó kérdéseket tesz fel, ezért illik rá válaszolnom.
Nagyon érdekes a refluxról írt leveled.
Van egy kérdésem:
- valóban szükség van-e lúgosításra a gyomorban, hiszen semlegesíti a gyomorsavat? A gyomorsav pedig akkor kerül a gyomorba, ha az ételt lenyeljük, és a szénhidrát felszívja, vagy a fehérjét emészti a sav. Vagy a zöldségek, ill. zsírok lenyelésekor több sav kerül a gyomorba, mint szükséges, mivel ezeket nem a sav emészti, és ekkor a többlet sav elöntheti a nyelőcsövet?
- Mikor szükséges lúgosítani?
- A gyomorsav túltengés és a sejtek elsavasodása között található-e összefüggés, és az elsavasodott sejteket lehet-e savtalanítani?
Várom válaszod!
Üdvözlettel: Ági
Ági jó kérdéseket tesz fel, ezért illik rá válaszolnom.
- a gyomorban nem kell lúgosítani, sőt, nem szabad lúgos kémhatású italt inni, vagy savlekötőket bevenni. (Ilyen a szódabikarbóna is!) Ezeknek ugyanis éppen az lenne a hatása, hogy csökkentené a gyomor savasságát. A gyomorban erősen savasnak kell lennie a közegnek. Különben nem tudja a gyomor a két fő feladatát elvégezni: az ételt „fertőtleníteni” (elölni illetve legyengíteni az étellel bekerült erjesztőgombákat) és a fehérjéket denaturálni az erős savas kémhatással. Ugyanakkor a gyomor „szelepei” is rosszul zárnak a kevésbé savas gyomortartalom esetén.
- „a gyomorsav akkor kerül a gyomorba, mikor az ételt lenyeljük” – ez igaz, de utána is! A fehérjék emésztéséhez hosszabb idő és több sav kell. A zöldségek és gyümölcsökben lévő rostok közé nem hatol be a sav, ez a közeg érintetlen marad. A gyümölcsökben lévő cukrot nem tudja elkezdeni erjeszteni egy erjesztőgomba sem a nagy savtartalom miatt. Ezért nem is fogunk puffadni. Tehát a zöldségek és gyümölcsök kevés savat vesznek fel, ha csak ezek lennének a gyomorban, akkor hamar kiürülne a gyomor. A kiürülésnél mindig van egy savlöket, hogy az ürülés után jól zárjon a gyomor alsó retesze.
- azért sem jó, ha savcsökkentőket veszünk be, mert romlik a fehérje emésztésének hatásfoka, és a vastagbélig eljutva az emésztetlen fehérjék, ott káros rothadási folyamatokat indítanak el. (A fehérjék bakteriális emésztésénél keletkeznek a kellemetlen húgysavak is, nem pedig a normális, enzimes fehérjeemésztésnél.) A savcsökkentő csak arra jó, hogy a gyomorból visszacsorgó savak ne irritálják annyira a nyelőcsövet. Viszont nem a gyomorsav irritálja a nyelőcsövünket, hanem a nála sokkal gyengébb egyéb savak, amelyek a gyomorban nem kívánt erjedések következménye. A gyomorban történő erjedés viszont annak következménye, hogy a gyomortartalom nem volt eléggé savas, mert nem volt benne kellő mennyiségű erős gyomorsav!
- mi a helyzet a legtöbbet szidott zsírral? A zsír emésztése a gyomor után a patkóbélben az epesavak beömlésével kezdődik. A zsírokat a magasabb kalóriatartalma miatt még azért is tartják veszélyesnek, mert a zsírok oxidációja során sok szabad gyök keletkezik és beindíthatják az öregedési és rákos folyamatokat. Mikor szükséges lúgosítani? – kérdezi Ági. A lúgosítás az én szinonimám szerint antioxidációt, elektronleadást jelent. Amint már az előzőekben írtam, a legtöbb antioxidáns enzimet a zöld levelek tartalmazzák! (Nem a magas klorofill és magnéziumtartalmuk miatt, hanem az antioxidáns enzimtartalmuk miatt.) Vagyis zsíros ételeket bőséges nyers salátával vagy gyengéden párolt zöldségekkel fogyasszunk, akkor nem lesz káros szabad gyök felszabadulás. A nyers zöldségeken kívül egyes fűszereknek is magas az antioxidáns tartalma. Ilyen a pirospaprika, a rozmaring, a fokhagyma, a szegfűszeg, a zsálya, a gyömbér. Vagyis, ha jó fűszerekkel elkészített szárazkolbászt eszünk, az sem lehet ártalmas. Tehát, a “mikor kell lúgosítani?” kérdésre az a válasz, hogy a zsíros húsok fogyasztásánál. Soha nem kapunk a zsíros húsoktól rákot, ha bőséges fűszerrel és/vagy zöld salátával fogyasztjuk. De szív és érrendszeri betegséget sem fogunk tőlük kapni, ilyen körülmények között.
- mondhatjátok, hogy nagyon unalmas csak ezeket a grillezett húsokat vagy kolbászokat fogyasztani salátákkal. Hamar telítődtök velük. Lehet kombinálni ezt a típusú étkezést a paleolit étrend által kedvelt magos táplálkozással, vagy a nyers táplálkozást kedvelők csíráztatott magvainak különböző eljárásokkal feldolgozott válfajaival. Tojás és sajtos ételekkel keverni. Csak kenyeret, tésztát, gabonából készült ételeket, krumplit, tejet ne fogyasszatok!
- a sejtek lúgosítását csak a vér végezheti. Ha vérben van elég klór ion, akkor nincs “anion gap”, nincs acidózis, nincs a vér elsavasodva. Ekkor a sejtek sem savasodnak el. A reflux esetében sajnos nem ez a helyzet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése