Egészségesebbek-e a vegetáriánusok? | Dr. Hummel Zoltán a mikrorostos gél feltalálója, a béltisztítás (méregtelenítés), a bélflóra-helyreállítás és a székletszabályozás szakértője.
Egészségesebbek-e a vegetáriánusok?
Egy kedves olvasóm, aki nehezményezi a KÍNA TANULMÁNY- nyal szembeni kritikámat, és kétségbe vonja azt az állításomat, hogy a zsír és húsfogyasztás önmagában nem ártalmas, a következő levelet küldte nekem, hogy bizonyítsa saját állásfoglalását:
„Közel harmadával alacsonyabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata a kizárólag növényi alapanyagokat tartalmazó vegetáriánus étrend híveinél, a húst rendszeresen fogyasztókkal összehasonlítva.
A statisztikák szerint továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek szedik a legtöbb áldozatot a fejlett országokban: világszerte nagyjából 17 millió ember hal meg évente e megbetegedések következtében. Az adatok Magyarország tekintetében is riasztóak, hiszen Európában, arányában nálunk halnak meg legtöbben (évente közel 65 ezren) keringési betegségek miatt. A legfőbb kockázatot a helytelen életmód és táplálkozás jelenti, ezen belül is kiemelt kockázatot jelent az elhízás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség.
Az Oxfordi Egyetem szakemberei nemrég újabb bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy mennyire fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az étrend. Az eddigi legnagyobb, közel 45 ezer ember bevonásával végzett kutatás az étrend szerepét vizsgálta a keringési betegségek kialakulásában. A vizsgálat külön érdekessége, hogy az angol és skót nemzetiségű résztvevők 34 százaléka vegetáriánus volt, így minden eddiginél nagyobb minta állt a kutatók rendelkezésére az összefüggések vizsgálatához.
Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a vegetáriánus étrend jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az 1990-es évektől egészen 2009-ig tartó megfigyelési időszakban a résztvevők majdnem 3 százalékánál (1235 esetben) alakult ki szív- és érrendszeri betegség, amelyek közül minden nyolcadik halállal végződött. Az egyéb tényezők (például dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás, stb.) kiszűrése után a kutatók megállapították, hogy a kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók körében húsevő társaikhoz képest 32 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak a keringési betegségek kialakulásának kockázata.
Alacsonyabb vérnyomás és koleszterinszint
A kutatásból az is kiderült, hogy a vegetáriánus résztvevők esetében alacsonyabb vérnyomást és koleszterinszintet mértek, mint a nem vegetáriánusoknál. Ez lehet a magyarázat a vegetáriánusoknál ritkábban előforduló keringési betegségekre, hiszen a magas koleszterinszint és vérnyomás kiemelt kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából – mondta el a kutatás vezetője.
Bár a vegetáriánus résztvevők testtömeg-indexe is jellemzően alacsonyabb volt, és cukorbetegséggel is ritkábban küzdöttek, ezek a szakemberek szerint nem befolyásolták érdemben az eredményt: a testtömeg-index hatásainak figyelmen kívül hagyásával is 28 százalékkal alacsonyabb volt vegetáriánusoknál a kockázat. Úgy tűnik tehát, hogy a helyes étrend az eddig feltételezettnél jóval komolyabb szerepet játszik a keringési betegségek megelőzésében, így szívünkért is sokat tehetünk minél több zöldség és gyümölcs fogyasztásával.”
Az utolsó mondattal teljes mértékkel egyetértek. A hús- és zsírfogyasztás kockázatát is „aláírom”.
Hát akkor, mi nem tetszik?
Az nem tetszik, hogy a hús- és zsírfogyasztást teljesen lehúzzák, elsőszámú közellenségnek titulálják valamennyi médiában, miközben a számunkra jóval veszélyesebb szénhidrátfogyasztást nem tekintik olyan veszélyesnek.
Miért védem annyira a kockázatos húsevést?
Egyrészt jómagam húsevő vagyok, megpróbáltam a vegetáriánus életformát, de nekem nem ment! Másrészről voltak olyan ismerőseim, akik vegetáriánusok voltak és úgy láttam, hogy a hús helyett több kenyeret, burgonyát és fehér lisztből készült tésztát fogyasztottak. Ezt veszélyesebbnek tartom, mint a kontrollált hús- és zsírfogyasztást.
A zsíros ételek emésztése azoknak mindenképpen problémát okoz, akiknek epevezetékében több lerakódás alakult ki, és nehezebb az epe ürítése. Ez a probléma orvosilag vagy retekcsíra fogyasztásának növelésével könnyen megoldható.
Mikor kockázatos a hús- és zsírfogyasztás?
A húsfogyasztás akkor különösen veszélyes, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Akkor, ha annyit fogyasztunk a húsból, hogy képtelenek vagyunk megemészteni, vagyis aminosavakká bontani még a vékonybél szakaszon belül. Ha marad a vastagbél szakaszra megemésztetlen hús, akkor az ott rothadásnak indulva olyan anyagokat bocsát ki, amelyek számunkra veszélyesek lehetnek. Tehát csak annyit kell ennünk húsból, hogy azt még a vékonybélben meg tudjuk emészteni.
Akkor is kockázatos lehet a hús és zsír fogyasztása, ha rossz a nyirokkeringésünk, vagyis nem jól működik az immunrendszerünk. A nyirok erek 70%-a a beleket fonja körül. Ezért is mondhatják, hogy „a halál a belekben lakik”, mert ha a belekben olyan tartalom van, ami inkább eltömíti, mint ösztönözné a nyirokkeringést, akkor leáll az immunrendszer védelme, és bármilyen fertőzési góc könnyen beindulhat.
A sejtek méregtelenítését a nyirokkeringés végzi. Ha a sejtek között nincs nyirokáramlás, ha pangás van, akkor a sejtek saját mérgeikbe fulladhatnak bele.
Miért fontos a nyirokkeringés a hús- és zsírfogyasztásánál?
Az emésztés során a vér kapillárisaiból kiszabaduló, szervezetbarát fehérje molekulákat a nyirokrendszer szedi össze, és visszajuttatja a belekbe, hogy a teljes emésztésük, aminosavvá bontásuk, megtörténjen. A szervezetidegen fehérjéket pedig az antitestek és a falósejtek „ártalmatlanítják”. Ha túl sok fehérje kerül a nyirokrendszerbe és azt nem tudja elszállítani, akkor duzzanatok, ödémák keletkeznek, és a nyirok öntisztító körforgása gátolódik, a méregtelenítés leáll.
A zsírfelszívódását is a nyirokrendszer segíti a vékonybélből az Peyer plakkok segítségével. A nyirok erekből kitüremkedett Peyer plakkok összeszedik az nagyobb zsírmolekulákat és továbbszállítják, majd a véráramba leadják.
Hogyan állapíthatjuk meg, hogy a nyirokrendszerünk rosszul működik, pangásban van?
Ha testünk bármely pontján duzzanatot érzünk, és azt újjal benyomjuk, majd úgy találjuk, hogy a benyomódás helye túl sokáig megmarad, akkor pang a nyirokrendszerünk!
Hogyan lehet ezt orvosolni?
Csak rostos táplálkozással! Ha elég vizet kötő rost van a béltartalomban, akkor az elszívja a nyirokrendszer belek körüli duzzanatait, és fokozatosan beindítja a nyirokáramlást.
Ha nem túl sok húst és zsírt fogyasztunk sok vízszívó rostot tartalmazó salátával, párolt zöldséggel, rostos gyümölcsökkel, akkor beindíthatjuk a nyirokrendszer keringését.
A teljes kiőrlésű gabonát miért nem említettem a jó rostok között, mert kevés folyadékot szívnak magukhoz, de viszont abban jók, hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátok felszívódását lassítsák és így lassítsák a cukorbetegség kialakulását.
Ezért is vagyok én a rostos táplálkozás pártfogója, hogy fogyaszthassam a kedves húsételeimet. Ha betartjuk a húsevésben az önkorlátozást, ha kellő mennyiségű vizes rostot eszünk a hús mellé (nem a szokásos köreteinket) akkor nem egészségtelen a húsevés. Emiatt nem kell vegetáriánussá válnunk.
Lehet, hogy ezért is találtam fel a Mikrorostos Gélemet?
„Közel harmadával alacsonyabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata a kizárólag növényi alapanyagokat tartalmazó vegetáriánus étrend híveinél, a húst rendszeresen fogyasztókkal összehasonlítva.
A statisztikák szerint továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek szedik a legtöbb áldozatot a fejlett országokban: világszerte nagyjából 17 millió ember hal meg évente e megbetegedések következtében. Az adatok Magyarország tekintetében is riasztóak, hiszen Európában, arányában nálunk halnak meg legtöbben (évente közel 65 ezren) keringési betegségek miatt. A legfőbb kockázatot a helytelen életmód és táplálkozás jelenti, ezen belül is kiemelt kockázatot jelent az elhízás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség.
Az Oxfordi Egyetem szakemberei nemrég újabb bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy mennyire fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az étrend. Az eddigi legnagyobb, közel 45 ezer ember bevonásával végzett kutatás az étrend szerepét vizsgálta a keringési betegségek kialakulásában. A vizsgálat külön érdekessége, hogy az angol és skót nemzetiségű résztvevők 34 százaléka vegetáriánus volt, így minden eddiginél nagyobb minta állt a kutatók rendelkezésére az összefüggések vizsgálatához.
Az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a vegetáriánus étrend jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az 1990-es évektől egészen 2009-ig tartó megfigyelési időszakban a résztvevők majdnem 3 százalékánál (1235 esetben) alakult ki szív- és érrendszeri betegség, amelyek közül minden nyolcadik halállal végződött. Az egyéb tényezők (például dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás, stb.) kiszűrése után a kutatók megállapították, hogy a kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók körében húsevő társaikhoz képest 32 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak a keringési betegségek kialakulásának kockázata.
Alacsonyabb vérnyomás és koleszterinszint
A kutatásból az is kiderült, hogy a vegetáriánus résztvevők esetében alacsonyabb vérnyomást és koleszterinszintet mértek, mint a nem vegetáriánusoknál. Ez lehet a magyarázat a vegetáriánusoknál ritkábban előforduló keringési betegségekre, hiszen a magas koleszterinszint és vérnyomás kiemelt kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából – mondta el a kutatás vezetője.
Bár a vegetáriánus résztvevők testtömeg-indexe is jellemzően alacsonyabb volt, és cukorbetegséggel is ritkábban küzdöttek, ezek a szakemberek szerint nem befolyásolták érdemben az eredményt: a testtömeg-index hatásainak figyelmen kívül hagyásával is 28 százalékkal alacsonyabb volt vegetáriánusoknál a kockázat. Úgy tűnik tehát, hogy a helyes étrend az eddig feltételezettnél jóval komolyabb szerepet játszik a keringési betegségek megelőzésében, így szívünkért is sokat tehetünk minél több zöldség és gyümölcs fogyasztásával.”
Az utolsó mondattal teljes mértékkel egyetértek. A hús- és zsírfogyasztás kockázatát is „aláírom”.
Hát akkor, mi nem tetszik?
Az nem tetszik, hogy a hús- és zsírfogyasztást teljesen lehúzzák, elsőszámú közellenségnek titulálják valamennyi médiában, miközben a számunkra jóval veszélyesebb szénhidrátfogyasztást nem tekintik olyan veszélyesnek.
Miért védem annyira a kockázatos húsevést?
Egyrészt jómagam húsevő vagyok, megpróbáltam a vegetáriánus életformát, de nekem nem ment! Másrészről voltak olyan ismerőseim, akik vegetáriánusok voltak és úgy láttam, hogy a hús helyett több kenyeret, burgonyát és fehér lisztből készült tésztát fogyasztottak. Ezt veszélyesebbnek tartom, mint a kontrollált hús- és zsírfogyasztást.
A zsíros ételek emésztése azoknak mindenképpen problémát okoz, akiknek epevezetékében több lerakódás alakult ki, és nehezebb az epe ürítése. Ez a probléma orvosilag vagy retekcsíra fogyasztásának növelésével könnyen megoldható.
Mikor kockázatos a hús- és zsírfogyasztás?
A húsfogyasztás akkor különösen veszélyes, ha túl sokat fogyasztunk belőle. Akkor, ha annyit fogyasztunk a húsból, hogy képtelenek vagyunk megemészteni, vagyis aminosavakká bontani még a vékonybél szakaszon belül. Ha marad a vastagbél szakaszra megemésztetlen hús, akkor az ott rothadásnak indulva olyan anyagokat bocsát ki, amelyek számunkra veszélyesek lehetnek. Tehát csak annyit kell ennünk húsból, hogy azt még a vékonybélben meg tudjuk emészteni.
Akkor is kockázatos lehet a hús és zsír fogyasztása, ha rossz a nyirokkeringésünk, vagyis nem jól működik az immunrendszerünk. A nyirok erek 70%-a a beleket fonja körül. Ezért is mondhatják, hogy „a halál a belekben lakik”, mert ha a belekben olyan tartalom van, ami inkább eltömíti, mint ösztönözné a nyirokkeringést, akkor leáll az immunrendszer védelme, és bármilyen fertőzési góc könnyen beindulhat.
A sejtek méregtelenítését a nyirokkeringés végzi. Ha a sejtek között nincs nyirokáramlás, ha pangás van, akkor a sejtek saját mérgeikbe fulladhatnak bele.
Miért fontos a nyirokkeringés a hús- és zsírfogyasztásánál?
Az emésztés során a vér kapillárisaiból kiszabaduló, szervezetbarát fehérje molekulákat a nyirokrendszer szedi össze, és visszajuttatja a belekbe, hogy a teljes emésztésük, aminosavvá bontásuk, megtörténjen. A szervezetidegen fehérjéket pedig az antitestek és a falósejtek „ártalmatlanítják”. Ha túl sok fehérje kerül a nyirokrendszerbe és azt nem tudja elszállítani, akkor duzzanatok, ödémák keletkeznek, és a nyirok öntisztító körforgása gátolódik, a méregtelenítés leáll.
A zsírfelszívódását is a nyirokrendszer segíti a vékonybélből az Peyer plakkok segítségével. A nyirok erekből kitüremkedett Peyer plakkok összeszedik az nagyobb zsírmolekulákat és továbbszállítják, majd a véráramba leadják.
Hogyan állapíthatjuk meg, hogy a nyirokrendszerünk rosszul működik, pangásban van?
Ha testünk bármely pontján duzzanatot érzünk, és azt újjal benyomjuk, majd úgy találjuk, hogy a benyomódás helye túl sokáig megmarad, akkor pang a nyirokrendszerünk!
Hogyan lehet ezt orvosolni?
Csak rostos táplálkozással! Ha elég vizet kötő rost van a béltartalomban, akkor az elszívja a nyirokrendszer belek körüli duzzanatait, és fokozatosan beindítja a nyirokáramlást.
Ha nem túl sok húst és zsírt fogyasztunk sok vízszívó rostot tartalmazó salátával, párolt zöldséggel, rostos gyümölcsökkel, akkor beindíthatjuk a nyirokrendszer keringését.
A teljes kiőrlésű gabonát miért nem említettem a jó rostok között, mert kevés folyadékot szívnak magukhoz, de viszont abban jók, hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátok felszívódását lassítsák és így lassítsák a cukorbetegség kialakulását.
Ezért is vagyok én a rostos táplálkozás pártfogója, hogy fogyaszthassam a kedves húsételeimet. Ha betartjuk a húsevésben az önkorlátozást, ha kellő mennyiségű vizes rostot eszünk a hús mellé (nem a szokásos köreteinket) akkor nem egészségtelen a húsevés. Emiatt nem kell vegetáriánussá válnunk.
Lehet, hogy ezért is találtam fel a Mikrorostos Gélemet?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése