Az „örök fiatalság” három alappillére | Dr. Hummel Zoltán a mikrorostos gél feltalálója, a béltisztítás (méregtelenítés), a bélflóra-helyreállítás és a székletszabályozás szakértője.
Az „örök fiatalság” három alappillére
A méregtelenítés alapkérdése
Alexis Carrel 1912-ben kapott Nobel díjat, a szervek transzplantációja érdekelte és egy érdekes felfedezést tett. Állati szerveket helyezett fiziológiás oldatba, az oldatot kellőképpen áramoltatta a szervben és a szervet körülvevő közegben, például csirkeszívvel kísérletezve, azt kapta, hogy a szív bármennyi ideig életben tartható. A csirkeszívet több mint 30 évig tartotta életben. Az egyébként csak néhány évig élő baromfi szíve bármeddig életben tartható, ha állandó cirkulációt tartunk fenn a szív sejtjei körül. Tehát a sejtek önmagukban nem öregszenek! A körülötte lévő, salakanyagokkal telítődő folyadék nem tudja sejteknek odaszállítani a táplálékot és oxigént, valamint onnan elszállítani a keletkezett salakanyagokat. Ha a környező folyadékot állandóan cseréljük és tápanyagokkal ellátjuk, a sejtek rendkívül sokáig élhetnek. Tehát az örök élet titka a rendszeres és alapos salaktalanítás (divatos szóval: méregtelenítés). Mi az salakosodás? A sejt közötti járatok salakanyagokkal való eltömődése! Ha ezt tisztántartással megakadályozzuk, hosszú egészséges életet élhetünk! Most már csak a helyes módszert kell megtalálni.
Az öregedésünknek egyetlen oka van: a salakosodás, a mikro-cirkulációs csatornák elszennyeződése! Úgy látszik a géneknek közvetlen szerepe nincs az öregedési folyamatoknál. (Lehet, hogy a telomerek rövidülése is egy következmény, nem pedig a fő ok.)
Mennyi vizet igyunk naponta?
Először nézzük meg, hogy a víz mennyiségének növelésével növelhető-e a salaktalanítás foka? Mostanában sokszor halljuk, hogy hány liter vizet igyunk meg naponta, mert különben nem tisztulunk meg! Ha a sejt közötti járatok bedugultak a salakanyagoktól, akkor ezek a salakanyagok nem fognak eljutni a véredényrendszerbe sem, vagyis nem fogunk tőlük semmi módon megszabadulni. Képzeljük el, hogy a szűk utcákban dugók keletkeznek és autóval szeretnénk onnan kijönni, nem fog sikerülni addig, míg a dugókat meg nem szüntetjük, a főutcán hiába zavartalan a közlekedés. Tehát nincs nagyon értelme sok vizet innunk, míg meg nem szüntetjük a sejt közötti járatokban a „salak dugókat”. Az emberi testben összesen mintegy 15 liter a sejt közötti folyadék mennyisége, és 5 liter a vér mennyisége, ezt a mennyiséget a vese tartja fenn, ha növekedne ez a mennyiség, akkor a vese több vizeletet választana ki. Ha többet iszunk, többet járunk vécére! Ennyi lesz az eredmény!
Milyen vizet igyunk, ha salaktalanítani akarunk?
Mivel a sejt közötti járatokban vizes alapú folyadék kering, ezért a salak anyagot is csak vízben oldott állapotban tudjuk a sejt környékéről elszállítani. Vagyis, ha salaktalanítás helyes módszerét akarjuk megtalálni, akkor azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen vizet igyunk, ha salaktalanítani akarunk?
Minél kevesebb az oldott anyag van a vízben, annál jobb oldószer a víz és annál nagyobb az úgynevezett gőztenziója, vagyis annál jobban befér a szűkebb helyekre, hogy ott oldószerként viselkedjék. Ha tehát a szűk sejt közötti járatokba vizet szeretnénk eljuttatni a salakanyagok oldása miatt, akkor olyan vízzel kell táplálni a véredényrendszert, ami kevés oldott anyagot tartalmaz.
Milyen vízben van a legkevesebb oldott anyag? A desztillált vízben (vagy ioncserélt vízben)!
Desztillált vizet igyunk, ha salaktalanítunk? Elméletileg, igen! De a gyakorlatban nem ez a legjobb megoldás. Miért? Mert a gyakorlatban a desztillált víz nem tartalmaz semmiféle oldott iont sem. A salakanyagot viszont nem elég feloldani, de el i s kell szállítani a „helyszínről”. Ehhez viszont kellenek az ionok! De miért?
Salaktalanítás (Méregtelenítés) a vékonybélen keresztül
A vékonybélben történik a zsírok és a fehérje tartalmú ételek emésztése. Ide ömlenek be a bázikus epesavak, amelyek a zsírokat emulgeálják, vagyis sok szappan, micellákba burkolt zsírszemcse keletkezik. A szappanokat ismerjük, mint felületaktív anyagokat, a ruhák mosásánál, „salaktalanításánál”, évszázadok óta használták nagyanyáink-szépanyáink. Ők úgy készítették a szappant, hogy a disznóölésnél megmaradt zsiradékokat hamuval (ami sok bázikus káliumot tartalmaz) összefőzték, majd hozzáadtak sót, így a szappan kicsapódott és leülepedett az üst aljára. Hogy szappanok keletkezzenek, kellenek az alkáli ionok, nátrium vagy kálium.
A szappanoknak a vékonybélben kettős szerepük van. Egyrészt a szappanokból készült micellák át tudnak jutni a bélfalon, így segítenek a tápanyagok felszívódásában. Másrészt a bélbolyhok kapillárisaiból, a vérből, képesek kivinni a micellákba burkolt salakanyagokat. A salakanyagok bélen keresztül történő eltávolításának mechanizmusa tehát a következő. A salakanyagok közelébe férkőző víz feloldja a salakot, az a véráramba kerül, a vékonybél bélbolyhaiban lévő kapillárisokból a szappanok átviszik a bélbe, dehogy ne kerüljenek vissza újra a vérbe, kell valami a bélben, ami megköti a szappanokba burkolt salakot. Ezek a valamik a nagy abszorpciós képességű rostok! Vagyis a rostok kihagyhatatlan elemei a salaktalanításnak! A salakanyagok tehát a rostokhoz kötve, a székletünkkel hagyják el a testünket.
A pozitív töltésű fémionok nemcsak a szappanokhoz kellenek
Kísérleteket végezve a Mikrorostos Géllel a következőkre jöttem rá. A gélben lévő rostok, hogy összefüggő rosthálózatot alkossanak, pozitív töltésű fémionokat igényelnek. Ha csak desztillált vizet használtam a gél hígítására, akkor a gélben megszűntek a rostok közötti keresztkötések és nem alkotott térhálós gélt. A gél abszorpciós képessége nagyon lecsökkent. Nem tudta az anyagokat úgy magában tartani.
Tehát, ha csak desztillált vizet használunk a salaktalanítás folyamán, akkor az előbbi fejezetben tárgyalt salakanyag megkötése a vékonybélben lévő rostoknak is lecsökken, és így majd visszaszívódhatnak a véráramba a bélből.
A desztillált víz, mint ideális salaktalanító kiesett, mert nem jó a szappan készítésében és nem jó a rostok abszorpciójának a növelésében.
Nézzük meg, hogy jók-e az ásványvizek a salaktalanításra?
Minél több a vízben az oldott anyag, annál rosszabb oldószer. A vízmolekulák annál kevésbé tudnak kiszabadulni az oldatból minél több az oldott anyag benne. Vagyis a szűk sejt közötti járatokba jóval kevesebb vízmolekula fog bejutni, hogy ott a salakból készült blokkokat feloldja és továbbszállítsa. A vékonybélbeli szappankészítéshez kellenek az ionok, de túl sok nem jó, mert akkor kicsapja, vagyis tömör plakkot képez, ahelyett, hogy szappanmicellákként oldanák a salakanyagokat.
Mivel az ásványvizekben általában magas ásványi anyag mennyiség van oldva, ezért a salaktalanítás céljára nem igazán felel meg. Sem abból a szempontból, hogy jó oldószere a salaklerakódásoknak, se nem jó szappanképző.
Újra visszatérünk az eredeti kérdésünkhöz, hogy milyen vizet igyunk, ha salaktalanítással hosszú egészséges életet szeretnénk élni?
A fő követelmény: ne legyen sok és ne legyen kevés ásványi anyag tartalma a salaktalanításra szánt ivóvíznek. Ezeknek a követelményeknek megfelel a gleccservíz, a betonciszternában összegyűjtött esővíz, a hatóságilag megvizsgált kútvíz és a fordított ozmózissal szűrt víz. Hogy miért kell betonciszternában összegyűjteni az esővizet? Az esővíz savas, ez a savasság a betonban megszűnik, mert abból kalciumot old ki. Tehát a betonnak kettős a szerepe: megszűnteti a savasságot és kalcium iont visz a vízbe.
Milyen más módszerekkel növelhetjük a salaktalanítás mértékét?
Minden olyan módszer, amelyik növeli a sejtek között állományban a keringést, szokták ezt mikro-cirkulációnak is nevezni. Hogy növekszik a testünkben a mikro-cirkuláció, arról vesszük észre, hogy például melegebbek lesznek a végtagjaink.
Jómagam kétféle mikro-cirkulációt növelő módszert alkalmazok.
Alexis Carrel 1912-ben kapott Nobel díjat, a szervek transzplantációja érdekelte és egy érdekes felfedezést tett. Állati szerveket helyezett fiziológiás oldatba, az oldatot kellőképpen áramoltatta a szervben és a szervet körülvevő közegben, például csirkeszívvel kísérletezve, azt kapta, hogy a szív bármennyi ideig életben tartható. A csirkeszívet több mint 30 évig tartotta életben. Az egyébként csak néhány évig élő baromfi szíve bármeddig életben tartható, ha állandó cirkulációt tartunk fenn a szív sejtjei körül. Tehát a sejtek önmagukban nem öregszenek! A körülötte lévő, salakanyagokkal telítődő folyadék nem tudja sejteknek odaszállítani a táplálékot és oxigént, valamint onnan elszállítani a keletkezett salakanyagokat. Ha a környező folyadékot állandóan cseréljük és tápanyagokkal ellátjuk, a sejtek rendkívül sokáig élhetnek. Tehát az örök élet titka a rendszeres és alapos salaktalanítás (divatos szóval: méregtelenítés). Mi az salakosodás? A sejt közötti járatok salakanyagokkal való eltömődése! Ha ezt tisztántartással megakadályozzuk, hosszú egészséges életet élhetünk! Most már csak a helyes módszert kell megtalálni.
Az öregedésünknek egyetlen oka van: a salakosodás, a mikro-cirkulációs csatornák elszennyeződése! Úgy látszik a géneknek közvetlen szerepe nincs az öregedési folyamatoknál. (Lehet, hogy a telomerek rövidülése is egy következmény, nem pedig a fő ok.)
Mennyi vizet igyunk naponta?
Először nézzük meg, hogy a víz mennyiségének növelésével növelhető-e a salaktalanítás foka? Mostanában sokszor halljuk, hogy hány liter vizet igyunk meg naponta, mert különben nem tisztulunk meg! Ha a sejt közötti járatok bedugultak a salakanyagoktól, akkor ezek a salakanyagok nem fognak eljutni a véredényrendszerbe sem, vagyis nem fogunk tőlük semmi módon megszabadulni. Képzeljük el, hogy a szűk utcákban dugók keletkeznek és autóval szeretnénk onnan kijönni, nem fog sikerülni addig, míg a dugókat meg nem szüntetjük, a főutcán hiába zavartalan a közlekedés. Tehát nincs nagyon értelme sok vizet innunk, míg meg nem szüntetjük a sejt közötti járatokban a „salak dugókat”. Az emberi testben összesen mintegy 15 liter a sejt közötti folyadék mennyisége, és 5 liter a vér mennyisége, ezt a mennyiséget a vese tartja fenn, ha növekedne ez a mennyiség, akkor a vese több vizeletet választana ki. Ha többet iszunk, többet járunk vécére! Ennyi lesz az eredmény!
Milyen vizet igyunk, ha salaktalanítani akarunk?
Mivel a sejt közötti járatokban vizes alapú folyadék kering, ezért a salak anyagot is csak vízben oldott állapotban tudjuk a sejt környékéről elszállítani. Vagyis, ha salaktalanítás helyes módszerét akarjuk megtalálni, akkor azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen vizet igyunk, ha salaktalanítani akarunk?
Minél kevesebb az oldott anyag van a vízben, annál jobb oldószer a víz és annál nagyobb az úgynevezett gőztenziója, vagyis annál jobban befér a szűkebb helyekre, hogy ott oldószerként viselkedjék. Ha tehát a szűk sejt közötti járatokba vizet szeretnénk eljuttatni a salakanyagok oldása miatt, akkor olyan vízzel kell táplálni a véredényrendszert, ami kevés oldott anyagot tartalmaz.
Milyen vízben van a legkevesebb oldott anyag? A desztillált vízben (vagy ioncserélt vízben)!
Desztillált vizet igyunk, ha salaktalanítunk? Elméletileg, igen! De a gyakorlatban nem ez a legjobb megoldás. Miért? Mert a gyakorlatban a desztillált víz nem tartalmaz semmiféle oldott iont sem. A salakanyagot viszont nem elég feloldani, de el i s kell szállítani a „helyszínről”. Ehhez viszont kellenek az ionok! De miért?
Salaktalanítás (Méregtelenítés) a vékonybélen keresztül
A vékonybélben történik a zsírok és a fehérje tartalmú ételek emésztése. Ide ömlenek be a bázikus epesavak, amelyek a zsírokat emulgeálják, vagyis sok szappan, micellákba burkolt zsírszemcse keletkezik. A szappanokat ismerjük, mint felületaktív anyagokat, a ruhák mosásánál, „salaktalanításánál”, évszázadok óta használták nagyanyáink-szépanyáink. Ők úgy készítették a szappant, hogy a disznóölésnél megmaradt zsiradékokat hamuval (ami sok bázikus káliumot tartalmaz) összefőzték, majd hozzáadtak sót, így a szappan kicsapódott és leülepedett az üst aljára. Hogy szappanok keletkezzenek, kellenek az alkáli ionok, nátrium vagy kálium.
A szappanoknak a vékonybélben kettős szerepük van. Egyrészt a szappanokból készült micellák át tudnak jutni a bélfalon, így segítenek a tápanyagok felszívódásában. Másrészt a bélbolyhok kapillárisaiból, a vérből, képesek kivinni a micellákba burkolt salakanyagokat. A salakanyagok bélen keresztül történő eltávolításának mechanizmusa tehát a következő. A salakanyagok közelébe férkőző víz feloldja a salakot, az a véráramba kerül, a vékonybél bélbolyhaiban lévő kapillárisokból a szappanok átviszik a bélbe, dehogy ne kerüljenek vissza újra a vérbe, kell valami a bélben, ami megköti a szappanokba burkolt salakot. Ezek a valamik a nagy abszorpciós képességű rostok! Vagyis a rostok kihagyhatatlan elemei a salaktalanításnak! A salakanyagok tehát a rostokhoz kötve, a székletünkkel hagyják el a testünket.
A pozitív töltésű fémionok nemcsak a szappanokhoz kellenek
Kísérleteket végezve a Mikrorostos Géllel a következőkre jöttem rá. A gélben lévő rostok, hogy összefüggő rosthálózatot alkossanak, pozitív töltésű fémionokat igényelnek. Ha csak desztillált vizet használtam a gél hígítására, akkor a gélben megszűntek a rostok közötti keresztkötések és nem alkotott térhálós gélt. A gél abszorpciós képessége nagyon lecsökkent. Nem tudta az anyagokat úgy magában tartani.
Tehát, ha csak desztillált vizet használunk a salaktalanítás folyamán, akkor az előbbi fejezetben tárgyalt salakanyag megkötése a vékonybélben lévő rostoknak is lecsökken, és így majd visszaszívódhatnak a véráramba a bélből.
A desztillált víz, mint ideális salaktalanító kiesett, mert nem jó a szappan készítésében és nem jó a rostok abszorpciójának a növelésében.
Nézzük meg, hogy jók-e az ásványvizek a salaktalanításra?
Minél több a vízben az oldott anyag, annál rosszabb oldószer. A vízmolekulák annál kevésbé tudnak kiszabadulni az oldatból minél több az oldott anyag benne. Vagyis a szűk sejt közötti járatokba jóval kevesebb vízmolekula fog bejutni, hogy ott a salakból készült blokkokat feloldja és továbbszállítsa. A vékonybélbeli szappankészítéshez kellenek az ionok, de túl sok nem jó, mert akkor kicsapja, vagyis tömör plakkot képez, ahelyett, hogy szappanmicellákként oldanák a salakanyagokat.
Mivel az ásványvizekben általában magas ásványi anyag mennyiség van oldva, ezért a salaktalanítás céljára nem igazán felel meg. Sem abból a szempontból, hogy jó oldószere a salaklerakódásoknak, se nem jó szappanképző.
Újra visszatérünk az eredeti kérdésünkhöz, hogy milyen vizet igyunk, ha salaktalanítással hosszú egészséges életet szeretnénk élni?
A fő követelmény: ne legyen sok és ne legyen kevés ásványi anyag tartalma a salaktalanításra szánt ivóvíznek. Ezeknek a követelményeknek megfelel a gleccservíz, a betonciszternában összegyűjtött esővíz, a hatóságilag megvizsgált kútvíz és a fordított ozmózissal szűrt víz. Hogy miért kell betonciszternában összegyűjteni az esővizet? Az esővíz savas, ez a savasság a betonban megszűnik, mert abból kalciumot old ki. Tehát a betonnak kettős a szerepe: megszűnteti a savasságot és kalcium iont visz a vízbe.
Milyen más módszerekkel növelhetjük a salaktalanítás mértékét?
Minden olyan módszer, amelyik növeli a sejtek között állományban a keringést, szokták ezt mikro-cirkulációnak is nevezni. Hogy növekszik a testünkben a mikro-cirkuláció, arról vesszük észre, hogy például melegebbek lesznek a végtagjaink.
Jómagam kétféle mikro-cirkulációt növelő módszert alkalmazok.
- Az egyik: a rendszeres intenzív testmozgás. Ekkor kétféle dolog zajlik, mindkettő fiatalít. Az izomsejtek, ha izommunkát végzünk, sok energiát használnak, akkor az izomsejtekben víz és széndioxid keletkezik. A keletkezett víz növeli a sejtek víztartalmát, vagyis fiatalít. (Minél fiatalabb egy sejt annál magasabb a víztartalma, feszesebb!) Ugyanakkor növekszik a vérkeringés intenzitása és a mikro-cirkuláció, ami javítja a salaktalanítást, tehát ezért fiatalít.
- A másik: a rendszeres fogyasztása a MIkrorostos Gélnek. Hát ez, hogy jön ide? Ez nagyon érdekes, mert először magamon vettem észre, hogy mikor Mikrorostos Gélt fogyasztottam utána nem sokkal melegebb lettek a kezeim és lábaim. Később mások is megvizsgálták és arra jutottak, hogy csökkenti a gél a vér viszkozitását, hígabb lesz. Ezek után, mindenkinek, aki vérhígító gyógyszert szed, azt ajánlottam, hogy csak orvosi felügyelet mellett fogyassza a Mikrorostos Gélt. A gélnek is, így a rostos táplálkozásnak is szintén kettős a szerepe, mert a salakanyagok megkötése és eltávolítása a szervezetből sem képzelhető el rostok nélkül.
- igyunk „tiszta forrásból”alacsony ásványi só tartalmú vizet (ne ásványvizet),
- rendszeresen eddzük a testünket és
- együnk rostos ételeket!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése