Lestyán, mint gyógynövény – Nagyanyáink titkos fűszere | Diabetika.info
A lestyán – orvosi lestyán a zellerfélék családjába tartozó
évelő fűszer- és gyógynövény. Egyéb, népies elnevezései lecsihan,
leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya,
delikátfa.
Petrezselyemhez, talán egy kicsit a zellerhez hasonló illatú és ízű
fűszernövény, melynek levelét, magját és gyökerét is felhasználhatjuk.
Akár másfél méter magasra is megnőhet a fűszerkertben, sötétzöld
levei dús bokrot adnak, ha kedveli a helyét. Minél melegebb és
naposabb helyen termesztjük, annál több illóolajra, annál ízletesebb
lestyánra számíthatunk. A levelek nem bírják a hideget, de gyökérzete
képes áttelelni.
A lestyán méltó arra, hogy figyelmünk középpontjában álljon, mert
számos civilizációs betegség egyik leghatékonyabb megelőző szere.
Lestyán történelem
A rómaiak segédletével Dél-Nyugat Ázsiából, Irán és Afganisztán
területéről került hozzánk. A középkorban nagyon elterjedt
fűszernövény volt, szerencsére népszerűsége napjainkban visszatérőben
van. Az erdélyi konyha elengedhetetlen fűszere.
Ősidők óta termesztik fűszernövényként. Nagy Károly Capitularéjában
is szerepel és Dioszkoridész is megemlíti. Európában a VIII. század óta
van írásos emlékünk róla.
A lestyán sok helyen vadon is megtalálható. Főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő.
Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind
szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs
szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell
használni belőle.
A lestyán gyógyászati felhasználása
A növény a különböző szerves savakon, cukrokon kívül mintegy 1,0%
illóolajat tartalmaz. Az illóolajban található butilftalid származékok
adják a növény jellegzetes illatát. Ez a kifejezett illat a Maggi
fűszerből ismeretes, ugyanis annak nagy részét ez a növény adja. Innen
kapta néhány vidéken a maggifű nevet is. Régen halványított levélnyelét
kissé fűszerezve, sózva finom csemegeként fogyasztották.
Gyökereiben a levelek illóolajához hasonló vegyületeken kívül főleg
kumarinok halmozódnak fel, erős intenzív illatot adva a föld alatti
részeknek. Sok helyen csak a gyökérből állítanak elő illóolajat
szakaszos üzemi lepárlással.
A középkor óta nemcsak fűszer-, hanem gyógynövényként is
felhasználják. Kezdetben a föld feletti részeket gyűjtötték, ma már csak
föld alatti szárát, rizómáját szedik.
Gyógyászatban a vizelethajtó teakeverékek egyik komponense.
A lestyán gyógyhatása
A lestyán éppen a ftalidoknak köszönhetően képes enyhíteni a gyomor
és a belek simaizom-görcseit, valamint a húgyhólyag és a húgyútak
görcsös állapotát. Más aromatikus gyógynövényekhez hasonlóan a lestyán
is jótékonyan hat az emésztésre, hiszen erőteljes íze serkenti az
emésztőnedvek termelődését, segít megelőzni a felfújódást, a
teltségérzés kialakulását. Jótékonyan hat étvágytalanságban,
összességében pedig felgyorsítja az emésztés folyamatát, egyúttal
megakadályozva, hogy a táplálék rothadni kezdjen a belekben.
Képes szervezetünkből (illetve vérünkből) eltávolítani a salak- és
méreganyagokat, megtisztítani az emésztőrendszerünket, ezzel együtt
felgyorsítja és javítja a táplálék feldolgozását. Egyáltalán nem
megalapozatlan tehát elődeink szent meggyőződése, miszerint a lestyán
mindennapi fogyasztása megvédi az ember szervezetét a fertőzésektől.
Mindemellett kiváló vizelethajtó, és támogatja többek között a
húgysav kiürítését a szervezetből, ezzel jótékonyan befolyásolva
többféle ízületi megbetegedést is (reuma, kopásos ízületi betegségek,
köszvény). Vizelethajtó és méregtelenítő tulajdonságait húgyúti és
húgyhólyag-gyulladás, vizeletürítési problémák, valamint prosztata
megnagyobbodás kezelésekor is ki lehet aknázni.
Vízhajtó lestyán teához 1 evőkanál lestyángyökeret áztassunk 10
percig forró vízben. Ez a főzet kiváló méregtelenítő abban az esetben
is, ha túl sok nikotin és alkohol került a szervezetbe.
A lestyán felhasználása
A zöld lestyánlevél kiváló ízt ad a leveseknek, salátáknak, jól harmonizál a zöldborsóval.
Számomra a zöldség-, tyúk-, gulyás levelesek elképzelhetetlenek
lestyán nélkül. A szárított lestyánlevél is kiváló. Nyáron kitűnően
fagyasztható a téli hónapokra gondolva.
A lestyán szaporítása
Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az
idősebb egyedek sarjai tőosztással is szaporíthatók. A magvetést
október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás
csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.
A növény első évben gyökértörzset és alig elágazó, erős gyökeret hoz,
tőlevelekkel. A második évtől kezdődően évente virágos szárat is
fejleszt. Egy-egy tő 6-8 évig elél, az ültetvényt azonban 3-4 évenként
célszerű felújítani, mert idős korban a levél- és szárképződés csökken, a
gyökérzet üreges, korhadt lesz.
Intelmek a lestyánnal kapcsolatban
Rendszeres használata áldott állapotban és súlyosabb vesebetegségben nem javasolt, mert ingerelheti a vese szöveteit.
A lestyán – orvosi lestyán a zellerfélék családjába tartozó
évelő fűszer- és gyógynövény. Egyéb, népies elnevezései lecsihan,
leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya,
delikátfa.
Petrezselyemhez, talán egy kicsit a zellerhez hasonló illatú és ízű
fűszernövény, melynek levelét, magját és gyökerét is felhasználhatjuk.
Akár másfél méter magasra is megnőhet a fűszerkertben, sötétzöld
levei dús bokrot adnak, ha kedveli a helyét. Minél melegebb és
naposabb helyen termesztjük, annál több illóolajra, annál ízletesebb
lestyánra számíthatunk. A levelek nem bírják a hideget, de gyökérzete
képes áttelelni.
A lestyán méltó arra, hogy figyelmünk középpontjában álljon, mert
számos civilizációs betegség egyik leghatékonyabb megelőző szere.
Lestyán történelem
A rómaiak segédletével Dél-Nyugat Ázsiából, Irán és Afganisztán
területéről került hozzánk. A középkorban nagyon elterjedt
fűszernövény volt, szerencsére népszerűsége napjainkban visszatérőben
van. Az erdélyi konyha elengedhetetlen fűszere.
Ősidők óta termesztik fűszernövényként. Nagy Károly Capitularéjában
is szerepel és Dioszkoridész is megemlíti. Európában a VIII. század óta
van írásos emlékünk róla.
A lestyán sok helyen vadon is megtalálható. Főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő.
Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind
szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs
szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell
használni belőle.
A lestyán gyógyászati felhasználása
A növény a különböző szerves savakon, cukrokon kívül mintegy 1,0%
illóolajat tartalmaz. Az illóolajban található butilftalid származékok
adják a növény jellegzetes illatát. Ez a kifejezett illat a Maggi
fűszerből ismeretes, ugyanis annak nagy részét ez a növény adja. Innen
kapta néhány vidéken a maggifű nevet is. Régen halványított levélnyelét
kissé fűszerezve, sózva finom csemegeként fogyasztották.
Gyökereiben a levelek illóolajához hasonló vegyületeken kívül főleg
kumarinok halmozódnak fel, erős intenzív illatot adva a föld alatti
részeknek. Sok helyen csak a gyökérből állítanak elő illóolajat
szakaszos üzemi lepárlással.
A középkor óta nemcsak fűszer-, hanem gyógynövényként is
felhasználják. Kezdetben a föld feletti részeket gyűjtötték, ma már csak
föld alatti szárát, rizómáját szedik.
Gyógyászatban a vizelethajtó teakeverékek egyik komponense.
A lestyán gyógyhatása
A lestyán éppen a ftalidoknak köszönhetően képes enyhíteni a gyomor
és a belek simaizom-görcseit, valamint a húgyhólyag és a húgyútak
görcsös állapotát. Más aromatikus gyógynövényekhez hasonlóan a lestyán
is jótékonyan hat az emésztésre, hiszen erőteljes íze serkenti az
emésztőnedvek termelődését, segít megelőzni a felfújódást, a
teltségérzés kialakulását. Jótékonyan hat étvágytalanságban,
összességében pedig felgyorsítja az emésztés folyamatát, egyúttal
megakadályozva, hogy a táplálék rothadni kezdjen a belekben.
Képes szervezetünkből (illetve vérünkből) eltávolítani a salak- és
méreganyagokat, megtisztítani az emésztőrendszerünket, ezzel együtt
felgyorsítja és javítja a táplálék feldolgozását. Egyáltalán nem
megalapozatlan tehát elődeink szent meggyőződése, miszerint a lestyán
mindennapi fogyasztása megvédi az ember szervezetét a fertőzésektől.
Mindemellett kiváló vizelethajtó, és támogatja többek között a
húgysav kiürítését a szervezetből, ezzel jótékonyan befolyásolva
többféle ízületi megbetegedést is (reuma, kopásos ízületi betegségek,
köszvény). Vizelethajtó és méregtelenítő tulajdonságait húgyúti és
húgyhólyag-gyulladás, vizeletürítési problémák, valamint prosztata
megnagyobbodás kezelésekor is ki lehet aknázni.
Vízhajtó lestyán teához 1 evőkanál lestyángyökeret áztassunk 10
percig forró vízben. Ez a főzet kiváló méregtelenítő abban az esetben
is, ha túl sok nikotin és alkohol került a szervezetbe.
A lestyán felhasználása
A zöld lestyánlevél kiváló ízt ad a leveseknek, salátáknak, jól harmonizál a zöldborsóval.
Számomra a zöldség-, tyúk-, gulyás levelesek elképzelhetetlenek
lestyán nélkül. A szárított lestyánlevél is kiváló. Nyáron kitűnően
fagyasztható a téli hónapokra gondolva.
A lestyán szaporítása
Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az
idősebb egyedek sarjai tőosztással is szaporíthatók. A magvetést
október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás
csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.
A növény első évben gyökértörzset és alig elágazó, erős gyökeret hoz,
tőlevelekkel. A második évtől kezdődően évente virágos szárat is
fejleszt. Egy-egy tő 6-8 évig elél, az ültetvényt azonban 3-4 évenként
célszerű felújítani, mert idős korban a levél- és szárképződés csökken, a
gyökérzet üreges, korhadt lesz.
Intelmek a lestyánnal kapcsolatban
Rendszeres használata áldott állapotban és súlyosabb vesebetegségben nem javasolt, mert ingerelheti a vese szöveteit.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése