K2 Vitamin | NATURPONT
A táplálékkiegészítők piacán a kalcium az egyik legnépszerűbb termék, ami nem kis részben annak az unalomig ismételt szövegnek köszönhető, hogy ez az ásvány nagy dózisban szükséges az egészséges csontok felépítéséhez és megtartásához.
Emiatt sokan azt hiszik, hogy kalciumpótlással egyszerűen megelőzhető a csontritkulással összefüggő csonttörés.
Kevesen gondolnák azonban, hogy miközben a kalciumpótlással valóban növelhető a csontsűrűség, az már korántsem biztos, hogy ettől a csont erősebb is lesz.
A kalciumbevitel növelheti az infarktus kockázatát
Végső soron a “kalcium jó a csontoknak” szlogen újabb példa arra, amikor egy eredetileg helyes elmélet balul üt ki, és jól mutatja, mennyire tévúton jár a hivatalos orvoslás a csontok egészségét, a csontritkulás természetét és az annak párjaként mesterségesen fabrikált csökkent csontállomány (osteopenia) fogalmát illetően. Számos tanulmány kimutatta, hogy a tömeges méretekben történő kalciumpótlás növeli a szív-és érrendszeri betegségek és egyéb panaszok kockázatát, miközben csonterősítő hatása kétséges. Csak mert valamilyen anyag képes növelni a csontok sűrűségét (ilyen például a mészpor, a csontliszt vagy, hogy még szörnyűbb példát mondjunk, az olyan kemikáliák, mint a Fosamax vagy az Evista gyógyszereinek hatóanyagai) még nem biztos, hogy egészségesebbé is teszi a csontokat vagy egyéb szerveket.
Két metaanalízis is arra az eredményre jutott, hogy az elemi kalcium különféle forrásai, pl. a mészkő, a kagylók héja vagy a csontliszt szívrohamot okozhatnak. (A metaanalízis ugyanazon tárgyban végzett több klinikai tanulmány áttekintő és összegző vizsgálatát jelenti.)
Az első elemzés, amelyet 2010-ben több mint 8000 ember bevonásával végeztek, kimutatta, hogy a szervetlen kalcium napi legalább 500 mg-nyi mennyiségben való pótlása 27 százalékkal növeli a szívroham relatív kockázatát.
A tanulmányt kritizálók hangsúlyozták, hogy a vizsgálatokat D-vitamin hozzáadása nélkül szedett kalciummal végezték (a kalciummal egy időben szedett D-vitamin segíti a kalcium felszívódását és hasznosulását). A második vizsgálat azonban igazolta, hogy a D-vitaminnal megtámogatott kalciumbevitel ugyancsak megnöveli a szívroham kockázatát 24 százalékkal. A kutatók a következőképpen összegezték tapasztalataikat:
“A D-vitaminnal vagy anélkül szedett kalcium némileg növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, különösen a szívinfarktus kockázatát… Indokolt lenne a kalcium szerepének újragondolása a csontritkulás kezelésében.”
Igazság szerint a második elemzés még zavarba ejtőbb eredménnyel zárult, hiszen igazolta, hogy a (D-vitaminnal együtt szedett) kalcium 15 százalékkal növeli a szívroham és a sztrók együttes kockázatát!
A kalcium jótékony és halálos hatású is lehet attól függően, hova jut el a testben
A kalcium a szervezetben a legnagyobb mennyiségben jelen lévő ásványi anyag, amely nemcsak a csontok épségéért felelős, hanem szabályozza a szívverést, idegi impulzusokat továbbít, szerepet játszik a véralvadásban és serkenti a hormonelválasztást. Testünk nem termel kalciumot, éppen ellenkezőleg, folyamatosan kalciumot veszít a bőr, a körmök, a haj növekedése, az izzadság és az ürítés révén, ezért pótolni kell az elfogyasztott táplálékból.
Példaként egy 2010-es tanulmány bebizonyítja: semmilyen kutatás nem támasztja alá, hogy a kalciumbevitel csökkentené a csonttörések kockázatát!
A Harvard Nővérek Egészségtanulmánya, amelyben 78000 nővér egészségi állapotát követték tizenkét éven át, megállapította, hogy a csípőtörés relatív kockázata 45 százalékkal magasabb a legalább napi két pohár tejet ivó nők körében azokkal összehasonlítva, akik legfeljebb egy pohárral fogyasztanak. Valójában a csonttörések gyakorisága azokban az országokban a legalacsonyabb, ahol a legkevesebb tejet és kalciumot fogyasztják; fonák módon tehát az USA-ban, ahol a kalciumfogyasztás kiemelkedően magas, a csonttörések igen gyakoriak (lásd a Kína Tanulmányt).
Az igazság az, hogy a pótlólag vagy önmagában, az egyensúlyt biztosító magnézium, D-vitamin és K-vitamin nélkül bevitt kalciumnak káros hatásai lehetnek, pl. kalciumlerakódást okozhat a koszorúerekben, aminek szívinfarktus lehet a következménye. Úgy tűnik, hogy ezeknek a káros hatásoknak a kivédésére nem elegendő, ha a kalcium mellett csak D-vitamint szedünk.
Ha tehát a kalciumot a szervezet számára idegen formában (pl. mészkő, kagylóhéj, tojáshéj, csontliszt (hidroxilapatit) fogyasztásával) juttatjuk be, vagy ha a test nem képes a megfelelő helyre irányítani a bevitt kalciumot (pl. elegendő K2-vitamin hiányában), a kalcium ott rakódik le, ahol nem kellene, ami halmozottan vezet különböző egészségi problémákhoz.
Gyakran a fölösleges kalcium eltávolításának terhe a vesékre hárul, ami megmagyarázza, miért bizonyosodott be már számos vizsgálatban az, hogy veseelégtelenség (és különösen hemodialízis) esetén a kalcium-karbonát gyorsan elmeszesíti az artériákat. A kalciumlerakódások sok esetben elsődleges kiváltói vagy súlyosbítói az alábbi táblázatban összegyűjtött kórképeknek.
A túl sok kalcium más ásványi anyagok hiányához, és így betegséghez vezet
Robert Thompson M.D. “A nagy kalciumátverés” címmel könyvet írt erről a témáról, amelyben elmagyarázza, hogy a csont legalább egy tucatnyi ásványi anyagot tartalmaz, és ezek közül kizárólagosan a kalcium pótlása nagy valószínűséggel csökkenti a csontsűrűséget és növeli a csontritkulás kockázatát. Dr. Thompson véleménye szerint a túlzott kalciumfogyasztás más ásványi anyagok hiányához vezet, ami növeli a szívbetegség, a vesekő, az epekő, az ízületi gyulladás, a pajzsmirigy-alulműködés, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Ha a kalciumbevitel folyományaként apró meszesedések keletkeznek a lágyrészekben és az artériákban, akkor érthető, hogy miképp növekedhet meg a szívroham, a sztrók és egyéb kórképek kockázata.
Sokan úgy képzelik, hogy az artériák a koleszterintől tömődnek el. Valójában 90 százalékban meszes lerakódásokról van szó. A koleszterin lágy, viaszos anyag, nem teszi rugalmatlanná az érfalat. A lerakódott kalcium viszont olyan, mint a beton, “megköt” az artéria falában, lehetetlenné téve ezzel az artéria tágulását. A kalcium, és nem a koleszterin teszi merevvé az érfalat, vérrögképződésre hajlamosít, amely leválva életveszélyes embóliát okozhat.
Ezt különösen a menopauza után álló nőknek kellene tudniuk, mert a hormonháztartás egyensúlya fontos ahhoz, hogy a kalcium a megfelelő helyre, a csontokba épülhessen be. Ha a hormonok egyensúlya felborul, a kalcium jelzést kap arra, hogy lassanként kilépjen a csontokból és helyette az artériákban rakódjon le. A kalciumbevitel nem oldja meg a problémát, mert ha a szervezet nem tudja a megfelelő helyre eljuttatni a kalciumot, akkor az többet árt, mint használ.
Miért életbevágóan fontos a D-vitamin és a kalcium mellé K2-vitamint is szedni…
A K2-vitamin a D-vitaminnal finom összhangban végzi a feladatát; miközben a D-vitamin segíti a kalcium felszívódását a csontokba, a legújabb kutatások szerint a K2-vitamin a kalciumot a csontokhoz irányítja, megakadályozva ezzel, hogy ott rakódjon le, ahol nem kellene – azaz például a belső szervekben, az ízületekben vagy az artériákban. Mint említettük, az artériákban keletkezett lerakódások kalciumot tartalmaznak (érelmeszesedés), innen ered az “artériák merevvé válása” kifejezés.
A K2-vitaminról az is kiderült, hogy képes kivonni a kalciumot egyes kórosan elmeszesedett szövetekből.
A K2-vitamin aktiválja a csontképző sejtek által elválasztott oszteokalcin nevű fehérjehormont, amely meghatározza a csont kalciumkötő képességét. Úgy tűnik, az oszteokalcin azt is segít megakadályozni, hogy a kalcium lerakódjon az artériákban. Más szóval, K2-vitamin hiányában a D-vitamin által betessékelt kalcium ELLENÜNK fordulhat, és a csontok építése helyett a koszorúereket meszesíti. Ezért ha kalciumot és D-vitamint szedünk, de nem ügyelünk a K2-vitamin pótlására, rosszabb állapotba kerülhetünk, mintha egyik táplálékkiegészítőt sem szednénk.
Ételünk a legjobb kalciumforrás
Ahhoz, hogy a kalcium kifejthesse jótékony hatását a szervezetben, biológiailag hasznosítható formában, D- és K- vitaminnal, valamint egyéb fontos nyomelemekkel kiegyensúlyozva kell fogyasztanunk, körültekintően összeállított tápanyagkomplex részeként.
Valószínűleg testünk jobban tudja hasznosítani a táplálékkal bevitt kalciumot. Jó kalciumforrások a levélzöldségek, a citrusfélék belső héja, a szentjánoskenyér, a szezámmag és a mák, hogy csak néhányat említsünk.
A szervezetnek szüksége van szilikátokra és magnéziumra is, amelyek egyes kutatások szerint enzimatikusan átalakulnak a csont által hasznosítható kalciummá. Ezzel az elmélettel a Nobel-díjra várományos Louis Kevran, francia kutató rukkolt elő, aki éveket töltött annak tanulmányozásával, hogy miként alakulnak át egymásba a szilikátok, a kalcium, a magnézium és egyéb ásványi anyagok olyan, alacsony energiájú atommag-átalakulások során, amilyenre eddig csak élő szervezetekben találtak példát.
Elmélete megmagyarázza, hogyan lehetnek képesek a tehenek és a tyúkok sokkal több kalciumot felhalmozni a tejben illetve a tojásban, mint amennyit a táplálékkal elfogyasztanak, és hogy lehet az, hogy a Közel-Keleten szélsőségesen magas (55 Celsius-fokos) hőmérsékletnek kitett munkások teste lehűl, ha sótablettákat fogyasztanak, ugyanis a só a vizeletben is kimutatható káliummá alakul át.
A csonterősítő szilikátoknak jó forrásai az uborka, a paprika, a paradicsom, valamint számos gyógynövény, pl. a zsúrló, a csalán, a lucerna, valamint a nyers kakaó, amely különösen gazdag biológiailag jól hasznosítható magnéziumban.
Dr. Thompson szerint a természetes feldolgozatlan só sokkal jobb, mint az étrendkiegészítő, mert olyan ásványi anyagokkal látja el a szervezetet, amelyekhez a kimerült talajokon termesztett növényekből nem juthatunk hozzá. Az én kedvenc nyomelemforrásom a feldolgozatlan himalájai só, amely 84, a szervezet számára nélkülözhetetlen elemet tartalmaz. A lényeg az, hogy napozással optimalizáljuk a D-vitaminszintünket, és fogyasszunk sokféle, helyi biogazdálkodásból származó friss élelmiszert: zöldséget, gyümölcsöt, dió- és mogyoróféléket, olajos magvakat, húst és tojást, feldolgozatlan sót, amelyek biztosítják szervezetünknek a szükséges mennyiségű hasznosítható kalciumot mindazon ásványi anyagokkal és koenzimekkel együtt, amelyek elősegítik a kalcium felszívódását és hasznosulását.
Összefoglalás
Nem könnyű bejósolni, melyik tápanyagból lesz életmentő szupersztár.
Pl. egy vitamin, amit ép 10 éve vezettek be, olyan komoly öregedés ellenes hatást mutat, hogy az messze túlmutat eredeti indikációján. Rengeteg pozitív eredmény alapján a tudósok kifejlesztettek egy sokkal költséghatékonyabb változatot, amelynek sokkal tartósabb a hatása.
A hihetetlen újság az, hogy ennek a hatóanyagnak a tartós szintje nem csupán az érelmeszesedés ellen véd, hanem képes visszafordítani a már kialakult érelmeszesedési folyamatot.
Egy csomó 2008-ban publikált vizsgálat azt is igazolta, hogy ennek az anyagnak rákellenes hatása is van (1-15).
A normál öregedés folyamatának jellemzője, hogy a lágyszövetek, mint a szívbillentyűk, mirigyek és vérerek, testszerte elmeszesednek (16-18). Tévesen azt lehetne hinni, hogy a táplálkozással bevitt kalcium ennek az oka. De épp ellenkezőleg áll a dolog.
Amikor egy nyulat kalciumszegény étrenden tartanak, a meszesedés 2.7-szeresére nő. A kalciumpótlás viszont 62%-kal lecsökkenti a meszesedést (19). A magyarázat erre az ellentmondásra az, hogy a kalciumhiányra a szervezet a csontok lebontásával válaszol (20), és így a lágyszövetek elmeszesednek. Ahogy öregszünk, fokozatosan veszítjük el a kalcium egyensúly fenntartásának képességét és végül a szervezet szintű elmeszesedés halálos hatásaitól fogunk szenvedni. Jó tudni, hogy egy olcsó tápanyag, a K vitamin, gyorsan visszaállítja a kalcium-egyensúlyt.Egy szélsőséges példaA warfarin egy vérrögképződést gátló anyag, amely blokkolja a K vitamin normál funkcióit.
A K vitamin hatásának károsodása gyors csontritkuláshoz és érelmeszesedéshez vezet (21,22).
A K vitamin nélkülözhetetlen a testben a kalcium egyensúly megőrzésében. A K vitamin hiány törékeny csontokhoz és a szív és érrendszer rossz működéséhez vezet (23-26).
A warfarint szedők gyakrabban szenvednek csontritkulásos törést (21) és lényegesen több abnormális kalcium lerakódás figyelhető meg náluk – pl. a szívbillentyűkben kétszer gyakrabban, mint a warfarint nem szedőkben (22).
Abból a tényből, hogy a warfarin ilyen hatású, önkéntelenül következik az a felismerés, hogy még azoknak is kell szedni alacsony dózisban K vitamint, akiknek fokozott a vérrög képződési kockázata. (További felismerés lehet, hogy az omega-3 zsírsav fogyasztása szintén hígítja a vért – kockázatok nélkül. – Sz.G. megj.)Mennyire veszélyes az artériák meszesedése?A civilizált országokban a munkaképtelenség és halálozás vezető oka az érelmeszesedés. Sok tényező játszik bele a kialakulásába és előrehaladásába (27,28).
A homocisztein vagy az oxidálódott alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) sérülést okozhat az erek belső falán, az endotheliumban (29). Az érfal a sérülés gyógyítására kollagén bevonatot képez a sérülésen. Ez a kollagén bevonat magához vonzza és felhalmozza a kalciumot, és egy csontra emlékeztető kemény anyagot képez. Ezért szokás erre a jelenségre úgy hivatkozni, hogy az erek merevvé válnak.
A szívkoszorú erek elmeszesedése erősen megnöveli a szívinfarktus veszélyét (30). Jókora mennyiségű kutatás igazolja, hogy a K2 vitamin elégtelen szintje felgyorsítja az erek meszesedését (31). Egy újabb vizsgálat azt bizonyítja, hogy a K2 vitamin pótlása visszafordítja az érfalak meszesedését (49).
A vitamin K működése folyamatosan a csontokban tartja a kalciumot és megelőzi, hogy az érfalakban rakódjon le (23-26, 28,31).
Ha a K vitaminnak mindössze ennyi volna a funkciója, már akkor is az egyik legfontosabb tápanyag kéne legyen az öregedő emberi szervezetnek. De az újabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a K2 vitamin egy csomó más előnyös hatással bír.
Miként véd a K2 vitamin a csontritkulás ellen?
A csontozat egy élő szövet, amely folyamatosan megújul. A csontozat fenntartásának elő lépése, hogy az elöregedett csont lebomoljon. Ezt a munkát az osteoclast nevű sejtek végzik. Amikor az osteoclastok aktivitása túl nagy, nagy lyukak alakulnak ki, amelyek gyengítik a csontot és ez vezet a csontritkuláshoz. A K2 vitaminnak kulcsszerepe van az osteoclastok túlzott aktivitásának megfékezésében és a csontozat leépülésének megakadályozásában. Az osteoclastok által hátrahagyott lyukakat az osteoblast nevű sejtek javítják ki. Az osteoblastok egy osteocalcin nevű fehérjét választanak ki, amelyek, amikor aktiválódnak, lehetővé teszik a kalcium beépülését a csontokba. Az osteocalcin kalcium-kötő képességéhez K vitaminra van szükség, míg az osteocalcin szintéziséhez D vitamin szükséges.
A K vitamin így két alapvető előnnyel jár a csontok számára. Leállítja a csontok túlzott lebomlását, kikapcsolva az osteoclastok fölös aktivitását, és fokozza az új csont képződését, lehetővé téve, hogy az osteocalcin a vérből a kalciumot a csontokba építse.
E rövid leírásból világos, hogy az egészséges csontsűrűség fenntartásához megfelelő szintű kalcium, D vitamin és K vitamin szükséges. D vitamin nélkül nincs osteocalcin, amely a K vitamin működéséhez kell. K vitamin nélkül viszont az osteocalcin marad inaktív. És természetesen, kalcium (és más ásványi anyagok) nélkül az osteocalcin nem tud mit beépíteni a csontokba.
A Nővérek Egészség Vizsgálatában (Nurses’ Health Study) 72 000 nőt követtek 10 éven át, és az eredmények szerint a K vitaminfogyasztás tekintetében a legalsó ötödbe tartozók közt 30%-kal gyakoribb volt a csípőcsonttörés, mint a legtöbb K vitamint fogyasztók felső ötödében (67). (Öt csoportot képeztek K vitamin fogyasztás szempontjából).
Egy hét éves követéses vizsgálatban (Framingham Heart Study), melyben 888 idős férfi és nő adatait elemezték, azt találták, hogy a K vitamin fogyasztás alapján a legfelső negyedbe sorolhatók körében 65%-kal csökkent a csípőcsont törés a legkevesebb K vitamint fogyasztó alső negyedhez képest. A felső negyedben megközelítőleg 250 mikrogrammot, az alsó negyedben 56 mikrogrammot fogyasztottak naponta (68).
A K2 vitamin olyan hatásos a csonttörések lecsökkentésében, mint az erre alkalmazott gyógyszerek. Egy japán vizsgálatban klimax után lévő nőknél hasonlították össze a K2 vitamint az etidronate (Didronel) csigolyatörést megelőző hatásával. A napi 45 mg K2 vitamint fogyasztó nők közt 8%-os volt a csigolyatörés, az etidronatot szedők közt 8.7%-os. Akik mind a kettő szert szedték, azok közt 3.8%-os volt a törés gyakorisága. A placebó csoportban 21%-os volt a törés kockázata (69). (Az eredmények értékeléséhez a következőket fontos figyelembe venni. Egyrészt a vizsgálatban D vitaminpótlást nem alkalmaztak, ami erősen aláássa a K2 várható hatását! Másrészt a biszfoszfonátok mellékhatás profilja olyan súlyos mellékhatásokat mutat, hogy szedésük alaposan megfontolandó. -Sz.G megjegyzése)
…
A csonttörések komoly munkakiesést és egészségkárosodást okoznak és egyre nagyobb az érdeklődés a törött csontok gyógyulásának hatékony serkentése iránt. A D vitamin és a K2 vitamin egymást erősítő hatását a csontritkulás megelőzésében a klinikai gyakorlat bizonyítja (39). Mostanáig azonban nem jelent meg tanulmány arról, hogy ezek a tápanyagok fokozzák a törések gyógyulását.
Egy 2008-ban megjelent in vitro (lombik) vizsgálat azt bizonyította, hogy a D és K vitamin kombinálása kedvezően befolyásolta a csontgyógyulásban szerepet játszó sejtek szaporodását és differenciálódását. Ebből az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a tápanyagok együtt szedve ígéretes alacsony költségű stratégiát jelentenek az új csont képződésének elősegítésében (39).
A K vitamin és az öregedés
Ahogy öregszünk, a lágyszövetekben testszerte fokozódik a kalcium lerakódása. Az orvosok, idős emberek boncolásakor ezt úgy szokták kommentálni, hogy az egykoron ruganyos lágyszövetek megkövesednek. Ezek a boncnokok arról szoktak beszámolni, hogy a meszesedés, a csontokat kivéve, testszerte mindenütt megtalálható. A szervezetszintű elmeszesedés azt jelenti, hogy a kalcium a csontok helyett a lágyszövetekben rakódik le, ahol elvileg szerepe nem volna. Sok öregedéssel kapcsolatos betegség kapcsolható össze a meszesedéssel. Ilyen betegségek a vesekövek, az izületi gyulladás, a szürke hályog, a szívbillentyű elégtelenség, a csonttörés, a ráncos bőr, a csontkinövések, a szenilitás és természetesen a szív erek elmeszesedése.
A K vitamin optimális szintjének helyreállítása segíthet megvédeni minket ezekkel a betegségekkel szemben.
A csontritkulás klasszikus életkorral összefüggő betegség. Egy 13 randomizált és kontrollált, legalább hat hónapon át K1 vagy K2 vitamint a placebóval összehasonlító vizsgálatot áttekintő összefoglaló tanulmány szerint egy kivételével mindegyik azt bizonyította, hogy a K vitamint szedők közt csökkent a csontvesztés. A K2 vitamin különösen hatásosnak bizonyult ebben (66). Mindegyik értékelt vizsgálatban a K2 hatásosabbnak bizonyult. A csigolyatöréseket 60%-ban, a csípőcsonttöréseket 77%-ban, és az összes nem gerinccel kapcsolatos töréseket 81%-kal csökkentette (66). A nagyobb mennyiségben fogyasztott K vitamin 26%-kal csökkentette az összhalálozást (46). A hatalmas mennyiségű kutatási eredmények alapján a K vitamin optimális szinten tartása alapvető komponense kell legyen minden értelmes öregedés lassító programnak.
A rákbetegek hajlamosak a K vitaminhiányra
Sok előrehaladott rákban szenvedő beteg alultáplált a betegség miatt, vagy a hányingert és étvágycsökkenést okozó kemoterápia miatt. E betegek 10%-a vérzéses mellékhatásokat is tapasztal (45). Mivel a K vitaminhiány vérzékenységet is okoz, az orvosok vizsgálatot indítottak a K vitamin szerepének tisztázására a rákbetegek életminőségét javító kezelésben.
A 2008-ban publikált vizsgálatból az derült ki, hogy a rákbetegek 22%-nál a K vitamin szint alsó határa (0.33 nmol/L). alatti eredményeket kaptak (45). A rákbetege 78%-nál a K vitamin funkcionális hiányát bizonyította a nem karboxilált fehérjék magas szintje; ezeket a fehérjéket a K vitamin normál esetben karboxilálja. Az orvosok arra következtettek, hogy az előrehaladott rákban szenvedők hajlamosak a K vitaminhiányra és vérvizsgálattal kéne megelőzni a vérzéses állapotok kialakulását (45).
…
A K vitamin a rák kezelésében
A K2 vitamin az emberi ráksejtek széles skáláján indukál differenciációt és programozott sejtelhalást (a ráksejtek differenciálatlanok és védekeznek a programozott sejtelhalással szemben).
A PUBMED-ben (orvosi szakirodalmi adatbázis) való keresés számos kutatást adott ki, amelyek a K vitamin különböző fajtáinak a rákkezelésben betöltött szerepét vizsgálják (1-15).
A rákkutatás célja olyan összetevők azonosítása, amelyek a ráksejtek önpusztítását idézik elő.
A K2 vitaminról kimutatták, hogy sejtelhalást idéz elő leukémia sejtekben in vitro vizsgálva. A 2008-ban publikált vizsgálatban egy másik hatást is azonosítottak, amelyben a K2 vitamin a leukémia sejtek önpusztítását serkenti. A kutatók megfigyelték, hogy a sejtelhalást (apoptózis) és az önpusztítást (autofágia) a K2 vitamin egyidejűleg serkentette (8). Laboratóriumi eredmények szerint a K2 gátló hatást fejt ki a myelómák és a nyirokrákok fejlődésére, ami lehetséges alkalmazását jelenti e nem ritka rákokban szenvedőknek (40).
A hepatitisz B és C fertőzés az elsődleges májrák kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezője. Ez azonban előfordulhat azokban is, akiknek nem volt májgyulladása. A JAMA-ban publikált vizsgálat szerint, azokban a vírusos hepatitiszes betegekben, akik szedtek K2 vitamint, csak 10%-ban alakult ki májrák. A K2 vitamint nem szedő betegek 47%-ban alakult ki elsődleges májrák (41). A K2 vitamin a kontroll csoporthoz képest 20%-kal csökkentette a májrák kockázatát. Egy 2008-ban publikált vizsgálatban 61 elsődleges májrákból gyógyult beteget két csoportba osztottak. Az egyik csoport K2 vitamint kapott, a másik nem. Egy évvel később a K2 kiegészítést kapó csoportban 13%-os volt a rák kiújulása, míg a K2 vitamint nem szedők közt 55%-os. A hároméves túlélés a K2 vitamint szedők közt 87%-os, a kontrollcsoportban 64%-os volt (42).
2007-ben a tudósok azonosították a K2 specifikus rákellenes mechanizmusait, melyek közt szerepel a gyulladást keltő nukleáris faktorkappa B (NFkB) gátlása is (ez gyakran túltermelődik a ráksejtekben) (43). A tumorsejtek a gyulladáskeltő tényezőket arra használják, hogy túléljék az elpusztításukra irányuló kezeléseket. A warfarin, amely gátolja a K vitamin hatását, nem csupán csontvesztést és érelmeszesedést okoz. Melanómában szenvedő egereknél a warfarin adása “drasztikusan fokozta az áttétek kialakulását”. A metasztázisok kifejlődését majdnem teljesen meggátolta, ha a warfarint K vitaminnal együtt adták, ami azt jelzi, hogy ez a vérrögképződést gátló gyógyszer serkenti a metasztázisok kialakulását a K vitamin hatásának gátlásán keresztül (44). Míg a K1 és K2 vitamin biztonságos és hatásos, a K3 vitamin toxikus is lehet, ezért alkalmazását az agresszíven fejlődő ráktípusokra korlátozzák. Egy 2008-as vizsgálat a K3 vitamin számos pozitív hatását bizonyította hasnyálmirigy rákban, amit a kutatók úgy kommentáltak, hogy a K3 vitamin szedése a hasnyálmirigyrák kedvezőbb kimeneteléthez vezethet (7).
…
A K2 vitamin előnyei a K1 vitaminnal szemben
A természetben a K vitamin két alakban fordul elő. A K1 a zöld levelű növényekben, a K2 a belsőségekben, a tojássárgájában, tejtermékekben és különösen a fermentált termékekben, mint sajt és aludttej. Bár a szervezetben a K1 vitamin egy része K2-vé konvertálódik, jelentős előny származik a K2 kiegészítő szedésével (46). A K2 vitamin felszívódása relatíve hatásos, míg a K1 a növényekből relatíve gyengén szívódik fel (47). A K2 vitamint tartalmazó ételeket (belsőségek, tojás, tejtermékek) nem ajánlatos túlfogyasztani. A japánok körében, akik sok fermentált szóját fogyasztanak natto formájában, ritkább a szívbetegség és a csontritkulás (36, 48). A natto természetes módon gazdag a K2 vitaminban, de a legtöbb nyugati ember ezt élvezhetetlennek találja. Egy elegáns vizsgálatban a patkányoknak adott K1 vitamin a warfarin adására kialakuló érelmeszesedést nem gátolta meg. Viszont azoknál a patkányoknál, akik K2 vitamint kaptak, 0%-ban fordult elő érelmeszesedés, míg a csak K1 kiegészítést kapott patkányoknál 100%-ban jelentkezett az aortában és a nyaki verőérben érelmeszesedés (49). Egy még újabb vizsgálat azt bizonyította, hogy a nagyobb dózisú K vitamin 50-al csökkentette az erek kalciumtartalmát (49). Ami különösen figyelemreméltóvá teszi ezt az eredményt, az az, hogy a legtöbb 30-40 év közötti embernél már megjelenik az erek bizonyos mértékű elmeszesedése, és egészen mostanáig nem volt eszköz arra, hogy ezt visszafordítsuk. (A szerző itt téved, ugyanis a zöldség-gyümölcs-hús alapú táplálkozás bizonyítottan tisztítja az ereket, de kétségtelen, hogy ez nem egy tabletta, hanem egy életmód hatása. -Sz.G. megjegyzése)
Az egyik legmeggyőzőbb vizsgálat a K2 vitamin szívvédő hatását bizonyítja. A Rotterdami Szív Vizsgálat (Rotterdam Heart Study) 4800 személyt követett hét éven át (46). Akik a vizsgálatban nagyobb mennyiségben fogyasztottak K2 vitamint, azoknál 57%-kal csökkent a szívhalálozás a legkevesebb K2 vitamint fogyasztókhoz képest. Ugyanezt a hatást nem találták meg a K1 vitamin esetében (46). A nagyobb K2 vitamin fogyasztás az aortában kevesebb kalcium lerakódást eredményezett (ez egy közvetett mérése az érelmeszesedésnek), míg a kevesebb K2 vitamint fogyasztóknál valószínűbben jelentkezett közepes vagy súlyos meszesedés (46). A rotterdami vizsgálat mérete és minősége hitelesíti a K2 vitamin és a csökkent szívbetegség kockázat közti erős kapcsolatot, és azt mutatja, hogy a K2 vitamin kedvező kardiovaszkuláris hatása az érelmeszesedés gátlásán keresztül fejti ki hatását (46).
A tudósok manapság intenzív érdeklődést mutatnak aziránt, miként lehetne megállítani a szívkoszorú erekben a kalcium lerakódását, mivel tudják, hogy az ateroszklerotikus plakkokban a kalcium jelentős részt képvisel.
A K2 vitamin legalább 24 órán át aktív marad a szervezetben.
…
Egészséges embernek kell-e aggódnia a K vitamin túladagolás miatt?
Bár a K vitamin szükséges az egészséges véralvadáshoz, túl sok K vitamin bevitele nem növeli meg a abnormális rögképződés kockázatát. Ennek magyarázata az, hogy a K vitamin a koagulációhoz (vérsejtek összetapadásához) szükséges proteint karboxilálja, de ha ez már 100%-ban megtörtént, további K vitamin nem tudja fokozni ezt. Azoknak az embereknek, akik hajlamosak a fokozott rögképződésre, mert pl. mesterséges szívbillentyűvel élnek, pitvarfibrillációban szenvednek, olyan véralvadásgátlót írnak fel, mint a warfarin. Ezek a szerek zavarják a koagulációs fehérje karboxilációját. Akik ilyen gyógyszert szednek, azoknál óvatosan kell a K vitaminnal eljárni.
A K2 vitamin biztonságosságát mutatja, hogy Japánban azon a vidéken, ahol sok nattot fogyasztanak, az emberek vérében a K2 vitamin többszörösét találni (36). Ennek hatására kevésbé ritkul a csontjuk, kevesebb a csonttörés és kevesebb a szívroham (23, 30,36,46,63-65).
Bár az FDA által ajánlott napi fogyasztás 65 mikrogramm/nap, a megfelelő véralvadás elérésen túli előnyöket a napi 100 mikrogramm/nap mennyiség biztosítja.
Összefoglaló
A K vitamint 1929-ben fedezték fel, és kezdetben azt gondolták, csak a normál véralvadáshoz van rá szükség. Az elmúlt 10 év kutatásai a K vitamin metabolizmusának új területeire fókuszált. Kiderült, hogy kritikus szerepe van a csontok és az érrendszer egészségében, fontos a sejtnövekedés szabályozásában, a sejtek vándorlásában, szaporodásában és elhalásában, támogatja az immunrendszer működését és gátolja a krónikus gyulladásokat.
A legtöbb hagyományos orvos tudomást sem vesz a K vitamin fontos tulajdonságairól. Az egészségtudatos ember azonban ma már figyelembe kell vegye a legújabb eredményeket, hisz kárbaveszett fáradozás félmunkát végezni.
Forrás: http://www.tenyek-tevhitek.hu/kalcium-potlas-es-szivinfarktus.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/k-vitamin-csontritkulas-szivbetegseg-rak.php
Érelmeszesedés: a kalciumpótlás halálos mellékhatása?
A táplálékkiegészítők piacán a kalcium az egyik legnépszerűbb termék, ami nem kis részben annak az unalomig ismételt szövegnek köszönhető, hogy ez az ásvány nagy dózisban szükséges az egészséges csontok felépítéséhez és megtartásához.
Emiatt sokan azt hiszik, hogy kalciumpótlással egyszerűen megelőzhető a csontritkulással összefüggő csonttörés.
Kevesen gondolnák azonban, hogy miközben a kalciumpótlással valóban növelhető a csontsűrűség, az már korántsem biztos, hogy ettől a csont erősebb is lesz.
A kalciumbevitel növelheti az infarktus kockázatát
Végső soron a “kalcium jó a csontoknak” szlogen újabb példa arra, amikor egy eredetileg helyes elmélet balul üt ki, és jól mutatja, mennyire tévúton jár a hivatalos orvoslás a csontok egészségét, a csontritkulás természetét és az annak párjaként mesterségesen fabrikált csökkent csontállomány (osteopenia) fogalmát illetően. Számos tanulmány kimutatta, hogy a tömeges méretekben történő kalciumpótlás növeli a szív-és érrendszeri betegségek és egyéb panaszok kockázatát, miközben csonterősítő hatása kétséges. Csak mert valamilyen anyag képes növelni a csontok sűrűségét (ilyen például a mészpor, a csontliszt vagy, hogy még szörnyűbb példát mondjunk, az olyan kemikáliák, mint a Fosamax vagy az Evista gyógyszereinek hatóanyagai) még nem biztos, hogy egészségesebbé is teszi a csontokat vagy egyéb szerveket.
Két metaanalízis is arra az eredményre jutott, hogy az elemi kalcium különféle forrásai, pl. a mészkő, a kagylók héja vagy a csontliszt szívrohamot okozhatnak. (A metaanalízis ugyanazon tárgyban végzett több klinikai tanulmány áttekintő és összegző vizsgálatát jelenti.)
Az első elemzés, amelyet 2010-ben több mint 8000 ember bevonásával végeztek, kimutatta, hogy a szervetlen kalcium napi legalább 500 mg-nyi mennyiségben való pótlása 27 százalékkal növeli a szívroham relatív kockázatát.
A tanulmányt kritizálók hangsúlyozták, hogy a vizsgálatokat D-vitamin hozzáadása nélkül szedett kalciummal végezték (a kalciummal egy időben szedett D-vitamin segíti a kalcium felszívódását és hasznosulását). A második vizsgálat azonban igazolta, hogy a D-vitaminnal megtámogatott kalciumbevitel ugyancsak megnöveli a szívroham kockázatát 24 százalékkal. A kutatók a következőképpen összegezték tapasztalataikat:
“A D-vitaminnal vagy anélkül szedett kalcium némileg növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, különösen a szívinfarktus kockázatát… Indokolt lenne a kalcium szerepének újragondolása a csontritkulás kezelésében.”
Igazság szerint a második elemzés még zavarba ejtőbb eredménnyel zárult, hiszen igazolta, hogy a (D-vitaminnal együtt szedett) kalcium 15 százalékkal növeli a szívroham és a sztrók együttes kockázatát!
A kalcium jótékony és halálos hatású is lehet attól függően, hova jut el a testben
A kalcium a szervezetben a legnagyobb mennyiségben jelen lévő ásványi anyag, amely nemcsak a csontok épségéért felelős, hanem szabályozza a szívverést, idegi impulzusokat továbbít, szerepet játszik a véralvadásban és serkenti a hormonelválasztást. Testünk nem termel kalciumot, éppen ellenkezőleg, folyamatosan kalciumot veszít a bőr, a körmök, a haj növekedése, az izzadság és az ürítés révén, ezért pótolni kell az elfogyasztott táplálékból.
FONTOS, hogy kalciumot (és magnéziumot), csak szerves formában szedjünk: citrát, kelát, stb.
Becslések szerint azonban az emberi test csupán 100 mg kalciumot választ ki naponta, ami némileg megkérdőjelezi a Nemzeti Csontritkulás Alapítvány ajánlását, amely jelenleg 50 és 1200 mg közötti napi kalciumbevitel-mennyiséget irányoz elő. Ha összehasonlítjuk a kalciumban gazdag nyugati étrendet a kínai parasztok hagyományosan kalciumszegény, tehéntejet és egyéb kalciumforrást nélkülöző étrendjével, megállapíthatjuk, hogy mindössze napi 250 mg növényi alapú kalcium képes kielégíteni fizikai szükségleteiket – és ennek a több mint 3000 éves nyelvi hagyományokkal rendelkező kultúrának még csak szava sincs a “csontritkulás”-ra!
A testünkben lévő kalcium 99 százaléka a csontok és a fogak tömegét adja, így ha nem jutunk elég kalciumhoz, szervezetünk a csontokból vonja el a különböző testi működéseinkhez szükséges mennyiséget. Innen jött az az ötlet, hogy kalcium szedésével megelőzhető a csontokból történő kalciumelvonás – ez azonban egy végletesen leegyszerűsített elmélet, amelyet szilárd bizonyítékok nem erősítenek meg, különösen nem a modern nyugati kultúrákban, ahol soha nem látott mennyiségben fogyasztanak tejből származó és táplálékkiegészítő formájában szedett kalciumot.Példaként egy 2010-es tanulmány bebizonyítja: semmilyen kutatás nem támasztja alá, hogy a kalciumbevitel csökkentené a csonttörések kockázatát!
A Harvard Nővérek Egészségtanulmánya, amelyben 78000 nővér egészségi állapotát követték tizenkét éven át, megállapította, hogy a csípőtörés relatív kockázata 45 százalékkal magasabb a legalább napi két pohár tejet ivó nők körében azokkal összehasonlítva, akik legfeljebb egy pohárral fogyasztanak. Valójában a csonttörések gyakorisága azokban az országokban a legalacsonyabb, ahol a legkevesebb tejet és kalciumot fogyasztják; fonák módon tehát az USA-ban, ahol a kalciumfogyasztás kiemelkedően magas, a csonttörések igen gyakoriak (lásd a Kína Tanulmányt).
Az igazság az, hogy a pótlólag vagy önmagában, az egyensúlyt biztosító magnézium, D-vitamin és K-vitamin nélkül bevitt kalciumnak káros hatásai lehetnek, pl. kalciumlerakódást okozhat a koszorúerekben, aminek szívinfarktus lehet a következménye. Úgy tűnik, hogy ezeknek a káros hatásoknak a kivédésére nem elegendő, ha a kalcium mellett csak D-vitamint szedünk.Ha tehát a kalciumot a szervezet számára idegen formában (pl. mészkő, kagylóhéj, tojáshéj, csontliszt (hidroxilapatit) fogyasztásával) juttatjuk be, vagy ha a test nem képes a megfelelő helyre irányítani a bevitt kalciumot (pl. elegendő K2-vitamin hiányában), a kalcium ott rakódik le, ahol nem kellene, ami halmozottan vezet különböző egészségi problémákhoz.
Gyakran a fölösleges kalcium eltávolításának terhe a vesékre hárul, ami megmagyarázza, miért bizonyosodott be már számos vizsgálatban az, hogy veseelégtelenség (és különösen hemodialízis) esetén a kalcium-karbonát gyorsan elmeszesíti az artériákat. A kalciumlerakódások sok esetben elsődleges kiváltói vagy súlyosbítói az alábbi táblázatban összegyűjtött kórképeknek.
| Cellulitisz és szöveti hegesedés | Koszorúérbetegség ill. érelmeszesedés | Foglepedék és fogínybetegség | Pajzsmirigy-alulműködés |
| Elhízás és cukorbetegség | Alzheimer-kór | Mellrák és cisztás emlőbetegség | Epekő, vastagbélrák és Crohn-betegség |
| Vesekő | Petefészekciszta | Szürkehályog, zöldhályog és makula-degeneráció | Csontkinövések, merev ízületek, ízületi gyulladás, íngyulladás és csontrák |
A túl sok kalcium más ásványi anyagok hiányához, és így betegséghez vezet Robert Thompson M.D. “A nagy kalciumátverés” címmel könyvet írt erről a témáról, amelyben elmagyarázza, hogy a csont legalább egy tucatnyi ásványi anyagot tartalmaz, és ezek közül kizárólagosan a kalcium pótlása nagy valószínűséggel csökkenti a csontsűrűséget és növeli a csontritkulás kockázatát. Dr. Thompson véleménye szerint a túlzott kalciumfogyasztás más ásványi anyagok hiányához vezet, ami növeli a szívbetegség, a vesekő, az epekő, az ízületi gyulladás, a pajzsmirigy-alulműködés, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Ha a kalciumbevitel folyományaként apró meszesedések keletkeznek a lágyrészekben és az artériákban, akkor érthető, hogy miképp növekedhet meg a szívroham, a sztrók és egyéb kórképek kockázata.
Sokan úgy képzelik, hogy az artériák a koleszterintől tömődnek el. Valójában 90 százalékban meszes lerakódásokról van szó. A koleszterin lágy, viaszos anyag, nem teszi rugalmatlanná az érfalat. A lerakódott kalcium viszont olyan, mint a beton, “megköt” az artéria falában, lehetetlenné téve ezzel az artéria tágulását. A kalcium, és nem a koleszterin teszi merevvé az érfalat, vérrögképződésre hajlamosít, amely leválva életveszélyes embóliát okozhat.
Ezt különösen a menopauza után álló nőknek kellene tudniuk, mert a hormonháztartás egyensúlya fontos ahhoz, hogy a kalcium a megfelelő helyre, a csontokba épülhessen be. Ha a hormonok egyensúlya felborul, a kalcium jelzést kap arra, hogy lassanként kilépjen a csontokból és helyette az artériákban rakódjon le. A kalciumbevitel nem oldja meg a problémát, mert ha a szervezet nem tudja a megfelelő helyre eljuttatni a kalciumot, akkor az többet árt, mint használ.
Miért életbevágóan fontos a D-vitamin és a kalcium mellé K2-vitamint is szedni…A K2-vitamin a D-vitaminnal finom összhangban végzi a feladatát; miközben a D-vitamin segíti a kalcium felszívódását a csontokba, a legújabb kutatások szerint a K2-vitamin a kalciumot a csontokhoz irányítja, megakadályozva ezzel, hogy ott rakódjon le, ahol nem kellene – azaz például a belső szervekben, az ízületekben vagy az artériákban. Mint említettük, az artériákban keletkezett lerakódások kalciumot tartalmaznak (érelmeszesedés), innen ered az “artériák merevvé válása” kifejezés.
A K2-vitaminról az is kiderült, hogy képes kivonni a kalciumot egyes kórosan elmeszesedett szövetekből.
A K2-vitamin aktiválja a csontképző sejtek által elválasztott oszteokalcin nevű fehérjehormont, amely meghatározza a csont kalciumkötő képességét. Úgy tűnik, az oszteokalcin azt is segít megakadályozni, hogy a kalcium lerakódjon az artériákban. Más szóval, K2-vitamin hiányában a D-vitamin által betessékelt kalcium ELLENÜNK fordulhat, és a csontok építése helyett a koszorúereket meszesíti. Ezért ha kalciumot és D-vitamint szedünk, de nem ügyelünk a K2-vitamin pótlására, rosszabb állapotba kerülhetünk, mintha egyik táplálékkiegészítőt sem szednénk.
Ételünk a legjobb kalciumforrásAhhoz, hogy a kalcium kifejthesse jótékony hatását a szervezetben, biológiailag hasznosítható formában, D- és K- vitaminnal, valamint egyéb fontos nyomelemekkel kiegyensúlyozva kell fogyasztanunk, körültekintően összeállított tápanyagkomplex részeként.
Valószínűleg testünk jobban tudja hasznosítani a táplálékkal bevitt kalciumot. Jó kalciumforrások a levélzöldségek, a citrusfélék belső héja, a szentjánoskenyér, a szezámmag és a mák, hogy csak néhányat említsünk.
A szervezetnek szüksége van szilikátokra és magnéziumra is, amelyek egyes kutatások szerint enzimatikusan átalakulnak a csont által hasznosítható kalciummá. Ezzel az elmélettel a Nobel-díjra várományos Louis Kevran, francia kutató rukkolt elő, aki éveket töltött annak tanulmányozásával, hogy miként alakulnak át egymásba a szilikátok, a kalcium, a magnézium és egyéb ásványi anyagok olyan, alacsony energiájú atommag-átalakulások során, amilyenre eddig csak élő szervezetekben találtak példát.
Elmélete megmagyarázza, hogyan lehetnek képesek a tehenek és a tyúkok sokkal több kalciumot felhalmozni a tejben illetve a tojásban, mint amennyit a táplálékkal elfogyasztanak, és hogy lehet az, hogy a Közel-Keleten szélsőségesen magas (55 Celsius-fokos) hőmérsékletnek kitett munkások teste lehűl, ha sótablettákat fogyasztanak, ugyanis a só a vizeletben is kimutatható káliummá alakul át.A csonterősítő szilikátoknak jó forrásai az uborka, a paprika, a paradicsom, valamint számos gyógynövény, pl. a zsúrló, a csalán, a lucerna, valamint a nyers kakaó, amely különösen gazdag biológiailag jól hasznosítható magnéziumban.
Dr. Thompson szerint a természetes feldolgozatlan só sokkal jobb, mint az étrendkiegészítő, mert olyan ásványi anyagokkal látja el a szervezetet, amelyekhez a kimerült talajokon termesztett növényekből nem juthatunk hozzá. Az én kedvenc nyomelemforrásom a feldolgozatlan himalájai só, amely 84, a szervezet számára nélkülözhetetlen elemet tartalmaz. A lényeg az, hogy napozással optimalizáljuk a D-vitaminszintünket, és fogyasszunk sokféle, helyi biogazdálkodásból származó friss élelmiszert: zöldséget, gyümölcsöt, dió- és mogyoróféléket, olajos magvakat, húst és tojást, feldolgozatlan sót, amelyek biztosítják szervezetünknek a szükséges mennyiségű hasznosítható kalciumot mindazon ásványi anyagokkal és koenzimekkel együtt, amelyek elősegítik a kalcium felszívódását és hasznosulását.
Összefoglalás
- Legalább napi 500 mg elemi kalcium napi bevitele (D-vitaminnal kiegészítve vagy anélkül) akár 27 százalékkal is megnövelheti a szívinfarktus relatív kockázatát, sőt a sztrók kockázatát is.
- A kiegészítő tápanyagok (magnézium, D-vitamin, K-vitamin) kiegyensúlyozó hatása nélkül, önmagában fogyasztott kalciumnak káros hatása lehet, pl. kalciumlerakódás a koszorúerekben, majd szívinfarktus.
- A csontritkulásnak a DEXA szűréssel meghatározott T-score alapján való definiálása rendkívül félrevezető, amennyiben az egészséges csontsűrűséget egy 25 éves ember csontsűrűségével azonosítják. A csontsűrűség nem azonos a csont erejével, és nőknél a nagy csontsűrűség 300 százalékkal növelheti a mellrák kockázatát.
- Nincs bizonyíték arra, hogy kalciumbevitellel megelőzhető volna a csonttörés, sőt sok kutatás arra az eredményre vezetett, hogy a kalciumlerakódások számos kórképben szerepelnek kiváltó tényezőként.
- Ahhoz, hogy a kalcium ki tudja fejteni jótékony hatását a szervezetben, biológiailag megfelelő formában (szerves: citrát, kelát), D- és K-vitaminnal, valamint egyéb nyomelemekkel (Magnézium) kiegészítve kell bejuttatni.
William Faloon: Védelem az érelmeszesedés, a csontritkulás, a rák és az öregedés ellen
Forrás:Life Extension Magazin January 2009 63-75 old.
Fordította: Szendi Gábor
A K -vitamin egy új lehetőség a krónikus-degeneratív betegségek elleni védekezésben. Bár 80 éve ismerik, eddig méltatlanul a háttérbe szorult. ennek egyik oka valószínűleg az, hogy először a D vitamin szerepét kellett megfelelően értékelni, hogy a vele egymást erősítő kölcsönhatásban működő K vitaminra is ráterelődjön a figyelme. Ma már azt mondhatjuk, hogy a D vitamin K vitamin nélkül keveset ér. Elvileg persze a táplálékkal bevitt és a bélbaktériumok által termelt K vitaminnal elvan az ember, de ezt gondoltuk sokáig a D vitaminról is. Mivel a nyugati táplálkozás a bélflórát is tönkreteszi, és a kor előrehaladtával minden vitamin felszívódása is romlik, ezért a gyakorlatilag túladagolhatatlan K vitaminból inkább többet, mint kevesebbet.
Nem könnyű bejósolni, melyik tápanyagból lesz életmentő szupersztár.Pl. egy vitamin, amit ép 10 éve vezettek be, olyan komoly öregedés ellenes hatást mutat, hogy az messze túlmutat eredeti indikációján. Rengeteg pozitív eredmény alapján a tudósok kifejlesztettek egy sokkal költséghatékonyabb változatot, amelynek sokkal tartósabb a hatása.
A hihetetlen újság az, hogy ennek a hatóanyagnak a tartós szintje nem csupán az érelmeszesedés ellen véd, hanem képes visszafordítani a már kialakult érelmeszesedési folyamatot.
Egy csomó 2008-ban publikált vizsgálat azt is igazolta, hogy ennek az anyagnak rákellenes hatása is van (1-15).
A normál öregedés folyamatának jellemzője, hogy a lágyszövetek, mint a szívbillentyűk, mirigyek és vérerek, testszerte elmeszesednek (16-18). Tévesen azt lehetne hinni, hogy a táplálkozással bevitt kalcium ennek az oka. De épp ellenkezőleg áll a dolog.
Amikor egy nyulat kalciumszegény étrenden tartanak, a meszesedés 2.7-szeresére nő. A kalciumpótlás viszont 62%-kal lecsökkenti a meszesedést (19). A magyarázat erre az ellentmondásra az, hogy a kalciumhiányra a szervezet a csontok lebontásával válaszol (20), és így a lágyszövetek elmeszesednek. Ahogy öregszünk, fokozatosan veszítjük el a kalcium egyensúly fenntartásának képességét és végül a szervezet szintű elmeszesedés halálos hatásaitól fogunk szenvedni. Jó tudni, hogy egy olcsó tápanyag, a K vitamin, gyorsan visszaállítja a kalcium-egyensúlyt.Egy szélsőséges példaA warfarin egy vérrögképződést gátló anyag, amely blokkolja a K vitamin normál funkcióit.
A K vitamin hatásának károsodása gyors csontritkuláshoz és érelmeszesedéshez vezet (21,22).
A K vitamin nélkülözhetetlen a testben a kalcium egyensúly megőrzésében. A K vitamin hiány törékeny csontokhoz és a szív és érrendszer rossz működéséhez vezet (23-26).
A warfarint szedők gyakrabban szenvednek csontritkulásos törést (21) és lényegesen több abnormális kalcium lerakódás figyelhető meg náluk – pl. a szívbillentyűkben kétszer gyakrabban, mint a warfarint nem szedőkben (22).
Abból a tényből, hogy a warfarin ilyen hatású, önkéntelenül következik az a felismerés, hogy még azoknak is kell szedni alacsony dózisban K vitamint, akiknek fokozott a vérrög képződési kockázata. (További felismerés lehet, hogy az omega-3 zsírsav fogyasztása szintén hígítja a vért – kockázatok nélkül. – Sz.G. megj.)Mennyire veszélyes az artériák meszesedése?A civilizált országokban a munkaképtelenség és halálozás vezető oka az érelmeszesedés. Sok tényező játszik bele a kialakulásába és előrehaladásába (27,28).
A homocisztein vagy az oxidálódott alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) sérülést okozhat az erek belső falán, az endotheliumban (29). Az érfal a sérülés gyógyítására kollagén bevonatot képez a sérülésen. Ez a kollagén bevonat magához vonzza és felhalmozza a kalciumot, és egy csontra emlékeztető kemény anyagot képez. Ezért szokás erre a jelenségre úgy hivatkozni, hogy az erek merevvé válnak.
A szívkoszorú erek elmeszesedése erősen megnöveli a szívinfarktus veszélyét (30). Jókora mennyiségű kutatás igazolja, hogy a K2 vitamin elégtelen szintje felgyorsítja az erek meszesedését (31). Egy újabb vizsgálat azt bizonyítja, hogy a K2 vitamin pótlása visszafordítja az érfalak meszesedését (49).
A vitamin K működése folyamatosan a csontokban tartja a kalciumot és megelőzi, hogy az érfalakban rakódjon le (23-26, 28,31).
Ha a K vitaminnak mindössze ennyi volna a funkciója, már akkor is az egyik legfontosabb tápanyag kéne legyen az öregedő emberi szervezetnek. De az újabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a K2 vitamin egy csomó más előnyös hatással bír.
A csontozat egy élő szövet, amely folyamatosan megújul. A csontozat fenntartásának elő lépése, hogy az elöregedett csont lebomoljon. Ezt a munkát az osteoclast nevű sejtek végzik. Amikor az osteoclastok aktivitása túl nagy, nagy lyukak alakulnak ki, amelyek gyengítik a csontot és ez vezet a csontritkuláshoz. A K2 vitaminnak kulcsszerepe van az osteoclastok túlzott aktivitásának megfékezésében és a csontozat leépülésének megakadályozásában. Az osteoclastok által hátrahagyott lyukakat az osteoblast nevű sejtek javítják ki. Az osteoblastok egy osteocalcin nevű fehérjét választanak ki, amelyek, amikor aktiválódnak, lehetővé teszik a kalcium beépülését a csontokba. Az osteocalcin kalcium-kötő képességéhez K vitaminra van szükség, míg az osteocalcin szintéziséhez D vitamin szükséges.
A K vitamin így két alapvető előnnyel jár a csontok számára. Leállítja a csontok túlzott lebomlását, kikapcsolva az osteoclastok fölös aktivitását, és fokozza az új csont képződését, lehetővé téve, hogy az osteocalcin a vérből a kalciumot a csontokba építse.
E rövid leírásból világos, hogy az egészséges csontsűrűség fenntartásához megfelelő szintű kalcium, D vitamin és K vitamin szükséges. D vitamin nélkül nincs osteocalcin, amely a K vitamin működéséhez kell. K vitamin nélkül viszont az osteocalcin marad inaktív. És természetesen, kalcium (és más ásványi anyagok) nélkül az osteocalcin nem tud mit beépíteni a csontokba.
A Nővérek Egészség Vizsgálatában (Nurses’ Health Study) 72 000 nőt követtek 10 éven át, és az eredmények szerint a K vitaminfogyasztás tekintetében a legalsó ötödbe tartozók közt 30%-kal gyakoribb volt a csípőcsonttörés, mint a legtöbb K vitamint fogyasztók felső ötödében (67). (Öt csoportot képeztek K vitamin fogyasztás szempontjából).
Egy hét éves követéses vizsgálatban (Framingham Heart Study), melyben 888 idős férfi és nő adatait elemezték, azt találták, hogy a K vitamin fogyasztás alapján a legfelső negyedbe sorolhatók körében 65%-kal csökkent a csípőcsont törés a legkevesebb K vitamint fogyasztó alső negyedhez képest. A felső negyedben megközelítőleg 250 mikrogrammot, az alsó negyedben 56 mikrogrammot fogyasztottak naponta (68).
A K2 vitamin olyan hatásos a csonttörések lecsökkentésében, mint az erre alkalmazott gyógyszerek. Egy japán vizsgálatban klimax után lévő nőknél hasonlították össze a K2 vitamint az etidronate (Didronel) csigolyatörést megelőző hatásával. A napi 45 mg K2 vitamint fogyasztó nők közt 8%-os volt a csigolyatörés, az etidronatot szedők közt 8.7%-os. Akik mind a kettő szert szedték, azok közt 3.8%-os volt a törés gyakorisága. A placebó csoportban 21%-os volt a törés kockázata (69). (Az eredmények értékeléséhez a következőket fontos figyelembe venni. Egyrészt a vizsgálatban D vitaminpótlást nem alkalmaztak, ami erősen aláássa a K2 várható hatását! Másrészt a biszfoszfonátok mellékhatás profilja olyan súlyos mellékhatásokat mutat, hogy szedésük alaposan megfontolandó. -Sz.G megjegyzése)
…
A csonttörések komoly munkakiesést és egészségkárosodást okoznak és egyre nagyobb az érdeklődés a törött csontok gyógyulásának hatékony serkentése iránt. A D vitamin és a K2 vitamin egymást erősítő hatását a csontritkulás megelőzésében a klinikai gyakorlat bizonyítja (39). Mostanáig azonban nem jelent meg tanulmány arról, hogy ezek a tápanyagok fokozzák a törések gyógyulását.
Egy 2008-ban megjelent in vitro (lombik) vizsgálat azt bizonyította, hogy a D és K vitamin kombinálása kedvezően befolyásolta a csontgyógyulásban szerepet játszó sejtek szaporodását és differenciálódását. Ebből az orvosok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a tápanyagok együtt szedve ígéretes alacsony költségű stratégiát jelentenek az új csont képződésének elősegítésében (39).
A K vitamin és az öregedés
Ahogy öregszünk, a lágyszövetekben testszerte fokozódik a kalcium lerakódása. Az orvosok, idős emberek boncolásakor ezt úgy szokták kommentálni, hogy az egykoron ruganyos lágyszövetek megkövesednek. Ezek a boncnokok arról szoktak beszámolni, hogy a meszesedés, a csontokat kivéve, testszerte mindenütt megtalálható. A szervezetszintű elmeszesedés azt jelenti, hogy a kalcium a csontok helyett a lágyszövetekben rakódik le, ahol elvileg szerepe nem volna. Sok öregedéssel kapcsolatos betegség kapcsolható össze a meszesedéssel. Ilyen betegségek a vesekövek, az izületi gyulladás, a szürke hályog, a szívbillentyű elégtelenség, a csonttörés, a ráncos bőr, a csontkinövések, a szenilitás és természetesen a szív erek elmeszesedése.
A K vitamin optimális szintjének helyreállítása segíthet megvédeni minket ezekkel a betegségekkel szemben.
A csontritkulás klasszikus életkorral összefüggő betegség. Egy 13 randomizált és kontrollált, legalább hat hónapon át K1 vagy K2 vitamint a placebóval összehasonlító vizsgálatot áttekintő összefoglaló tanulmány szerint egy kivételével mindegyik azt bizonyította, hogy a K vitamint szedők közt csökkent a csontvesztés. A K2 vitamin különösen hatásosnak bizonyult ebben (66). Mindegyik értékelt vizsgálatban a K2 hatásosabbnak bizonyult. A csigolyatöréseket 60%-ban, a csípőcsonttöréseket 77%-ban, és az összes nem gerinccel kapcsolatos töréseket 81%-kal csökkentette (66). A nagyobb mennyiségben fogyasztott K vitamin 26%-kal csökkentette az összhalálozást (46). A hatalmas mennyiségű kutatási eredmények alapján a K vitamin optimális szinten tartása alapvető komponense kell legyen minden értelmes öregedés lassító programnak.
A rákbetegek hajlamosak a K vitaminhiányra
Sok előrehaladott rákban szenvedő beteg alultáplált a betegség miatt, vagy a hányingert és étvágycsökkenést okozó kemoterápia miatt. E betegek 10%-a vérzéses mellékhatásokat is tapasztal (45). Mivel a K vitaminhiány vérzékenységet is okoz, az orvosok vizsgálatot indítottak a K vitamin szerepének tisztázására a rákbetegek életminőségét javító kezelésben.
A 2008-ban publikált vizsgálatból az derült ki, hogy a rákbetegek 22%-nál a K vitamin szint alsó határa (0.33 nmol/L). alatti eredményeket kaptak (45). A rákbetege 78%-nál a K vitamin funkcionális hiányát bizonyította a nem karboxilált fehérjék magas szintje; ezeket a fehérjéket a K vitamin normál esetben karboxilálja. Az orvosok arra következtettek, hogy az előrehaladott rákban szenvedők hajlamosak a K vitaminhiányra és vérvizsgálattal kéne megelőzni a vérzéses állapotok kialakulását (45).
…
A K vitamin a rák kezelésében
A K2 vitamin az emberi ráksejtek széles skáláján indukál differenciációt és programozott sejtelhalást (a ráksejtek differenciálatlanok és védekeznek a programozott sejtelhalással szemben).
A PUBMED-ben (orvosi szakirodalmi adatbázis) való keresés számos kutatást adott ki, amelyek a K vitamin különböző fajtáinak a rákkezelésben betöltött szerepét vizsgálják (1-15).
A rákkutatás célja olyan összetevők azonosítása, amelyek a ráksejtek önpusztítását idézik elő.
A K2 vitaminról kimutatták, hogy sejtelhalást idéz elő leukémia sejtekben in vitro vizsgálva. A 2008-ban publikált vizsgálatban egy másik hatást is azonosítottak, amelyben a K2 vitamin a leukémia sejtek önpusztítását serkenti. A kutatók megfigyelték, hogy a sejtelhalást (apoptózis) és az önpusztítást (autofágia) a K2 vitamin egyidejűleg serkentette (8). Laboratóriumi eredmények szerint a K2 gátló hatást fejt ki a myelómák és a nyirokrákok fejlődésére, ami lehetséges alkalmazását jelenti e nem ritka rákokban szenvedőknek (40).
A hepatitisz B és C fertőzés az elsődleges májrák kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezője. Ez azonban előfordulhat azokban is, akiknek nem volt májgyulladása. A JAMA-ban publikált vizsgálat szerint, azokban a vírusos hepatitiszes betegekben, akik szedtek K2 vitamint, csak 10%-ban alakult ki májrák. A K2 vitamint nem szedő betegek 47%-ban alakult ki elsődleges májrák (41). A K2 vitamin a kontroll csoporthoz képest 20%-kal csökkentette a májrák kockázatát. Egy 2008-ban publikált vizsgálatban 61 elsődleges májrákból gyógyult beteget két csoportba osztottak. Az egyik csoport K2 vitamint kapott, a másik nem. Egy évvel később a K2 kiegészítést kapó csoportban 13%-os volt a rák kiújulása, míg a K2 vitamint nem szedők közt 55%-os. A hároméves túlélés a K2 vitamint szedők közt 87%-os, a kontrollcsoportban 64%-os volt (42).
2007-ben a tudósok azonosították a K2 specifikus rákellenes mechanizmusait, melyek közt szerepel a gyulladást keltő nukleáris faktorkappa B (NFkB) gátlása is (ez gyakran túltermelődik a ráksejtekben) (43). A tumorsejtek a gyulladáskeltő tényezőket arra használják, hogy túléljék az elpusztításukra irányuló kezeléseket. A warfarin, amely gátolja a K vitamin hatását, nem csupán csontvesztést és érelmeszesedést okoz. Melanómában szenvedő egereknél a warfarin adása “drasztikusan fokozta az áttétek kialakulását”. A metasztázisok kifejlődését majdnem teljesen meggátolta, ha a warfarint K vitaminnal együtt adták, ami azt jelzi, hogy ez a vérrögképződést gátló gyógyszer serkenti a metasztázisok kialakulását a K vitamin hatásának gátlásán keresztül (44). Míg a K1 és K2 vitamin biztonságos és hatásos, a K3 vitamin toxikus is lehet, ezért alkalmazását az agresszíven fejlődő ráktípusokra korlátozzák. Egy 2008-as vizsgálat a K3 vitamin számos pozitív hatását bizonyította hasnyálmirigy rákban, amit a kutatók úgy kommentáltak, hogy a K3 vitamin szedése a hasnyálmirigyrák kedvezőbb kimeneteléthez vezethet (7).
…
A K2 vitamin előnyei a K1 vitaminnal szemben
A természetben a K vitamin két alakban fordul elő. A K1 a zöld levelű növényekben, a K2 a belsőségekben, a tojássárgájában, tejtermékekben és különösen a fermentált termékekben, mint sajt és aludttej. Bár a szervezetben a K1 vitamin egy része K2-vé konvertálódik, jelentős előny származik a K2 kiegészítő szedésével (46). A K2 vitamin felszívódása relatíve hatásos, míg a K1 a növényekből relatíve gyengén szívódik fel (47). A K2 vitamint tartalmazó ételeket (belsőségek, tojás, tejtermékek) nem ajánlatos túlfogyasztani. A japánok körében, akik sok fermentált szóját fogyasztanak natto formájában, ritkább a szívbetegség és a csontritkulás (36, 48). A natto természetes módon gazdag a K2 vitaminban, de a legtöbb nyugati ember ezt élvezhetetlennek találja. Egy elegáns vizsgálatban a patkányoknak adott K1 vitamin a warfarin adására kialakuló érelmeszesedést nem gátolta meg. Viszont azoknál a patkányoknál, akik K2 vitamint kaptak, 0%-ban fordult elő érelmeszesedés, míg a csak K1 kiegészítést kapott patkányoknál 100%-ban jelentkezett az aortában és a nyaki verőérben érelmeszesedés (49). Egy még újabb vizsgálat azt bizonyította, hogy a nagyobb dózisú K vitamin 50-al csökkentette az erek kalciumtartalmát (49). Ami különösen figyelemreméltóvá teszi ezt az eredményt, az az, hogy a legtöbb 30-40 év közötti embernél már megjelenik az erek bizonyos mértékű elmeszesedése, és egészen mostanáig nem volt eszköz arra, hogy ezt visszafordítsuk. (A szerző itt téved, ugyanis a zöldség-gyümölcs-hús alapú táplálkozás bizonyítottan tisztítja az ereket, de kétségtelen, hogy ez nem egy tabletta, hanem egy életmód hatása. -Sz.G. megjegyzése)
Az egyik legmeggyőzőbb vizsgálat a K2 vitamin szívvédő hatását bizonyítja. A Rotterdami Szív Vizsgálat (Rotterdam Heart Study) 4800 személyt követett hét éven át (46). Akik a vizsgálatban nagyobb mennyiségben fogyasztottak K2 vitamint, azoknál 57%-kal csökkent a szívhalálozás a legkevesebb K2 vitamint fogyasztókhoz képest. Ugyanezt a hatást nem találták meg a K1 vitamin esetében (46). A nagyobb K2 vitamin fogyasztás az aortában kevesebb kalcium lerakódást eredményezett (ez egy közvetett mérése az érelmeszesedésnek), míg a kevesebb K2 vitamint fogyasztóknál valószínűbben jelentkezett közepes vagy súlyos meszesedés (46). A rotterdami vizsgálat mérete és minősége hitelesíti a K2 vitamin és a csökkent szívbetegség kockázat közti erős kapcsolatot, és azt mutatja, hogy a K2 vitamin kedvező kardiovaszkuláris hatása az érelmeszesedés gátlásán keresztül fejti ki hatását (46).
A tudósok manapság intenzív érdeklődést mutatnak aziránt, miként lehetne megállítani a szívkoszorú erekben a kalcium lerakódását, mivel tudják, hogy az ateroszklerotikus plakkokban a kalcium jelentős részt képvisel.
A K2 vitamin legalább 24 órán át aktív marad a szervezetben.
…
Egészséges embernek kell-e aggódnia a K vitamin túladagolás miatt?
Bár a K vitamin szükséges az egészséges véralvadáshoz, túl sok K vitamin bevitele nem növeli meg a abnormális rögképződés kockázatát. Ennek magyarázata az, hogy a K vitamin a koagulációhoz (vérsejtek összetapadásához) szükséges proteint karboxilálja, de ha ez már 100%-ban megtörtént, további K vitamin nem tudja fokozni ezt. Azoknak az embereknek, akik hajlamosak a fokozott rögképződésre, mert pl. mesterséges szívbillentyűvel élnek, pitvarfibrillációban szenvednek, olyan véralvadásgátlót írnak fel, mint a warfarin. Ezek a szerek zavarják a koagulációs fehérje karboxilációját. Akik ilyen gyógyszert szednek, azoknál óvatosan kell a K vitaminnal eljárni.
A K2 vitamin biztonságosságát mutatja, hogy Japánban azon a vidéken, ahol sok nattot fogyasztanak, az emberek vérében a K2 vitamin többszörösét találni (36). Ennek hatására kevésbé ritkul a csontjuk, kevesebb a csonttörés és kevesebb a szívroham (23, 30,36,46,63-65).
Bár az FDA által ajánlott napi fogyasztás 65 mikrogramm/nap, a megfelelő véralvadás elérésen túli előnyöket a napi 100 mikrogramm/nap mennyiség biztosítja.
Összefoglaló
A K vitamint 1929-ben fedezték fel, és kezdetben azt gondolták, csak a normál véralvadáshoz van rá szükség. Az elmúlt 10 év kutatásai a K vitamin metabolizmusának új területeire fókuszált. Kiderült, hogy kritikus szerepe van a csontok és az érrendszer egészségében, fontos a sejtnövekedés szabályozásában, a sejtek vándorlásában, szaporodásában és elhalásában, támogatja az immunrendszer működését és gátolja a krónikus gyulladásokat.
A legtöbb hagyományos orvos tudomást sem vesz a K vitamin fontos tulajdonságairól. Az egészségtudatos ember azonban ma már figyelembe kell vegye a legújabb eredményeket, hisz kárbaveszett fáradozás félmunkát végezni.
Forrás: http://www.tenyek-tevhitek.hu/kalcium-potlas-es-szivinfarktus.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/k-vitamin-csontritkulas-szivbetegseg-rak.php
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése