Fokhagyma
Rendszertani besorolás
A fokhagyma a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó faj. A család 30 nemzetségének mintegy 1000 változata ismert.
Egyéb elnevezések
Foghagyma, fokhajma, büdöshagyma.
Knoblauch (német), garlic (angol), l’ail (francia), aglio (olasz), cesnak (szlovák), sarimsak (török), valkosipuli (finn).
Eredeti élőhely, elterjedés
Őshazája a kirgizek lakta Közép-Ázsia, onnan terjedt el több ezer éve Kínában, Indiában, a Közel-Keleten és a Földközi tenger partvidékén. Európába egyesek szerint a rómaiak, mások szerint Dzsingisz kán lovasai hozták be.
Fűszerként
Kutatások, újabb eredmények
Szerepe a bozótmívességben
Agrotechnológia (részletes)
Irodalom jegyzék
| Fokhagyma (Allium sativum) | 2012-01-04 07:51:21 |
Rendszertani besorolásA fokhagyma a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó faj. A család 30 nemzetségének mintegy 1000 változata ismert.
Egyéb elnevezések
Foghagyma, fokhajma, büdöshagyma.
Knoblauch (német), garlic (angol), l’ail (francia), aglio (olasz), cesnak (szlovák), sarimsak (török), valkosipuli (finn).
Eredeti élőhely, elterjedés
Őshazája a kirgizek lakta Közép-Ázsia, onnan terjedt el több ezer éve Kínában, Indiában, a Közel-Keleten és a Földközi tenger partvidékén. Európába egyesek szerint a rómaiak, mások szerint Dzsingisz kán lovasai hozták be.
Általános jellemzés
A fokhagyma több mint 200 féle biológiailag aktív anyagot: ásványi anyagokat, vitaminokat, enzimeket és aminosavat tartalmaz. Felhasználása és fogyasztása rendkívül sokrétű: fűszerként egyben, zúzva, reszelve vagy aprítva, gyógynövényként kapszula, tabletta, paszta vagy olaj formátumban is megtalálható.
A fokhagyma több mint 200 féle biológiailag aktív anyagot: ásványi anyagokat, vitaminokat, enzimeket és aminosavat tartalmaz. Felhasználása és fogyasztása rendkívül sokrétű: fűszerként egyben, zúzva, reszelve vagy aprítva, gyógynövényként kapszula, tabletta, paszta vagy olaj formátumban is megtalálható.
A fokhagymafajtákat kétféleképpen csoportosíthatjuk:
- Morfológiai szempontból vizsgálva a magszárat nem képző (Allium sativum convar. sativum) és magszárat képző (Allium sativum convar. ophioscordon) fajták különíthetők el.
- Ültetés ideje alapján őszi és tavaszi fajtákat különböztetünk meg.
Magyarországon honos és többségében ültetett fajták:
Őszi fajták:
Makói őszi: virágzatot nem fejlesztő (Allium sativum convar. sativum), magyar fokhagymafajta. Állami elismerésére 1975-ben került sor. Lombozata sűrű, középzöld színű levelekkel. A növény 60–70 cm-es magasságot ér el. Hagymája 50–60 g-os, 6–8 db gerezdből áll. Héja szürkésfehér színű, jól záródó. Tenyészideje középhosszú. Betakarítására június végén kerülhet sor. Megfelelő termesztéstechnológia mellett akár 15–20 t/ha termésátlagra is számíthatunk.
Őszi B 15: államilag elismert, magyar fajta. Évelő, télálló, gyökérzete közepes, bojtos. A 90–120 cm magas kettős karikába összekunkorodó szárak tetején lég- vagy sarjhagymákat (bulbilli) nevel. Föld feletti levelei laposak, 4-10 mm szélesek. Lombozata dús, erőteljes növekedésű. A levelek színe kékes-sötétzöld. Tok termésében rekeszenként 2-2 mag található. Előnyös tulajdonságai közé tartozik a magas termésátlag, és a hosszú tárolhatósága (akár február végéig is eláll).
Bulbillis alakja mellett ismert virágot fejlesztő típusa is. Ez a változat első évben nem fejleszt magszárat és fiókhagymákat (egyfejű fokhagyma). Második évben 100-150 cm-es, egyenes, nem görbülő magszárat növeszt. Virágzata rózsaszín, fehéres vagy zöld színű. Virágja nem köt magot. Közös burokban 5-6 nagyobb gerezdű mellékhagymát fejleszt.
Bulbillis alakja mellett ismert virágot fejlesztő típusa is. Ez a változat első évben nem fejleszt magszárat és fiókhagymákat (egyfejű fokhagyma). Második évben 100-150 cm-es, egyenes, nem görbülő magszárat növeszt. Virágzata rózsaszín, fehéres vagy zöld színű. Virágja nem köt magot. Közös burokban 5-6 nagyobb gerezdű mellékhagymát fejleszt.
Tavaszi fajta:
GK Lelexír: államilag elismert, makói fokhagymafajta. Tájfajtából klónszelekcióval nemesítették. A magszárat nem képező, Allium sativum convar. sativum-hoz tartozik. A Makói őszi fajtánál alacsonyabb növésű, lombozata ritkább, középzöld színű. Maga a növény alacsonyabb, 40–50 cm-es. A 30–50 g-os hagymában található gerezdeket (5-7) több rétegű, zárt, fehér színű buroklevelek fogják közre. Igen korai, márciusi ültetés esetén hoz nagy termést (10–15 t/ha). Betakarítására július elején keríthetünk sort. Előnyös tulajdonsága, hogy rendkívül jól tárolható (akár következő év április–májusáig is), illetve átlagon felüli fűszerező értékkel rendelkezik.
GK Lelexír: államilag elismert, makói fokhagymafajta. Tájfajtából klónszelekcióval nemesítették. A magszárat nem képező, Allium sativum convar. sativum-hoz tartozik. A Makói őszi fajtánál alacsonyabb növésű, lombozata ritkább, középzöld színű. Maga a növény alacsonyabb, 40–50 cm-es. A 30–50 g-os hagymában található gerezdeket (5-7) több rétegű, zárt, fehér színű buroklevelek fogják közre. Igen korai, márciusi ültetés esetén hoz nagy termést (10–15 t/ha). Betakarítására július elején keríthetünk sort. Előnyös tulajdonsága, hogy rendkívül jól tárolható (akár következő év április–májusáig is), illetve átlagon felüli fűszerező értékkel rendelkezik.
Történeti áttekintés (hagyományok, babonák, hiedelmek, legendák, érdekességek)
10000 évvel ezelőtt lakott barlangokban is találtak fokhagymamaradványokat, de az első javallatot az i. e. 3000 körül vésték a sumér ékírásos agyag-táblákba.
Egy ősi indiai történet szerint az istenek és a démonok együtt kutatták át az Őstengert a kincsek után, amikor nektárt találtak. Összevesztek az értékes nedűn. A legfőbb isten, Visnu igyekezett békét teremteni, és szétosztani közöttük, de egy türelmetlen démon lopott és szájába vett a nektárból. Üldözőbe vették és lefejezték, mielőtt le tudta volna nyelni a szájában tartott kincset. A nektár így a földre csorgott, azon a helyen pedig növény nőtt ki, ez lett a fokhagyma. Az ősi monda szerint növényként is isteni tulajdonságokat hordoz, csakhogy a démon szájában tisztátalanná vált - ezért tulajdonítottak neki sokoldalú gyógyhatása mellett olyan "földi" funkciókat is, mint például a nemi vágy serkentése.
Az ókori India ajurvédikus orvosai által követett gyakorlat, miszerint a leprát fokhagymával kezelték, több ezer éven át tartotta magát, hasonlóan az ógörögökéhez. Valójában, amikor India brit gyarmat lett, s az angol nyelvet kezdték használni, a lepra mint "fokhagymahéj" vált ismertté, mivel a leprások oly sok időt töltöttek a fokhagyma-gerezdek hámozásával és evésével.
Nem sokkal azután, hogy Krisztus előtt 1200 körül Mózes kivezette a zsidó rabszolgákat Egyiptomból, a rab-szolgaéletükben megszokott dolgok hiányára panaszkodtak: "Visszaemlékezünk a halakra, amelyeket ettünk Egyiptomban ingyen, az ugorkákra és a dinnyékre, a párhagymákra, vereshagymákra és a foghagymákra. Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; szemünk előtt nincs egyéb, mint manna." (Károli Biblia; Mózes 4,11:5-6)
A babiloni királyi kertről készült kimutatásban első helyen említik, s népszerűségére is kitér, amikor leírja, hogy a király és udvartartása naponta 26 kg fokhagymát fogyasztott el.
Az egész ókori világ Spanyolországtól Kínáig kedvelte, de nem volt nép, amely az egyiptomiaknál jobban szerette volna, s "büdös emberek"-nek hívták őket a fokhagymafogyasztásnak köszönhetően. Egy Kr. e. 1550-ből származó egyiptomi papirusztekercs a fokhagymát 22 féle gyógyszerként ajánlotta. A legrégibb hagymák Tutanhamon gazdag sírjából kerültek elő, ahol több mint 3300 évvel ezelőtt halmozták fel őket. Ezeket azért temették el a fáraóval, hogy azok a túlvilágon is rendelkezésére álljanak. Áldozat bemutatásakor a hagymát elegáns, harang formájú kötegekbe rendezték. A papoknak azonban – a Kr. u. 1. században élt Plütarkosz szerint –tilos volt enni belőlük, mert nagyon megszomjaztak volna, s így túlzott mennyiségű bort vettek volna magukhoz.
A fokhagyma kiemelkedő szerepet játszott a piramisokat építő rabszolgák életében is. Az egyiptomiak hittek abban, hogy megelőzi a betegségeket, növeli az erőt és az állóképességet. Rabszolgáiknak naponta adtak belőle (summin néven), akik úgy tisztelték, mint gazdáik. Egy egészséges férfi rabszolga 5 kg-nyi fokhagymát ért. A legenda szerint az egyik piramis építésekor a fokhagyma hiánya arra késztette az egyiptomiakat, hogy csökkentsék a rabszolgák számát. Az eredmény a világ első feljegyzett sztrájkja volt.
Az ókori Görögországban az atléták a versenyek előtt fokhagymát ettek, és a katonák is csámcsogva rágcsálták a csaták előtt. Az bábák fokhagymagerezdeket akasztottak a szülőszoba köré, megvédendő az újszülöttet a betegségektől és a boszorkányságtól. Az ókorban az athéni piac egy részét csak úgy nevezték: "ta skoroda" (fokhagyma).
A hagyomány úgy szól, hogy amikor V. Henrik angol király megszületett, borral és fokhagymával kenték be a testét; úgy gondolták ugyanis, hogy a fokhagyma egy újszülött ajkán fertőtlenítő, és egyúttal ösztönző hatású.
Az Erzsébet-korban az ellenszer latin theriaca szava az angol nyelvben treacle szóvá változott, aminek a jelentése csodaszer, és a fokhagymát valójában a "paraszt vagy a szegény ember csodaszerének" nevezték. A századok múltával a felsőbb osztály is elfogadta a fokhagymát, de csak mint gyógyszert a járványok idején.
A "pestisdoktor" madárfejszerű álarcának csőrrészébe, amin át az orvos belélegezte a levegőt többek között fokhagymalevelet is tettek.
1721-ben a fokhagymának még bűnügyi vonatkozása is akadt. A pestis sújtotta Marseille lakói a járvány elől a vagyonukat hátrahagyva menekültek a városból. A tolvajok, fosztogató bandák azonban bíztak abban, hogy a bőségesen fogyasztott fokhagyma a pestis ellen is véd, így nyugodtan végigrabolták a várost. Hogy mennyire vált be ez a hiedelem, arról nem maradt fenn statisztika.
1755-ben egy magyar földbirtokos már Makóról szerezte be az ültetni való fokhagymát. A 18. században többször kellett Makónak a katonaság ellátására fokhagymát szállítania.
A XIX. század végén rendezett 1873-as bécsi és az 1888-as brüsszeli világkiállítások segítettek megismertetni az Európai emberekkel a jó minőségű őszi és tavaszi makói fokhagymát.
Az I. világháború során a brit, a francia és az orosz katonai orvosok az elfertőződött sérüléseket fokhagymalével kezelték.
Az angolok a vívó kakasoknak adják még ma is.
10000 évvel ezelőtt lakott barlangokban is találtak fokhagymamaradványokat, de az első javallatot az i. e. 3000 körül vésték a sumér ékírásos agyag-táblákba.
Egy ősi indiai történet szerint az istenek és a démonok együtt kutatták át az Őstengert a kincsek után, amikor nektárt találtak. Összevesztek az értékes nedűn. A legfőbb isten, Visnu igyekezett békét teremteni, és szétosztani közöttük, de egy türelmetlen démon lopott és szájába vett a nektárból. Üldözőbe vették és lefejezték, mielőtt le tudta volna nyelni a szájában tartott kincset. A nektár így a földre csorgott, azon a helyen pedig növény nőtt ki, ez lett a fokhagyma. Az ősi monda szerint növényként is isteni tulajdonságokat hordoz, csakhogy a démon szájában tisztátalanná vált - ezért tulajdonítottak neki sokoldalú gyógyhatása mellett olyan "földi" funkciókat is, mint például a nemi vágy serkentése.
Az ókori India ajurvédikus orvosai által követett gyakorlat, miszerint a leprát fokhagymával kezelték, több ezer éven át tartotta magát, hasonlóan az ógörögökéhez. Valójában, amikor India brit gyarmat lett, s az angol nyelvet kezdték használni, a lepra mint "fokhagymahéj" vált ismertté, mivel a leprások oly sok időt töltöttek a fokhagyma-gerezdek hámozásával és evésével.
Nem sokkal azután, hogy Krisztus előtt 1200 körül Mózes kivezette a zsidó rabszolgákat Egyiptomból, a rab-szolgaéletükben megszokott dolgok hiányára panaszkodtak: "Visszaemlékezünk a halakra, amelyeket ettünk Egyiptomban ingyen, az ugorkákra és a dinnyékre, a párhagymákra, vereshagymákra és a foghagymákra. Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; szemünk előtt nincs egyéb, mint manna." (Károli Biblia; Mózes 4,11:5-6)
A babiloni királyi kertről készült kimutatásban első helyen említik, s népszerűségére is kitér, amikor leírja, hogy a király és udvartartása naponta 26 kg fokhagymát fogyasztott el.
Az egész ókori világ Spanyolországtól Kínáig kedvelte, de nem volt nép, amely az egyiptomiaknál jobban szerette volna, s "büdös emberek"-nek hívták őket a fokhagymafogyasztásnak köszönhetően. Egy Kr. e. 1550-ből származó egyiptomi papirusztekercs a fokhagymát 22 féle gyógyszerként ajánlotta. A legrégibb hagymák Tutanhamon gazdag sírjából kerültek elő, ahol több mint 3300 évvel ezelőtt halmozták fel őket. Ezeket azért temették el a fáraóval, hogy azok a túlvilágon is rendelkezésére álljanak. Áldozat bemutatásakor a hagymát elegáns, harang formájú kötegekbe rendezték. A papoknak azonban – a Kr. u. 1. században élt Plütarkosz szerint –tilos volt enni belőlük, mert nagyon megszomjaztak volna, s így túlzott mennyiségű bort vettek volna magukhoz.
A fokhagyma kiemelkedő szerepet játszott a piramisokat építő rabszolgák életében is. Az egyiptomiak hittek abban, hogy megelőzi a betegségeket, növeli az erőt és az állóképességet. Rabszolgáiknak naponta adtak belőle (summin néven), akik úgy tisztelték, mint gazdáik. Egy egészséges férfi rabszolga 5 kg-nyi fokhagymát ért. A legenda szerint az egyik piramis építésekor a fokhagyma hiánya arra késztette az egyiptomiakat, hogy csökkentsék a rabszolgák számát. Az eredmény a világ első feljegyzett sztrájkja volt.
Az ókori Görögországban az atléták a versenyek előtt fokhagymát ettek, és a katonák is csámcsogva rágcsálták a csaták előtt. Az bábák fokhagymagerezdeket akasztottak a szülőszoba köré, megvédendő az újszülöttet a betegségektől és a boszorkányságtól. Az ókorban az athéni piac egy részét csak úgy nevezték: "ta skoroda" (fokhagyma).
A hagyomány úgy szól, hogy amikor V. Henrik angol király megszületett, borral és fokhagymával kenték be a testét; úgy gondolták ugyanis, hogy a fokhagyma egy újszülött ajkán fertőtlenítő, és egyúttal ösztönző hatású.
Az Erzsébet-korban az ellenszer latin theriaca szava az angol nyelvben treacle szóvá változott, aminek a jelentése csodaszer, és a fokhagymát valójában a "paraszt vagy a szegény ember csodaszerének" nevezték. A századok múltával a felsőbb osztály is elfogadta a fokhagymát, de csak mint gyógyszert a járványok idején.
A "pestisdoktor" madárfejszerű álarcának csőrrészébe, amin át az orvos belélegezte a levegőt többek között fokhagymalevelet is tettek.
1721-ben a fokhagymának még bűnügyi vonatkozása is akadt. A pestis sújtotta Marseille lakói a járvány elől a vagyonukat hátrahagyva menekültek a városból. A tolvajok, fosztogató bandák azonban bíztak abban, hogy a bőségesen fogyasztott fokhagyma a pestis ellen is véd, így nyugodtan végigrabolták a várost. Hogy mennyire vált be ez a hiedelem, arról nem maradt fenn statisztika.
1755-ben egy magyar földbirtokos már Makóról szerezte be az ültetni való fokhagymát. A 18. században többször kellett Makónak a katonaság ellátására fokhagymát szállítania.
A XIX. század végén rendezett 1873-as bécsi és az 1888-as brüsszeli világkiállítások segítettek megismertetni az Európai emberekkel a jó minőségű őszi és tavaszi makói fokhagymát.
Az I. világháború során a brit, a francia és az orosz katonai orvosok az elfertőződött sérüléseket fokhagymalével kezelték.
Az angolok a vívó kakasoknak adják még ma is.
Hiedelmek, babonák, szokások:
- Fokhagymafonatokat erősítettek a bejárati ajtók közelébe a gonosz lelkek távoltartására. A fokhagymafüzérek felakasztása konyhákban még ma is élő szokás.
- A bölcsőbe fokhagymát, mosófát, bicskát, rózsafüzért, imakönyvet, az anya menyasszonyi fátylát szokták beletenni, hogy ne bántsák a kicsit a boszorkányok (vajon a gyermek még belefért a bölcsőbe?).
- Kedd és péntek gonoszjáró napoknak számítottak. Ezzel magyarázható a következő tilalom és előírás: kedden és pénteken nem volt szabad a legényeknek lányokhoz menni. Aki ilyenkor ment volna, annak fokhagymát dugtak volna a zsebibe.
- Ha valakit mégis bántanak a boszorkányok, a fokhagymával háromszor keresztet kell rajzolni a homlokára
- Ha párna alá egy-két cikket tesznek, vagy az ágy lábát megkenik vele, a szagától elriadnak a szellemek;
- Ha az istálló ajtaját bekenik vele, a szépasszonyok (értsd: boszorkányok) nem nyergelték fel a lovakat;
- A háziállatokat rontástól óvták vele: pl. tehénelléskor az istállóajtó fölé vagy a tehén szarvába dugták (?!).
- Sebre újhold péntekén ötféle anyagot kell összekeverni: lisztet, cukrot, sót, fokhagymát és tejfölt. Össze kell gyúrni és azzal megkenni a sebet.
- Fejfájásra a háztetőről mohát kellett szedni, megfőzni, és ha megfő, három fej fokhagymát kell összetörni, és meg kell inni.
- Búzavetéskor a gazda a kebelibe szokott fokhagymát tenni, hogy sűrűbb legyen a búza, nehogy megbabonázzák.
- Karácsonykor az asztal alá kosárba káposzta, krumpli, búza, hagyma, hogy minden teremjen.
Fűszerként
Levesek, főzelékek, szószok, mártások, sültek, vadas ételek, vagdalt húsok, halak, kocsonyák, saláták fűszerezésére igen széles körben alkalmazzák. Kolbászok, szalámik, salátaöntetek, fűszerkivonatok ízesítője. Páclevek, fűszerkeverékek, fűszerező szerek alkotóeleme.
Régen a karácsonyi asztalra helyezett vagy a karácsonyi vacsoráról eltett fokhagyma (ekkor általában mézbe mártogatva ették, gyakran a vacsora kezdő fogásaként) különösen fontosnak számított.
Régebben a franciák meglehetős óvatossággal kezelték a nyers fokhagymát: bekenték vele a salátás tálat, vagy a séf rálehelt az edényre, miután elrágcsált egy gerezddel.
Észak-francia specialitás a tőzeggel füstölt fokhagyma, az "Ail fumé d'Arleux" Ezt tavasszal ültetett rozé fokhagymából, július-augusztusban szüretelik. Szárítás után füstölik a helybéli lápokból vágott tőzegen. A téglából épített füstölőt rövidre vágott szalmával vagy válogatott fűrészporral takarják be, és a tőzeget tíz napig izzítják a fellógatott füzérek alatt. A tüzet nyolcóránként újraélesztik. Az így tartósított, barnára színeződött, füstös aromájú fokhagyma egész évben eláll.
Az ázsiai kultúrában a fekete, más néven öregített vagy fermentált fokhagymát mint alapanyagot használják. A fekete fokhagyma természetes eljárással, mindenféle adalékanyag hozzáadása nélkül készül, az erjedést elősegítő körülmények között. Ehhez ellenőrzött páratartalomra és hőmérsékletre van szükség, és persze mindehhez biztosítani kell a fermentálódáshoz szükséges időt, amely legalább egy, de akár három hónap is lehet. Ez idő alatt a fokhagymafejek belsejében a gyöngyfehér gerezdek fokozatosan feketére változnak, elveszítik feszességüket, végül leginkább aszalt gyümölcsre emlékeztető állagot vesznek fel. Az eljárás száműzi a fokhagyma eredeti illatát, cserébe aszalt szilvás, balzsamecetes, medvecukros aromával ajándékozza meg.
Azonban figyelni kell arra, hogy nem szabad a fokhagymát túlságosan felmelegíteni (pirítani), mert az keserű lesz, és az ételek átveszik ezt az ízt. Ezért a főzés vagy sütés végén (vagy vége előtt egy kicsivel) adjuk hozzá az ételhez.
Régen a karácsonyi asztalra helyezett vagy a karácsonyi vacsoráról eltett fokhagyma (ekkor általában mézbe mártogatva ették, gyakran a vacsora kezdő fogásaként) különösen fontosnak számított.
Régebben a franciák meglehetős óvatossággal kezelték a nyers fokhagymát: bekenték vele a salátás tálat, vagy a séf rálehelt az edényre, miután elrágcsált egy gerezddel.
Észak-francia specialitás a tőzeggel füstölt fokhagyma, az "Ail fumé d'Arleux" Ezt tavasszal ültetett rozé fokhagymából, július-augusztusban szüretelik. Szárítás után füstölik a helybéli lápokból vágott tőzegen. A téglából épített füstölőt rövidre vágott szalmával vagy válogatott fűrészporral takarják be, és a tőzeget tíz napig izzítják a fellógatott füzérek alatt. A tüzet nyolcóránként újraélesztik. Az így tartósított, barnára színeződött, füstös aromájú fokhagyma egész évben eláll.
Az ázsiai kultúrában a fekete, más néven öregített vagy fermentált fokhagymát mint alapanyagot használják. A fekete fokhagyma természetes eljárással, mindenféle adalékanyag hozzáadása nélkül készül, az erjedést elősegítő körülmények között. Ehhez ellenőrzött páratartalomra és hőmérsékletre van szükség, és persze mindehhez biztosítani kell a fermentálódáshoz szükséges időt, amely legalább egy, de akár három hónap is lehet. Ez idő alatt a fokhagymafejek belsejében a gyöngyfehér gerezdek fokozatosan feketére változnak, elveszítik feszességüket, végül leginkább aszalt gyümölcsre emlékeztető állagot vesznek fel. Az eljárás száműzi a fokhagyma eredeti illatát, cserébe aszalt szilvás, balzsamecetes, medvecukros aromával ajándékozza meg.
Azonban figyelni kell arra, hogy nem szabad a fokhagymát túlságosan felmelegíteni (pirítani), mert az keserű lesz, és az ételek átveszik ezt az ízt. Ezért a főzés vagy sütés végén (vagy vége előtt egy kicsivel) adjuk hozzá az ételhez.
Receptek
Egész fokhagyma olajban
Hozzávalók: 50 dkg fokhagyma, só, olaj
Elkészítése: A fokhagymát megtisztítjuk, a gerezdeket egy üvegbe rakjuk, kevés sót hintünk rá, összerázzuk, majd leöntjük annyi olajjal, hogy a fokhagyma fölött többujjnyi is maradjon. Hűtőben két évig is eláll. Ételekbe elég egy mokkáskanálnyi olajat csurgatni, az is kiváló ízt ad. Természetesen a fokhagymát is használni lehet.
Hozzávalók: 50 dkg fokhagyma, só, olaj
Elkészítése: A fokhagymát megtisztítjuk, a gerezdeket egy üvegbe rakjuk, kevés sót hintünk rá, összerázzuk, majd leöntjük annyi olajjal, hogy a fokhagyma fölött többujjnyi is maradjon. Hűtőben két évig is eláll. Ételekbe elég egy mokkáskanálnyi olajat csurgatni, az is kiváló ízt ad. Természetesen a fokhagymát is használni lehet.
Darált fokhagyma olajban
Hozzávalók: 50 dkg fokhagyma, 3 dl olaj, 5 dkg só, késhegynyi borkén, és szalicil
Elkészítése: A hozzávalókat robotgépben összedaráljuk, kisebb üvegekbe töltjük, a tetejére ujjnyi olajat öntünk, majd 30 percig vizes dunsztba tesszük. Ott hagyjuk kihűlni. Ha nem dunsztoljuk, akkor csak hűtőszekrényben tárolhatjuk.
Hozzávalók: 50 dkg fokhagyma, 3 dl olaj, 5 dkg só, késhegynyi borkén, és szalicil
Elkészítése: A hozzávalókat robotgépben összedaráljuk, kisebb üvegekbe töltjük, a tetejére ujjnyi olajat öntünk, majd 30 percig vizes dunsztba tesszük. Ott hagyjuk kihűlni. Ha nem dunsztoljuk, akkor csak hűtőszekrényben tárolhatjuk.
Ecetes fokhagyma
Hozzávalók: 1/2 kg fokhagyma, egész bors, só, cukor, babérlevél, ecet, tartósítószer
Elkészítése: A 1/2 kg fokhagymát gerezdekre szedjük, meghámozzuk. A gerezdeket szorosan kisméretű üvegekbe rakjuk, 3-4 szem borsot szórunk közé, a tetejére 1 babérlevelet teszünk. Ezután enyhe sós- cukros-ecetes salátalét készítünk, a fokhagymára öntjük, hogy jól ellepje, 1 késhegynyi tartósítószert teszünk a tetejére, lezárjuk, s a helyére tesszük. A fokhagyma kezdetben kissé zöldes színű lesz, ahogy érik (8-10 nap) újra visszakapja eredeti színét, és ezután fogyasztható.
Hozzávalók: 1/2 kg fokhagyma, egész bors, só, cukor, babérlevél, ecet, tartósítószer
Elkészítése: A 1/2 kg fokhagymát gerezdekre szedjük, meghámozzuk. A gerezdeket szorosan kisméretű üvegekbe rakjuk, 3-4 szem borsot szórunk közé, a tetejére 1 babérlevelet teszünk. Ezután enyhe sós- cukros-ecetes salátalét készítünk, a fokhagymára öntjük, hogy jól ellepje, 1 késhegynyi tartósítószert teszünk a tetejére, lezárjuk, s a helyére tesszük. A fokhagyma kezdetben kissé zöldes színű lesz, ahogy érik (8-10 nap) újra visszakapja eredeti színét, és ezután fogyasztható.
Fokhagyma "befőtt"
Hozzávalók: 1/2 kg tisztított fokhagymát lobogó sós vízben 5 percig főzzük, majd leszűrve üvegekbe tesszük.
Elkészítése: Kb.3 dl páclevet készítünk borecettel, sóval, cukorral, néhány szem bors, 2 babérlevél, darabka gyömbér és ezt is 5 percig forraljuk. Forrón a fokhagymára öntjük. Egy hétig hűtőben érleljük, utána 1-2 evőkanál olajat teszünk rá, és még egy napig állni hagyjuk. Mindenhez lehet enni, még magában is, de a leheletnek nincs fokhagyma szaga.
Hozzávalók: 1/2 kg tisztított fokhagymát lobogó sós vízben 5 percig főzzük, majd leszűrve üvegekbe tesszük.
Elkészítése: Kb.3 dl páclevet készítünk borecettel, sóval, cukorral, néhány szem bors, 2 babérlevél, darabka gyömbér és ezt is 5 percig forraljuk. Forrón a fokhagymára öntjük. Egy hétig hűtőben érleljük, utána 1-2 evőkanál olajat teszünk rá, és még egy napig állni hagyjuk. Mindenhez lehet enni, még magában is, de a leheletnek nincs fokhagyma szaga.
Pácolt fokhagyma
Hozzávalók: 15 fej nagy fokhagyma, 5 dl bármilyen fajta száraz fehérbor, 1 dl 10 százalékos ecet, 15 dkg kristálycukor, 8 evőkanál olaj, 2 cseresznyepaprika, 3 babérlevél, 2 csokor friss tárkonylevél 1 púpozott teáskanál törött fekete bors, 1 púpozott evőkanál só.
Elkészítése: A borba belekeverjük az ecetet, a sót, a cukrot és a fűszereket, majd felforraljuk. Beletesszük a megmosott és finomra metélt tárkonyt, valamint a cseresznyepaprikát. Megtisztítjuk a fokhagymagerezdeket. Apránként a forrásban lévő páclébe tesszük, és az újraforrástól számított 5 percig főzzük. Ezután levével együtt nagy befőttesüvegbe töltjük, befedjük (még nem kell lekötni), és másnapig érleljük. Ismét felforraljuk, és további 5 percig főzzük. Hagyjuk kihűlni. A leszűrt fokhagymagerezdeket apró üvegekbe töltjük, felöntjük a páclével, végül egy-egy evőkanál olajat csorgatunk mindegyik tetejére. Szorosan, lehetőleg légmentesen lekötjük, illetőleg lezárjuk, és sötét, hűvös helyen tároljuk. Felbontás után tartsuk hűtőszekrényben. Sült- vagy grillcsirkéhez, sajtokhoz való, rendkívül finom savanyúság-különlegesség, amelyből egy-egy gerezdet vékonyra szelve teszünk a tányérra. A fokhagyma ugyan elveszíti jellegzetes illatát, az íze viszont páratlanul jó. A megmaradt fűszeres bort salátaecetként elhasználhatjuk.
Hozzávalók: 15 fej nagy fokhagyma, 5 dl bármilyen fajta száraz fehérbor, 1 dl 10 százalékos ecet, 15 dkg kristálycukor, 8 evőkanál olaj, 2 cseresznyepaprika, 3 babérlevél, 2 csokor friss tárkonylevél 1 púpozott teáskanál törött fekete bors, 1 púpozott evőkanál só.
Elkészítése: A borba belekeverjük az ecetet, a sót, a cukrot és a fűszereket, majd felforraljuk. Beletesszük a megmosott és finomra metélt tárkonyt, valamint a cseresznyepaprikát. Megtisztítjuk a fokhagymagerezdeket. Apránként a forrásban lévő páclébe tesszük, és az újraforrástól számított 5 percig főzzük. Ezután levével együtt nagy befőttesüvegbe töltjük, befedjük (még nem kell lekötni), és másnapig érleljük. Ismét felforraljuk, és további 5 percig főzzük. Hagyjuk kihűlni. A leszűrt fokhagymagerezdeket apró üvegekbe töltjük, felöntjük a páclével, végül egy-egy evőkanál olajat csorgatunk mindegyik tetejére. Szorosan, lehetőleg légmentesen lekötjük, illetőleg lezárjuk, és sötét, hűvös helyen tároljuk. Felbontás után tartsuk hűtőszekrényben. Sült- vagy grillcsirkéhez, sajtokhoz való, rendkívül finom savanyúság-különlegesség, amelyből egy-egy gerezdet vékonyra szelve teszünk a tányérra. A fokhagyma ugyan elveszíti jellegzetes illatát, az íze viszont páratlanul jó. A megmaradt fűszeres bort salátaecetként elhasználhatjuk.
Fokhagymakrém
Hozzávalók: 1 nagy fej fokhagyma; só; 1 dl olaj; 1 tojássárga; 2 db főtt burgonya.
Elkészítése: A fokhagymát megtisztítjuk, majd az összes többi hozzávalóval mixerbe tesszük és addig aprítjuk, amíg finom krémes állagú nem lesz. Nyáron paradicsom és petrezselyemzölddel lehet kiegészíteni és a mixerbe krémesre keverni.
Hozzávalók: 1 nagy fej fokhagyma; só; 1 dl olaj; 1 tojássárga; 2 db főtt burgonya.
Elkészítése: A fokhagymát megtisztítjuk, majd az összes többi hozzávalóval mixerbe tesszük és addig aprítjuk, amíg finom krémes állagú nem lesz. Nyáron paradicsom és petrezselyemzölddel lehet kiegészíteni és a mixerbe krémesre keverni.
Fokhagymaleves
Hozzávalók: 4 szelet rozskenyér (15 dkg), 4 evőkanál reszelt füstölt sajt, 5 gerezd fokhagyma, 3 tyúkhúsleves kocka, 2 dl tejszín, 1 csokor petrezselyemzöld és 1 evőkanál liszt.
Előkészítése: a húsleveskockákat 7 dl vízbe teszem és felforralom. Közben a tejszínt simára keverem a liszttel és megmosott, finomra vágott, lecsöpögtetett petrezselyemzöld felével. A kenyérszeleteket szárazon megpirítom. A fokhagymát megtisztítom. 4 hőálló leveses csészét előkészítek.
Elkészítése: a lisztes tejszínt beleöntöm a forrásban lévő levesbe. Ismét felforralom, 5 percig főzöm, majd beleszórom az összezúzott fokhagymát. Egy pillanatig forralom, ezután a levest csészékben elosztom. Mindegyik tetejére helyezek egy-egy szelet pirított kenyeret, amire egy-egy evőkanál reszelt sajtot szórok. A négy leveses csészét tepsibe rakom, és az előmelegített, forró sütőben addig forrósítom, amíg a kenyerek tetején lévő sajt egybefüggő réteget nem alkot. Ezután rászórom a megmaradt petrezselyemzöldet, és azonnal kínálom.
Hozzávalók: 4 szelet rozskenyér (15 dkg), 4 evőkanál reszelt füstölt sajt, 5 gerezd fokhagyma, 3 tyúkhúsleves kocka, 2 dl tejszín, 1 csokor petrezselyemzöld és 1 evőkanál liszt.
Előkészítése: a húsleveskockákat 7 dl vízbe teszem és felforralom. Közben a tejszínt simára keverem a liszttel és megmosott, finomra vágott, lecsöpögtetett petrezselyemzöld felével. A kenyérszeleteket szárazon megpirítom. A fokhagymát megtisztítom. 4 hőálló leveses csészét előkészítek.
Elkészítése: a lisztes tejszínt beleöntöm a forrásban lévő levesbe. Ismét felforralom, 5 percig főzöm, majd beleszórom az összezúzott fokhagymát. Egy pillanatig forralom, ezután a levest csészékben elosztom. Mindegyik tetejére helyezek egy-egy szelet pirított kenyeret, amire egy-egy evőkanál reszelt sajtot szórok. A négy leveses csészét tepsibe rakom, és az előmelegített, forró sütőben addig forrósítom, amíg a kenyerek tetején lévő sajt egybefüggő réteget nem alkot. Ezután rászórom a megmaradt petrezselyemzöldet, és azonnal kínálom.
Fokhagymás majonéz - Sauce aioli (ailloli)
A marseille-i konyha fokhagymás majonéze 1774 körül keletkezett, nyers és párolt zöldségekhez adják.
Hozzávalók:7 gerezd fokhagyma, fél citrom, 2 tojássárgája, fél dl olívaolaj, só, bors
Elkészítése: Kő- vagy kerámiamozsárban törjük pépesre a meghámozott fokhagymát. Adjuk hozzá a tojássárgákat, egy csipet sót, borsozzuk, s lassan csorgassuk bele az olajat, mint majonéz készítésekor. Keverés közben kétszer két-két kávéskanál langyos vizet is. Kóstoljuk meg, majd ízesítsük néhány csepp citromlével.
A marseille-i konyha fokhagymás majonéze 1774 körül keletkezett, nyers és párolt zöldségekhez adják.
Hozzávalók:7 gerezd fokhagyma, fél citrom, 2 tojássárgája, fél dl olívaolaj, só, bors
Elkészítése: Kő- vagy kerámiamozsárban törjük pépesre a meghámozott fokhagymát. Adjuk hozzá a tojássárgákat, egy csipet sót, borsozzuk, s lassan csorgassuk bele az olajat, mint majonéz készítésekor. Keverés közben kétszer két-két kávéskanál langyos vizet is. Kóstoljuk meg, majd ízesítsük néhány csepp citromlével.
Fokhagymás krémsajt
Hozzávalók: 20 dkg házi sajt, 3 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál apróra vágott friss kapor, 1 teáskanál só.
Elkészítés: A fokhagymát jól elpürésítem a sóval, a kaporral és alaposan összekeverem a krémsajttal. Hűtőszekrényben legalább fél napig hagyom, hogy az ízek összeérjenek.
Hozzávalók: 20 dkg házi sajt, 3 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál apróra vágott friss kapor, 1 teáskanál só.
Elkészítés: A fokhagymát jól elpürésítem a sóval, a kaporral és alaposan összekeverem a krémsajttal. Hűtőszekrényben legalább fél napig hagyom, hogy az ízek összeérjenek.
Hatóanyag
A fokhagyma illatát és gyógyhatását egyaránt a gerezdekben található mintegy 100 kéntartalmú vegyületnek köszönheti.
Erősen antibakteriális és gombaellenes hatását Louis Pasteur már 1858-ban leírta, később 1920-ban a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit
A fokhagyma alliint és alliináz nevű enzimet tartalmaz. Sejtsérülés hatására (vágás, zúzás, stb.) az alliinből az alliináz hatására különböző vegyületek képződnek: ilyen például az allicin, amely erős antibiotikus hatású (még 1:125000-es hígításban is gátolja számos baktérium szaporodását), csökkenti a vérben a lipidek, a vérzsírok mennyiségét, és kéntartalmú vegyületek, a diallil-szulfidok, melyek a fokhagyma jellegzetes, intenzív szagáért felelősek. Ezek a kénvegyületek hő hatására könnyen felbomlanak, illetve ki sem alakulnak, ezért az igazi fokhagymarajongó, illetve gyógyhatását teljes mértékben élvezni szándékozó a fokhagymát csakis nyersen fogyasztja. Ennek mellékhatása az egyhamar nem távozó fokhagymaszag, ami nemcsak a leheleten érezhető, de mert a bőrön keresztül is távozik, az egész testet a növény "illatába" burkolja.
A fokhagyma kénmentes alkotórészei, mint a scordinin és a garlicin ugyanúgy baktériumgátló hatásúak.
Ezenkívül találhatók még benne peptid származékok, A, B1, B2, B6, C-vitamin (10–19 mg/100g), flavonoidok és különböző ásványi anyagok, például kovasav, kálium, magnézium, kalcium, vas, jód, foszfor, cink, mangán, réz, és a szelén.
Szárazanyag tartalma 34–36%, fehérjemennyisége 5–6%.
Erősen antibakteriális és gombaellenes hatását Louis Pasteur már 1858-ban leírta, később 1920-ban a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit
A fokhagyma alliint és alliináz nevű enzimet tartalmaz. Sejtsérülés hatására (vágás, zúzás, stb.) az alliinből az alliináz hatására különböző vegyületek képződnek: ilyen például az allicin, amely erős antibiotikus hatású (még 1:125000-es hígításban is gátolja számos baktérium szaporodását), csökkenti a vérben a lipidek, a vérzsírok mennyiségét, és kéntartalmú vegyületek, a diallil-szulfidok, melyek a fokhagyma jellegzetes, intenzív szagáért felelősek. Ezek a kénvegyületek hő hatására könnyen felbomlanak, illetve ki sem alakulnak, ezért az igazi fokhagymarajongó, illetve gyógyhatását teljes mértékben élvezni szándékozó a fokhagymát csakis nyersen fogyasztja. Ennek mellékhatása az egyhamar nem távozó fokhagymaszag, ami nemcsak a leheleten érezhető, de mert a bőrön keresztül is távozik, az egész testet a növény "illatába" burkolja.
A fokhagyma kénmentes alkotórészei, mint a scordinin és a garlicin ugyanúgy baktériumgátló hatásúak.
Ezenkívül találhatók még benne peptid származékok, A, B1, B2, B6, C-vitamin (10–19 mg/100g), flavonoidok és különböző ásványi anyagok, például kovasav, kálium, magnézium, kalcium, vas, jód, foszfor, cink, mangán, réz, és a szelén.
Szárazanyag tartalma 34–36%, fehérjemennyisége 5–6%.
Gyógyhatás
Régi mondás, hogy a tartós egészség feltétele naponta egy vöröshagyma, két gerezd fokhagyma és három alma.
Ismeretes, hogy a fokhagyma antibiotikumként működik például olyan mikroorganizmusokkal szemben, mint a Staphylococcus, az Escherichia, a Proteus és a Pseudomonas. A Koch-féle tbc-bacilusokat az 1/1500 hígítású fokhagymakivonat megöli. Tudjuk, hogy a fokhagymának parazitaellenes hatása is van, sőt a herpeszvírussal és a Candida albicans nevű gombával szemben is hatékony. Igen jó féregűző hatású, a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) kiűzésében megfelelő kiegészítő gyógyszer.
Normalizálja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, ennek következtében javul a szívizom vérellátottsága. Fokozza a szív teljesítőképességét, megakadályozza a szív koszorúereiben a vérrögképződést.
Tágítja az ereket. A fokhagyma értágító hatása az agy, a szem és a láb szívtől távol eső, szűkült erein, az úgynevezett perifériás ereken is érvényesül. Emiatt jótékony hatású bizonyos típusú fejfájás esetén.
Rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti a vér káros LDL-koleszterin-szintjét, és vérzsírszintjét, antioxidánsként serkenti az immunrendszert, csökkenti a mellkasi fertőzéseket, véralvadásgátló- és vérnyomáscsökkentő.
A fokhagyma segíti az ólom és más nehézfémek kiürülését a szervezetből. Az ólom befolyásolja a gondolkodást, és más komoly orvosi problémákat is okoz. Az ólomtartalmú üzemanyagoknak köszönhetően a nehézfém már mindenkinek a szervezetébe beépült, a gyermekek pedig különösen érzékenyek hatásaira.
Az ókori ajurvédikus orvosok fokhagymát használtak a lepra (ma Hansen-kór) kezelésére. Indiai orvosok fokhagymakenőcsöt és nagy mennyiségű fokhagymát tartalmazó ételeket adtak Hansen-kórban szenvedőknek és jelentős javulást tapasztaltak.
A népi gyógyászatban meghűléses, influenzás betegségeket gyógyítanak vele, illetve a vírusos agyhártyagyulladás kezelésében is szerepe van. Többféle tüdőbetegség, légcső- és hörghurut kezelésére használják. Enyhíti a menstruációs görcsöket. A tápcsatorna fertőzéseire (hasmenés, bélhurut) ugyancsak jó hatással lehet, nem beszélve arról, hogy segíti az emésztést. Kenőcsbe feldolgozva ótvar és fejtetű ellen használják.
A fokhagyma egyaránt csökkenti a laboratóriumi állatok és az emberek vércukorszintjét. A diabétesz veszélyes betegség, amely szakorvos általi kezelést igényel. Aki cukorbetegségben szenved, minden veszély nélkül nyugodtan fogyaszthat több fokhagymát az orvos által előírt gyógymód mellett.
A fokhagymában megtalálható a tokokinin hatóanyag – amely a nemi hormonokhoz hasonló szerkezetű anyag – az oka, hogy a fokhagymát évezredek óta afrodiziákumként alkalmazzák.
Ismeretes, hogy a fokhagyma antibiotikumként működik például olyan mikroorganizmusokkal szemben, mint a Staphylococcus, az Escherichia, a Proteus és a Pseudomonas. A Koch-féle tbc-bacilusokat az 1/1500 hígítású fokhagymakivonat megöli. Tudjuk, hogy a fokhagymának parazitaellenes hatása is van, sőt a herpeszvírussal és a Candida albicans nevű gombával szemben is hatékony. Igen jó féregűző hatású, a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) kiűzésében megfelelő kiegészítő gyógyszer.
Normalizálja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, ennek következtében javul a szívizom vérellátottsága. Fokozza a szív teljesítőképességét, megakadályozza a szív koszorúereiben a vérrögképződést.
Tágítja az ereket. A fokhagyma értágító hatása az agy, a szem és a láb szívtől távol eső, szűkült erein, az úgynevezett perifériás ereken is érvényesül. Emiatt jótékony hatású bizonyos típusú fejfájás esetén.
Rendszeres, kúraszerű alkalmazása csökkenti a vér káros LDL-koleszterin-szintjét, és vérzsírszintjét, antioxidánsként serkenti az immunrendszert, csökkenti a mellkasi fertőzéseket, véralvadásgátló- és vérnyomáscsökkentő.
A fokhagyma segíti az ólom és más nehézfémek kiürülését a szervezetből. Az ólom befolyásolja a gondolkodást, és más komoly orvosi problémákat is okoz. Az ólomtartalmú üzemanyagoknak köszönhetően a nehézfém már mindenkinek a szervezetébe beépült, a gyermekek pedig különösen érzékenyek hatásaira.
Az ókori ajurvédikus orvosok fokhagymát használtak a lepra (ma Hansen-kór) kezelésére. Indiai orvosok fokhagymakenőcsöt és nagy mennyiségű fokhagymát tartalmazó ételeket adtak Hansen-kórban szenvedőknek és jelentős javulást tapasztaltak.
A népi gyógyászatban meghűléses, influenzás betegségeket gyógyítanak vele, illetve a vírusos agyhártyagyulladás kezelésében is szerepe van. Többféle tüdőbetegség, légcső- és hörghurut kezelésére használják. Enyhíti a menstruációs görcsöket. A tápcsatorna fertőzéseire (hasmenés, bélhurut) ugyancsak jó hatással lehet, nem beszélve arról, hogy segíti az emésztést. Kenőcsbe feldolgozva ótvar és fejtetű ellen használják.
A fokhagyma egyaránt csökkenti a laboratóriumi állatok és az emberek vércukorszintjét. A diabétesz veszélyes betegség, amely szakorvos általi kezelést igényel. Aki cukorbetegségben szenved, minden veszély nélkül nyugodtan fogyaszthat több fokhagymát az orvos által előírt gyógymód mellett.
A fokhagymában megtalálható a tokokinin hatóanyag – amely a nemi hormonokhoz hasonló szerkezetű anyag – az oka, hogy a fokhagymát évezredek óta afrodiziákumként alkalmazzák.
Alkalmazás
- Fokhagymás citrom: segít torokfájás esetén. 2 gerezd fokhagymát felaprítunk, majd összekeverjük 1 citrom levével és 2 evőkanál olívaolajjal. A szerből naponta 3x1 teáskanálnyit fogyasszunk.
- Fokhagymalé: jól bevált, régi, köhögés elleni háziszer. 2 fokhagymagerezdet apróra vágunk, és elkeverünk 3 evőkanál cukorral vagy mézzel. Felöntjük 1/8 liter vízzel, felforraljuk, és kb. 10 percig főzzük. Néhány órán át állni hagyjuk, majd kendőn átnyomjuk. A gyerekeknek adjunk naponta 1-2 teáskanál fokhagymalevet.
- Fokhagymás tea: forró fekete teába tegyünk 1-2 gerezd fokhagymát és 10-12 perc után fogyasszuk. Megfázás esetén alkalmazzuk! Ízlés szerint mézzel vagy cukorral édesíthető.
- A régi időkben a fokhagymát a hüvelygombásodásnál hüvelykúpként is használták. Meghámozták a fokhagymát, bevagdosták, becsavarták gézbe, majd cérnát rögzítettek hozzá. A fokhagymagerezdet a tamponhoz hasonlóan a hüvelybe tették és egy éjszakán át benn hagyták. A kezelést 3-4 alkalommal ismételték meg.
- A vírusos agyhártyagyulladás ma is végzetes betegség lehet, mert nincs meg ellene a hatásos gyógyszer. A felismerés után érdemes azonnal a népi gyógyszerhez a fokhagymához folyamodni, Ebben az esetben ajánlatos a fokhagymalét vöröshagyma-lével keverni, petrezselyem-lével ízesíteni és óvakodni az édességtől.
- Fokhagyma-kúra: érszűkület, érelmeszesedés ellen hatásos, kínai eredetű. 1971-ben, egy UNESCO-expedíció során találtak rá egy agyagtáblán – azóta számtalan nyelvre lefordították és hatékony eleme lett a népi gyógyászatnak. Különlegessége, hogy nem drasztikusan hat (megkockáztatva ezáltal, hogy „takarítás” közben valami felszedett lerakódás elzárjon egy eret!) – hanem szépen fokozatosan tisztítja ki az ereinket.
- 330 gramm megtisztított fokhagymát összezúzunk, majd felöntjük 300 gramm tiszta (96%-os) alkohollal. Az edényt jól lezárjuk és 10 napig érleljük. Ezt követően egy tiszta ruhán keresztül leszűrjük és újabb két napig pihentetjük. A két nap után az alábbi táblázat szerint kell naponta háromszor, evés előtt – alkalmanként 50 gramm tejbe csepegtetve fogyasztani.
Nap: reggeli ebéd vacsora
1.nap 1 csepp 2 csepp 3 csepp
2.nap 4 csepp 5 csepp 6 csepp
3.nap 7 csepp 8 csepp 9 csepp
4.nap 10 csepp 11 csepp 12 csepp
5.nap 13 csepp 14 csepp 15 csepp
6.nap 15 csepp 14 csepp 13 csepp
7.nap 12 csepp 11 csepp 10 csepp
8.nap 9 csepp 8 csepp 7 csepp
9.nap 6 csepp 5 csepp 4 csepp
10.nap 3 csepp 2 csepp 1 csepp
1.nap 1 csepp 2 csepp 3 csepp
2.nap 4 csepp 5 csepp 6 csepp
3.nap 7 csepp 8 csepp 9 csepp
4.nap 10 csepp 11 csepp 12 csepp
5.nap 13 csepp 14 csepp 15 csepp
6.nap 15 csepp 14 csepp 13 csepp
7.nap 12 csepp 11 csepp 10 csepp
8.nap 9 csepp 8 csepp 7 csepp
9.nap 6 csepp 5 csepp 4 csepp
10.nap 3 csepp 2 csepp 1 csepp
A 11. naptól 25 cseppet kell fogyasztanunk naponta 3 alkalommal, amíg el nem fogy a maradék.
50-55 éves korig 5-6 évente, 55 év felett 3-4 évente elegendő megismételni. Aki nem már eleve teljesen meszes erekkel kezd neki, hanem tudja, hogy hajlamos rá (családilag, álló munka stb.) – az biztos lehet benne, hogy 70-80 évesen is rugalmas érfalai lesznek.
50-55 éves korig 5-6 évente, 55 év felett 3-4 évente elegendő megismételni. Aki nem már eleve teljesen meszes erekkel kezd neki, hanem tudja, hogy hajlamos rá (családilag, álló munka stb.) – az biztos lehet benne, hogy 70-80 évesen is rugalmas érfalai lesznek.
Fokhagyma-kúra 2: (agyi) erek, vagy szívkoszorú erek beszűkülnek, vagy általános elmeszesedés tapasztalható, illetve bármilyen hajszálér probléma esetében: 30 gerezd fokhagymát és 5 citromot (a héjával együtt) összeturmixolni, 1 liter vízzel felönteni és tűzhelyen az első buggyanásig melegíteni. Ezután le kell szűrni, és hűvös helyen kell tárolni. A napi kupica likőr akár főétkezés előtt vagy után is fogyasztható. A kúrát 3 hétig kell folytatni, naponta inni, majd 8 nap szünetet kell hagyni és újra 3 hetes időtartamban megismételni. A meszesedések és ezek mellékhatásai pl.: a hallás- és látáscsökkenés, éles látás hiány csökkeni fognak.
Mellékhatások, ellenjavallat
Rendszeres fogyasztásakor a bőrön át és a lélegzettel jellegzetes fokhagymaszag szabadul ki. Néhány, a fokhagymára allergiás embernél bőrkiütés jelenhet meg az érintéstől, illetve fogyasztásától. Időnként enyhébb gyomor- vagy bélpanaszok jelentkezhetnek. A fokhagyma bejut a szoptatós anyák tejébe, s ez a csecsemőknél hasmenést okozhat.
Véralvadási problémák fennállása esetén ellenjavallt vérrögképződést gátló hatása miatt!!! Gyógyszermennyiségben csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzuk.
Véralvadási problémák fennállása esetén ellenjavallt vérrögképződést gátló hatása miatt!!! Gyógyszermennyiségben csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzuk.
Kutatások, újabb eredmények
1944-ben Cavallito amerikai kutató a fokhagymából oldószerként alkalmazott alkohollal olajat nyert. Bebizonyította, hogy a tífuszbacilus ellen a penicillinnél is hatásosabb szer.
l983-ban Sidney Belman amerikai biokémikus laboratóriumi kísérletei során rájött, hogy az egerek bőrének fokhagymaolajos ecsetelésével meggátolható a daganatok kifejlődése.
l983-ban Sidney Belman amerikai biokémikus laboratóriumi kísérletei során rájött, hogy az egerek bőrének fokhagymaolajos ecsetelésével meggátolható a daganatok kifejlődése.
A legújabb kutatások alapján egyértelművé vált a növény fogyasztásának rákel¬lenes hatása. Az amerikai rákkutatók olyan tanulmányt publikáltak, amelyből kiderül, hogy azoknál az embereknél, akik több fokhagymát, hagymát (vagy az Allium családba tartozó más növényeket) fogyasztanak, a gyomorfekély és a gyomorrák sokkal kisebb arányban- fordul elő, mint az ezeket mellőző személyeknél. Egy másik szaklap, a Carcinogenesis arról írt, hogy a fokhagyma- és a hagymaolaj hatékonynak bizonyult a bőrrák ellen. Ismeretessé vált az is, hogy a fokhagyma fogyasztása csökkenti a vastagbélrák előfordulásának valószínűségét.
A szófiai farmakológiai Intézetben Petkov professzor és munkatársai már az ötvenes években kutatták a fokhagymakészítmények hatását állatokon és embereken is. Elsőként ők bizonyították be, hogy a fokhagyma megakadályozza a hiper-koleszterinémia kifejlődését (vagyis, hogy a vérben felszaporodjon a koleszterin).
Több mint egy tucat folyóirat közölt a fokhagyma koleszterinszint-csökkentő tulajdonságát dokumentáló tanulmányokat. Egy megjelent közlemény olyan kísérletről számol be, amelyben a kutatók felkérték az önként jelentkezőket, hogy egyenek meg olyan ételt, ami 115 gr vajat tartalmaz - ami növeli a koleszterinszintet. A csoport fele 9 gerezd fokhagymát is megevett. 3 óra múlva a fokhagymát nem fogyasztó csoportnál az átlagos koleszterinszint 7%-kal nőtt, míg a fokhagymát evőknél 7%-kal csökkent.
A fokhagyma segít megelőzni a szívinfarktust előidéző vérrögök képződését. Egy kutató azt mondta a növényrő1, hogy "legalább annyira hatásos, mint az aszpirin", amelyet mostanában vérrögképződést és szívinfarktust megelőző gyógyszerként reklámoznak.
Azon tanulmányok eredményei, amelyekben a fokhagymát az AIDS kezelésére próbálják használni, még csak előzetesek, de izgalmasak. Egy kísérlet során 7 AIDS-es betegnél, akik 3 hónapon keresztül napi egy gerezd fokhagymát ettek meg, a betegség miatt lecsökkent immunrendszer működésében jelentős javulást tapasztaltak. A kísérlet ideje alatt a krónikus herpesz-sebek 2 betegnél kitisztultak, míg másik kettőnél a tartós hasmenés (általános AIDS-tünet) szintén enyhült.
Azon tanulmányok eredményei, amelyekben a fokhagymát az AIDS kezelésére próbálják használni, még csak előzetesek, de izgalmasak. Egy kísérlet során 7 AIDS-es betegnél, akik 3 hónapon keresztül napi egy gerezd fokhagymát ettek meg, a betegség miatt lecsökkent immunrendszer működésében jelentős javulást tapasztaltak. A kísérlet ideje alatt a krónikus herpesz-sebek 2 betegnél kitisztultak, míg másik kettőnél a tartós hasmenés (általános AIDS-tünet) szintén enyhült.
Kínai kutatók 21, gyakran végzetessé váló, cryptococcusok okozta meningitiszes eset fokhagymával való sikeres kezeléséről számoltak be.
Érdekes, hogy a fokhagymát egyébként a legkényesebb orrú ember sem észleli mindaddig, amíg a gerezdei egyben vannak, és nem vagdossák apró darabokra, vagy nem harapnak bele. A tudósok ezt egy különleges jelenségnek tartották, és fokhagymajelenségnek nevezték. Néhány évvel ezelőtt két kutató, Artur Forser és Ewald Seebeck, a Sandoz cég elnöke, a szerves kémia professzora igyekezett ezt a rejtélyt megfejteni. Stoll és Seebeck fokhagyma-gerezdeket száraz jéggel fagyasztottak meg, s így sikerült nekik illatmentes anyagot előállítani.
Érdekes, hogy a fokhagymát egyébként a legkényesebb orrú ember sem észleli mindaddig, amíg a gerezdei egyben vannak, és nem vagdossák apró darabokra, vagy nem harapnak bele. A tudósok ezt egy különleges jelenségnek tartották, és fokhagymajelenségnek nevezték. Néhány évvel ezelőtt két kutató, Artur Forser és Ewald Seebeck, a Sandoz cég elnöke, a szerves kémia professzora igyekezett ezt a rejtélyt megfejteni. Stoll és Seebeck fokhagyma-gerezdeket száraz jéggel fagyasztottak meg, s így sikerült nekik illatmentes anyagot előállítani.
Állatgyógyászat
Előfordul, hogy a lovak köhögni kezdenek télen, megfázás, allergia (széna, por, stb.) miatt, de kehesség egész évben létrejöhet.
Előfordul, hogy a lovak köhögni kezdenek télen, megfázás, allergia (széna, por, stb.) miatt, de kehesség egész évben létrejöhet.
Lovak köhögésére:
Összetevők: szárított fokhagyma granulátum (25 gr.), extra szűz olíva olaj (kb. ½ dl), méz 2-3 evőkanállal (lehetőleg akácméz), extrudált kukorica pehelyliszt, sárgarépa, alma tetszés szerinti mennyiségben.
Elkészítés: a fokhagyma granulátumra ráöntjük az olíva olajat, majd összekeverjük. A lényeg hogy teljesen fedje a fokhagymát az olaj. Néhány órát állni hagyjuk (minimum 2 óra). A fokhagymás olíva keverékhez hozzáadjuk a mézet, teljesen elkeverjük, majd hozzáadjuk fokozatosan a pehelylisztet, ameddig fel nem szívja az egész eddigi anyagot. Nem szabad hogy összeragadjon, tehát egy nedves de jól keverhető állagot kell elérni az adagolással. Nedvesített (szokásos adag) zabhoz hozzáadjuk az elkészül anyagot, és jól elkeverjük, hogy feltapadjon a zabra. Tulajdonképpen eltűnik az egész, csak a zab lesz bevonva az általunk készített keverékkel (adagonként, étkezésenként, javasolt naponta háromszor etetni). A sárgarépa, alma, vöröshagyma hozzáadásával tovább növeljük a táp hatékonyságát.
Összetevők: szárított fokhagyma granulátum (25 gr.), extra szűz olíva olaj (kb. ½ dl), méz 2-3 evőkanállal (lehetőleg akácméz), extrudált kukorica pehelyliszt, sárgarépa, alma tetszés szerinti mennyiségben.
Elkészítés: a fokhagyma granulátumra ráöntjük az olíva olajat, majd összekeverjük. A lényeg hogy teljesen fedje a fokhagymát az olaj. Néhány órát állni hagyjuk (minimum 2 óra). A fokhagymás olíva keverékhez hozzáadjuk a mézet, teljesen elkeverjük, majd hozzáadjuk fokozatosan a pehelylisztet, ameddig fel nem szívja az egész eddigi anyagot. Nem szabad hogy összeragadjon, tehát egy nedves de jól keverhető állagot kell elérni az adagolással. Nedvesített (szokásos adag) zabhoz hozzáadjuk az elkészül anyagot, és jól elkeverjük, hogy feltapadjon a zabra. Tulajdonképpen eltűnik az egész, csak a zab lesz bevonva az általunk készített keverékkel (adagonként, étkezésenként, javasolt naponta háromszor etetni). A sárgarépa, alma, vöröshagyma hozzáadásával tovább növeljük a táp hatékonyságát.
Kozmetikumként
- Ha szétvagdalt fokhagymagerezddel dörzsöljük be a bőrt, hamarabb múlnak el a pattanások.
- Kapható szagtalan fokhagymazselé tinik, pattanásos bőrűek részére pattanások elhalványítására, új pattanások keletkezésének megakadályozására, faggyútermelés csökkentésére.
- Külsőleg kezelhető a szemölcs: egy szelet fokhagymát leukoplaszttal rögzítsünk a szemölcsön, éjszakára hagyjuk rajta.
Szerepe a bozótmívességben
Mivel erős bélfertőtlenítő hatású, ezért fogyasztása erősen javallott azokban az esetekben, amikor a bozótmíves programok során az ember össze-vissza eszik mindent.
Gyakran előfordul, hogy a rendszertelen táplálkozás miatt szegény bozótmívesnek szorulása van az erdőben. Nos a fokhagyma ebben is segítségére lesz, ha már második napja nem ment a sűrűbe gondolkodni, vegyen be 2 gerezd kés lapjával megroppantott fokhagymát. A hatás önmagáért beszél: lapát, guriga, és irány a gondolkodó.
A nagyszerű fokhagyma kiváló fegyver a magyarországi erdőkben honos egyik legveszedelmesebb vérengző fenevad távoltartásában. A szúnyogra gondolok, amely egyébként nyáridőben rendkívül kellemetlen tud lenni. A rendezvény előtt egy-két héttel érdemes napi rendszerességgel nyers fokhagymát fogyasztani a kis zümmögők távoltartása végett.
Ha valaki számára az erdő nem a nyugalom, hanem a stressz forrása, az illető erre a feszült állapotra reagálhat úgy, hogy kiújul a herpesze. Ebben az esetben a megjelenő pörkökre zúzott nyers fokhagymából készült pasztát kell tenni.
A fokhagymában az a zseniális, hogy külsőleg éppen olyan hatásos, mint belsőleg. A programokon szinte észrevehetetlenül lehet apróbb sebeket szerezni, amelyek könnyen elfertőződnek. Ezt megakadályozható a zúzott fokhagyma levének a sebre kenésével.
Gyakran előfordul, hogy a rendszertelen táplálkozás miatt szegény bozótmívesnek szorulása van az erdőben. Nos a fokhagyma ebben is segítségére lesz, ha már második napja nem ment a sűrűbe gondolkodni, vegyen be 2 gerezd kés lapjával megroppantott fokhagymát. A hatás önmagáért beszél: lapát, guriga, és irány a gondolkodó.
A nagyszerű fokhagyma kiváló fegyver a magyarországi erdőkben honos egyik legveszedelmesebb vérengző fenevad távoltartásában. A szúnyogra gondolok, amely egyébként nyáridőben rendkívül kellemetlen tud lenni. A rendezvény előtt egy-két héttel érdemes napi rendszerességgel nyers fokhagymát fogyasztani a kis zümmögők távoltartása végett.
Ha valaki számára az erdő nem a nyugalom, hanem a stressz forrása, az illető erre a feszült állapotra reagálhat úgy, hogy kiújul a herpesze. Ebben az esetben a megjelenő pörkökre zúzott nyers fokhagymából készült pasztát kell tenni.
A fokhagymában az a zseniális, hogy külsőleg éppen olyan hatásos, mint belsőleg. A programokon szinte észrevehetetlenül lehet apróbb sebeket szerezni, amelyek könnyen elfertőződnek. Ezt megakadályozható a zúzott fokhagyma levének a sebre kenésével.
Apró praktikák
Népi hagyomány, hogy a fokhagyma elűzi a hangyákat, ha 1-2 gerezd tisztított fokhagymát helyezünk azokba a résekbe, ahol a hangyák feljönnek a lakásba
Nagyon kifejezett hatása van a környezetében élő növényekre, illetve a növényeken élősködő kártevőkre és kórokozókra. Több fajta összeállításban is érdemes kipróbálni:
Nagyon kifejezett hatása van a környezetében élő növényekre, illetve a növényeken élősködő kártevőkre és kórokozókra. Több fajta összeállításban is érdemes kipróbálni:
- Fokhagyma permetezés: tegyünk 150 g durvára vágott friss fokhagymát 5 liter forrásban lévő vízbe. 30 perc után le kell szűrni. Hűvös időben fújjuk a növényekre, hígítás nélkül. Rovarölő szer - fungicid: hernyók, kukacok, atkák, csigák.
- Fokhagyma maceráció: 100 g fokhagymát 5 l vízbe 12 órán át áztatni. Szűrjük le, és adjunk hozzá 4 ml alkoholt. Rovarölő szer – fungicid: hernyók, kukacok, atkák, csigák.
- Fokhagyma olajos kivonata: 100 g fokhagyma 20 ml olajban, 24 órán keresztül áztatva. Adjunk hozzá 1 liter vizet és 10 ml szappant. Szűrjük le. Hígítsuk 20x-ára alkalmazása előtt. Lehet kombinálni chili kivonatával. Rovarölő szer – fungicid: hernyók, kukacok, atkák, csigák.
- Fokhagymás - vöröshagymás maceráció: 100 g fokhagyma, 500 g vöröshagyma, 8 l víz 12 órán keresztül áztatva. Szűrés, majd fújjuk a növényekre. Rovarölő szer - fungicid: hernyók, kukacok, atkák, csigák.
Egyebek
Sokan nem kedvelik erős átható illata és íze miatt. Ez utóbbin azonban lehet segíteni: ha a fokhagymás-zsíros pirítós fogyasztása után szájat, fogat mosunk, majd megiszunk egy pohár tejet, esetleg elropogtatunk egy szem pörkölt kávét vagy friss mentalevelet, akkor a szaga nagymértékben mérséklődik.
A "régiek" véleménye
A fokhagyma kiemelkedő helyen szerepelt a világ legrégebbi orvosi leírásában, az Ebers-féle papirusztekercseken (i.e. 1550-ből, Egyiptomból származik). 22 orvosságnak volt az alkotórésze, amelyeket fejfájásra, rovarcsípésre és skorpióharapásokra, menstruációs kellemetlenségekre, bélférgekre, daganatos megbetegedésekre és szívpanaszokra ajánlottak.
Hippokratész sokféle gyógyhatásáért elismeréssel nyilatkozott róla. Ajánlotta vizelethajtónak, légúti betegségek gyógyítására, emésztési zavarok, fertőző betegségek, mellkasi panaszok, fogfájás és epilepsziaroham ellen.
Dioszkoridész alkalmazta kígyómarás, veszettség esetében, szívpanaszokra és féreghajtásra, továbbá szennyezett víztől eredő mérgezés ellen.
Plinius 61 fokhagymát tartalmazó orvosságot sorolt fel, amelyek a közönséges megfázástói az epilepsziáig, a leprától a galandférgességig sok bajt gyógyítottak.
Galenosz fertőző betegségek és mérgezések elleni hatása miatt dicsérte.
Marcus Terentius véleménye – Varro szerint –: "Apáink és nagyapáink bátor emberek voltak, bár igen durva fokhagyma- és hagymaszaguk volt." Rómában a legelőkelőbb körökben is egymásnak adogatták a különféle fokhagymarecepteket nemi vágyat növelő hatása végett.
Horatius viszont kellemetlen szaga miatt írta: "Ha valaha is kedved támad, hogy ezt a fűszert élvezd, ne csodálkozz, ha szerelmed elhárítja magától a csókodat, és elmenekül ölelésed elől."
Hippokratész sokféle gyógyhatásáért elismeréssel nyilatkozott róla. Ajánlotta vizelethajtónak, légúti betegségek gyógyítására, emésztési zavarok, fertőző betegségek, mellkasi panaszok, fogfájás és epilepsziaroham ellen.
Dioszkoridész alkalmazta kígyómarás, veszettség esetében, szívpanaszokra és féreghajtásra, továbbá szennyezett víztől eredő mérgezés ellen.
Plinius 61 fokhagymát tartalmazó orvosságot sorolt fel, amelyek a közönséges megfázástói az epilepsziáig, a leprától a galandférgességig sok bajt gyógyítottak.
Galenosz fertőző betegségek és mérgezések elleni hatása miatt dicsérte.
Marcus Terentius véleménye – Varro szerint –: "Apáink és nagyapáink bátor emberek voltak, bár igen durva fokhagyma- és hagymaszaguk volt." Rómában a legelőkelőbb körökben is egymásnak adogatták a különféle fokhagymarecepteket nemi vágyat növelő hatása végett.
Horatius viszont kellemetlen szaga miatt írta: "Ha valaha is kedved támad, hogy ezt a fűszert élvezd, ne csodálkozz, ha szerelmed elhárítja magától a csókodat, és elmenekül ölelésed elől."
Bingeni Szent Hildegárd szerint:
Cap. 1-79 A fokhagyma bír az igazi melegséggel, a harmat erejéből nő, és az éjszaka elejétől addig növekszik, amíg már-már világosodni kezd, és már reggel van. Egészségesnek és betegnek egyaránt egészségesebb ezt enni, mint a hagymát. És nyersen kell enni, mert aki megfőzi, az ún. rossz bort csinál belőle.
R1-231 A szemet sem károsítja. Ennek ellenére melege miatt az ember szeme körül izgatja a vért, de ettől lesznek azok (a szemek) tiszták.
R1-232 Mértékkel szabad csak enni, nehogy a vér az emberben mértéken felül megmelegedjék. Ha azonban a fokhagyma megöregszik, elmegy egészséges és jó nedve, ha azonban más ételek által mérsékeltetik, visszanyeri erejét.
Leonhardt Fuchs 1543-ban kiadott híres fűszerkönyvében így összegezte a fokhagyma gyógyhatását: „A fokhagyma felmelegíti a testet, eloszlatja a nyirkosságot. Megszűnteti a székrekedést és a puffadást és elhajtja a szeleket. Féregűző hatású. Fokhagymatapaszként alkalmazva hatásos a veszett kutya harapása ellen. A fokhagymás ételek megvédenek a fertőzött víz ivásának a következményeitől. Akár nyersen, akár megfőzve a fokhagyma tisztává teszi a hangot és enyhíti a krónikus köhögést. Vizelethajtó, és megkönnyíti a székelést. {508} Ha szurokfűvel együtt megfőzik, ez az ital megöli a bolhát és a tetűt. A fokhagyma megvéd mindenféle méreg ellen.”
A XVII. századi angol herbalista, Nicholas Culpeper is jóváhagyta "mint a szegény ember csodaszere... orvosság az összes betegségre és sérülésekre."
Amerika XIX. századi eklektikus orvosai osztották a széles körben elterjedt előítéletet a fokhagyma erős, visszataszító szagával valamint csípős és majdnem maró ízével kapcsolatban. Ők egyetértettek abban, hogy megfázások, köhögések, szamárköhögés és más légzőszervi megbetegedések kezelésében hatásos. Abban is hittek, hogy a fülre alkalmazott friss fokhagymalé gyógyítani tudja a süketséget. Ezt a kezelési módot néhány gyógynövénnyel foglalkozó szakember szintén ajánlja – orvosilag ellenben nincs alátámasztva.
Cap. 1-79 A fokhagyma bír az igazi melegséggel, a harmat erejéből nő, és az éjszaka elejétől addig növekszik, amíg már-már világosodni kezd, és már reggel van. Egészségesnek és betegnek egyaránt egészségesebb ezt enni, mint a hagymát. És nyersen kell enni, mert aki megfőzi, az ún. rossz bort csinál belőle.
R1-231 A szemet sem károsítja. Ennek ellenére melege miatt az ember szeme körül izgatja a vért, de ettől lesznek azok (a szemek) tiszták.
R1-232 Mértékkel szabad csak enni, nehogy a vér az emberben mértéken felül megmelegedjék. Ha azonban a fokhagyma megöregszik, elmegy egészséges és jó nedve, ha azonban más ételek által mérsékeltetik, visszanyeri erejét.
Leonhardt Fuchs 1543-ban kiadott híres fűszerkönyvében így összegezte a fokhagyma gyógyhatását: „A fokhagyma felmelegíti a testet, eloszlatja a nyirkosságot. Megszűnteti a székrekedést és a puffadást és elhajtja a szeleket. Féregűző hatású. Fokhagymatapaszként alkalmazva hatásos a veszett kutya harapása ellen. A fokhagymás ételek megvédenek a fertőzött víz ivásának a következményeitől. Akár nyersen, akár megfőzve a fokhagyma tisztává teszi a hangot és enyhíti a krónikus köhögést. Vizelethajtó, és megkönnyíti a székelést. {508} Ha szurokfűvel együtt megfőzik, ez az ital megöli a bolhát és a tetűt. A fokhagyma megvéd mindenféle méreg ellen.”
A XVII. századi angol herbalista, Nicholas Culpeper is jóváhagyta "mint a szegény ember csodaszere... orvosság az összes betegségre és sérülésekre."
Amerika XIX. századi eklektikus orvosai osztották a széles körben elterjedt előítéletet a fokhagyma erős, visszataszító szagával valamint csípős és majdnem maró ízével kapcsolatban. Ők egyetértettek abban, hogy megfázások, köhögések, szamárköhögés és más légzőszervi megbetegedések kezelésében hatásos. Abban is hittek, hogy a fülre alkalmazott friss fokhagymalé gyógyítani tudja a süketséget. Ezt a kezelési módot néhány gyógynövénnyel foglalkozó szakember szintén ajánlja – orvosilag ellenben nincs alátámasztva.
Földrajzi vonatkozása
A csongrád megyei Maroslele község címerében három fej fokhagyma is látható, amely a település legfontosabb termesztett kultúrnövényét jelöli.
Veszprém megye Városlőd települése mellett található a Fokhagyma-hegy. A meredeken emelkedő hegyet bükkös és tölgyes erdők borítják, teteje bokros legelő.
Az USA-beli Michigan államban található a Garlic Mountain, amely 260 m magas. Szintén itt található a Big Garlic River, amely 3,3 mérföld hosszú, és az amerikai vadvízi nehézségi skálán III-V fokozatú folyó. Nem messze innen helyezkedik el a Little Garlic River & Beach.
Veszprém megye Városlőd települése mellett található a Fokhagyma-hegy. A meredeken emelkedő hegyet bükkös és tölgyes erdők borítják, teteje bokros legelő.
Az USA-beli Michigan államban található a Garlic Mountain, amely 260 m magas. Szintén itt található a Big Garlic River, amely 3,3 mérföld hosszú, és az amerikai vadvízi nehézségi skálán III-V fokozatú folyó. Nem messze innen helyezkedik el a Little Garlic River & Beach.
Helye a művészetek és a kultúra világában
A fokhagyma szó az 1395 körül keletkezett Besztercei szójegyzékben fordult elő először "Alium: fog hagma" formában. A Magyar nyelvtörténeti szótár 1527-ből "Allium fokhagmath", a Magyar oklevélszótár 1549-ből ”Emi cepas Eusyfwkhagmath pro plantatione” alakban említi. Személynévként 1522-ben fordul elő Fokhagymas, melléknévként 1560 körül a Gyöngyösi latin–magyar szótártöredékben foghagmas alakban. Összetett szó. Az előtag valószínűleg azonos a fok főnévvel, amelynek szerteágazó jelentése között ’ízecske, rész, gerezd’ is előfordul. A régi nyelvben volt fokos hagyma. 1659-ben bukkant föl először: „én a veres hagymárul, te a fokosrul” formában. Szintén a régi nyelvben Pápai Páriz Ferenc művében előfordul: „Edgy fokát a fokhagymának” kifejezés.
A Czuczor-Fogarasi szótár szerint azért hívják így, mert a gerezdek úgy sorakoznak a héjban, mint a fogak a szájban. Az sem lehet véletlen, hogy a székelyek ősidők óta azt mondják a kevély, rátarti emberre, hogy úgy viselkedik, mint aki "foghajmát ett".
Több magyar szólás is emlegeti a fokhagymát: Egy fokhagymát sem ér. (Semmit sem ér.)
Különös, mint a fokhagymamártás. (Különc ember.)
Fokhagymásan lépik. (Rátarti, kevély, büszke.)
Ha már a közmondásoknál tartunk, meg kell említeni egy római közmondást is, miszerint : "Aki nem eszik fokhagymát, az mindenkinek gyanús."
Él Bátyán (Bács-Kiskun megye nyugati részén) egy szólás. Nem valami hízelgő, ha valakire rámondják. Rácul így hangzik: Taka si, koa koga su potla beloge luka stvorili. (Olyan vagy, mint akit a fokhagyma után teremtettek.) Honnan eredhet?
Szarvas Miklós teremtésmondája még a vöröshagymáról szól. Így mondta el: Mikor az Isten a világot teremtette, humifélit elfelejötött. No, a hagymát is elfelejtötte. Mikor Noéé bepakolt má mindönt, a szúnyogot is bevitte, hogy az embört serkentse. Mindenki csudálkozott: hogy fognak főzni, mer a hagymát elfelejtötte. És akkor teremtötte Isten a hagymát.
A Czuczor-Fogarasi szótár szerint azért hívják így, mert a gerezdek úgy sorakoznak a héjban, mint a fogak a szájban. Az sem lehet véletlen, hogy a székelyek ősidők óta azt mondják a kevély, rátarti emberre, hogy úgy viselkedik, mint aki "foghajmát ett".
Több magyar szólás is emlegeti a fokhagymát: Egy fokhagymát sem ér. (Semmit sem ér.)
Különös, mint a fokhagymamártás. (Különc ember.)
Fokhagymásan lépik. (Rátarti, kevély, büszke.)
Ha már a közmondásoknál tartunk, meg kell említeni egy római közmondást is, miszerint : "Aki nem eszik fokhagymát, az mindenkinek gyanús."
Él Bátyán (Bács-Kiskun megye nyugati részén) egy szólás. Nem valami hízelgő, ha valakire rámondják. Rácul így hangzik: Taka si, koa koga su potla beloge luka stvorili. (Olyan vagy, mint akit a fokhagyma után teremtettek.) Honnan eredhet?
Szarvas Miklós teremtésmondája még a vöröshagymáról szól. Így mondta el: Mikor az Isten a világot teremtette, humifélit elfelejötött. No, a hagymát is elfelejtötte. Mikor Noéé bepakolt má mindönt, a szúnyogot is bevitte, hogy az embört serkentse. Mindenki csudálkozott: hogy fognak főzni, mer a hagymát elfelejtötte. És akkor teremtötte Isten a hagymát.
Jelencsity Mihály teremtésmondája szerint viszont már a fokhagyma volt Isten utolsó teremtménye. A történetben az a szómágikus hit él, hogy névadással hozhat létre a legfőbb lény bármit is. Íme: Az Isten a teremtéskor má mindönnek adott nevet. Utoljára vöröshagymának. Akkor szót a fokhagyma: Hát én mi lögyek? – No,hát te mög lögyé fokhagyma! Mondjuk is: Olyan vagy, mint akit a fokhagyma után teremtöttek.
A népmese és a néphit igen fontos szerepet tulajdonít a sorrendiségben az utolsó helynek. (L. legkisebb királyfi.) Nyilván ezzel magyarázható, az utolsónak teremtett fokhagyma mágikus tulajdonságába vetett hit. (De aki már a legutolsó teremtmény után jött létre, azt talán már nem is az Isten teremtette.)
Heltai Gáspár: Száz fabula (Hetvenedik fabula: Egy rókáról, farkasról és oroszlánról): „Mikoron ez okaért a farkas elment volna az oroszlán elől, elméne a róka, és egy sárba heverék és fokhagymát evék, és az oroszlánnak barlangja elejbe méne, és köszene a királnak. Mondá az oroszlán: "Jöszte, jó rókám, hadd ápoljalak meg, mert igen szeretlek." Felelé a róka: "Meg ne bánjad, felséges király, hogy oda nem mehetek, mert emberséget értek, és jól tudom, mint kelljen a királyok elejbe menni. Én pedig most tisztátalan vagyok, és igen büdös a szájam. Mert fokhagymát öttem.”
A görög mitológiában az Aranygyapjú legendájában már fellelhető a fokhagyma, hiszen az eszes Médeia fokhagymával dörzsölte be szerelmesét, Iaszont, hogy távol tartsa tőle apja tűzokádó, vad bikáit.
Homérosz Odüsszeiájában Odüsszeusz fokhagymától nyert erőt Kirke boszorkányságai ellen.
Boccaccio Dekameronjában egy őrülten szerelmes fiatalember fokhagymát küld imádottjának, hogy szerelmét elnyerje, és sikerrel is járt! „… És hogy minél bizalmasabb viszonyba jusson donna Belcoloréval, hébe-hóba ajándékokkal kedveskedett néki, s néha egy-egy csomó friss fokhagymát küldött néki, mert az egész környéken a legszebb az ő kertjében termett, melyet is a maga kezével művelt;…”
Shakespeare Szentivánéji álom című színművében a következő hangzik el: "No meg aztán, színész barátim ne egyetek se vöröshagymát, se fokhagymát, hogy kellemes legyen a leheletünk…" (Arany János fodítása)
A Vámpírok bálja Roman Polański 1967-es azonos című filmjének musical változatában csendül fel a Fokhagyma dal.
Az is köztudott, hogy a vámpírok a fokhagymának már a látványától is kétségbe esetten sziszegnek, szemüket meresztgetik és a kezeiket védekezőleg tartják arcuk elé. (Drakula, Interjú a vámpírral, stb.)
A franciaországi Arleux-ben minden augusztusban, a fokhagyma ünnepén fokhagymakirálynőt választanak (L' élection de la Reine de l'Ail).
A XIX. század végén rendezett 1873-as bécsi és az 1888-as brüsszeli világkiállítások segítettek megismertetni az Európai emberekkel a jó minőségű őszi és tavaszi makói fokhagymát.
Itthon több településen is évente rendeznek fokhagyma-fesztiválokat. A leglátogatottabbakat Bátyán és Ludason és Makón rendezik. A fesztiválok állandó része a fokhagyma szépségverseny, ahol a fonatok egyedi kötését, fonását bírálják, illetve egyéb figurák készítését díjazzák.
Makón készítették el 2006-ban a világ leghosszabb fokhagyma-fonatát. A korábbi norvég rekord 130 méter volt, ennek csaknem a dupláját, 255 métert csomóztak össze a makói asszonyok a XVI. nemzetközi makói hagymafesztivál keretében. Az igazán magyaros rekord mintegy 6800 hagymafejből áll, súlya pedig több mint 300 kilogramm. Összehasonlításképp: az Esztergomi Bazilikából a rekorder füzér még félbehajtva is leérne a földre...
Ráadásként álljon itt a bátyai fokhagyma bor receptje: mivel Bátya környékén nemigen terem meg a szőlő, a fondorlatos gazda kitalálta, hogy tud fokhagymából bort csinálni. Ősszel elülteti a fokhagymát, aztán tavasztól kapálja, gondozza, végül júniusban felszedi és megszárítja. Amikor megtisztította, fölfonja, és elcseréli borért.
A népmese és a néphit igen fontos szerepet tulajdonít a sorrendiségben az utolsó helynek. (L. legkisebb királyfi.) Nyilván ezzel magyarázható, az utolsónak teremtett fokhagyma mágikus tulajdonságába vetett hit. (De aki már a legutolsó teremtmény után jött létre, azt talán már nem is az Isten teremtette.)
Heltai Gáspár: Száz fabula (Hetvenedik fabula: Egy rókáról, farkasról és oroszlánról): „Mikoron ez okaért a farkas elment volna az oroszlán elől, elméne a róka, és egy sárba heverék és fokhagymát evék, és az oroszlánnak barlangja elejbe méne, és köszene a királnak. Mondá az oroszlán: "Jöszte, jó rókám, hadd ápoljalak meg, mert igen szeretlek." Felelé a róka: "Meg ne bánjad, felséges király, hogy oda nem mehetek, mert emberséget értek, és jól tudom, mint kelljen a királyok elejbe menni. Én pedig most tisztátalan vagyok, és igen büdös a szájam. Mert fokhagymát öttem.”
A görög mitológiában az Aranygyapjú legendájában már fellelhető a fokhagyma, hiszen az eszes Médeia fokhagymával dörzsölte be szerelmesét, Iaszont, hogy távol tartsa tőle apja tűzokádó, vad bikáit.
Homérosz Odüsszeiájában Odüsszeusz fokhagymától nyert erőt Kirke boszorkányságai ellen.
Boccaccio Dekameronjában egy őrülten szerelmes fiatalember fokhagymát küld imádottjának, hogy szerelmét elnyerje, és sikerrel is járt! „… És hogy minél bizalmasabb viszonyba jusson donna Belcoloréval, hébe-hóba ajándékokkal kedveskedett néki, s néha egy-egy csomó friss fokhagymát küldött néki, mert az egész környéken a legszebb az ő kertjében termett, melyet is a maga kezével művelt;…”
Shakespeare Szentivánéji álom című színművében a következő hangzik el: "No meg aztán, színész barátim ne egyetek se vöröshagymát, se fokhagymát, hogy kellemes legyen a leheletünk…" (Arany János fodítása)
A Vámpírok bálja Roman Polański 1967-es azonos című filmjének musical változatában csendül fel a Fokhagyma dal.
Az is köztudott, hogy a vámpírok a fokhagymának már a látványától is kétségbe esetten sziszegnek, szemüket meresztgetik és a kezeiket védekezőleg tartják arcuk elé. (Drakula, Interjú a vámpírral, stb.)
A franciaországi Arleux-ben minden augusztusban, a fokhagyma ünnepén fokhagymakirálynőt választanak (L' élection de la Reine de l'Ail).
A XIX. század végén rendezett 1873-as bécsi és az 1888-as brüsszeli világkiállítások segítettek megismertetni az Európai emberekkel a jó minőségű őszi és tavaszi makói fokhagymát.
Itthon több településen is évente rendeznek fokhagyma-fesztiválokat. A leglátogatottabbakat Bátyán és Ludason és Makón rendezik. A fesztiválok állandó része a fokhagyma szépségverseny, ahol a fonatok egyedi kötését, fonását bírálják, illetve egyéb figurák készítését díjazzák.
Makón készítették el 2006-ban a világ leghosszabb fokhagyma-fonatát. A korábbi norvég rekord 130 méter volt, ennek csaknem a dupláját, 255 métert csomóztak össze a makói asszonyok a XVI. nemzetközi makói hagymafesztivál keretében. Az igazán magyaros rekord mintegy 6800 hagymafejből áll, súlya pedig több mint 300 kilogramm. Összehasonlításképp: az Esztergomi Bazilikából a rekorder füzér még félbehajtva is leérne a földre...
Ráadásként álljon itt a bátyai fokhagyma bor receptje: mivel Bátya környékén nemigen terem meg a szőlő, a fondorlatos gazda kitalálta, hogy tud fokhagymából bort csinálni. Ősszel elülteti a fokhagymát, aztán tavasztól kapálja, gondozza, végül júniusban felszedi és megszárítja. Amikor megtisztította, fölfonja, és elcseréli borért.
Agrotechnológia (részletes)
Magyarországon elsőként Lippay János írta le a fokhagyma termesztését és sokoldalú felhasználhatóságát híres művében, az 1664-1667 között megjelent háromkötetes Posoni kert című könyvében. Nagybani termesztése csak a XVI. századtól fogva terjedt el, első adatunk Nagyvázsonyhoz köti.
Az a tapasztalat, hogy az őszi duggatás eredményesebb, mert nagyobb és biztosabb termést ad, mint a tavaszi, ezért az őszi fokhagyma termesztéstechnológiáját ismertetem:
- Fényigénye: rövid nappalon, mérsékelt fényen nagy gerezdeket fejleszt.
- Hőigénye: hidegkedvelő, -10, -20 °C-os fagyot is kibír. Alacsony hőmérsékleten, 10-15 °C-on a hagyma jól fejlődik. A megnőtt hagyma viszont meleget igényel.
- Vízigénye: öntözést nem kíván.
- Talajigénye: a kötöttebb réti, agyagos talajokat kedveli. Homokon tavasszal könnyen kifagy. Tápanyagigénye nagy, termesztése előtt két évvel szervestrágyázott területen díszlik szépen.
- Talaj-előkészítése a nyár végi, őszi ásás, amelyet jól elmunkálunk, hengerezünk úgy, hogy a fölső 5-6 cm-es réteg porhanyós legyen.
- Szaporítása szeptembertől november végéig duggatással történik 5-6 cm mélyre. Ültetés után a talajt hengerezzük vagy kapával lelapogatjuk.
- Tenyészterülete 15-20x7-8 cm, zöldhagymának vagy ritkításra szánva sűrűbbre is duggathatjuk.
- Gerezdszükséglete négyzetméterenként 60-100 db (6-10 fej).
- Ápolása: kézikapával, tolókapával gyomtalanítunk, porhanyítunk.
- Öntözése szükségtelen.
- Vírusok, gombák, baktériumok, kártevők és ellenük való védekezés
- fokhagyma közönséges rejtett vírusa (GCLV) - védekezés: főleg egészséges szaporítóanyag használat és tőszelekció, beteg egyedek eltávolítása;
- szürkepenészes rothadás, fuzáriumos rothadás, penicilliumos rothadás, szklerociumos rothadás, sztemfiliumos és alternárliás levélfoltoság, fokhagyma rozsda – védekezés: gombás tárolási-és csírakori betegségek ellen tőválogatás, csávázás: Topsin-M, Dithane M-45; Levélbetegségek ellen: Amistar, Dithane DG, Thiovit
- ágyrothadást okozó baktériumok – védekezés: betakarítás után termés alapos szárítása és tenyészidő végén kerülni N trágyázást.
- talajlakó kártevők, fokhagyma pillangó, gyökératkák, szárfonálférgek, hagyma levélatka, hagyma-aknázólégy, dohánytripsz, fokhagymalégy - védekezés: Danadim Progress, Bi-58 EC, Rogor L-40
- Szedése: a levelek elsárgulása, elszáradása után - lehetőleg szárazon - kapával a földből kiszedjük, néhány napig csomókban szárítjuk. Válogatjuk, esetleg koszorúba kötjük, szellős, száraz, védett helyen tároljuk.
- Tárolása: fokhagymafüzér készítése: felfűzésre csak teljesen száraz levelek és fejek alkalmasak. Kezdjük 3 fej leveleinek összefonásával. Fonjunk újabb fejeket a hosszabbodó füzérhez. Az új leveleket oda illesszük, ahol az előzők véget érnek. Addig folytassuk a felfűzést, amíg a kívánt hosszúságot el nem érjük. A kilógó végeket vágjuk le. A füzért száraz, hűvös helyre akasszuk fel, így egész idényen át lesz fokhagymánk.
- Termésmennyiség: 1-1,5 kg/m2. Egy kilóban 30-32 db fokhagyma van.
Irodalom jegyzék
- Gógy- és aromanövények – szerkesztette Dr. Bernáth Jenő (Mezőgazda Kiadó Bp. 2001)
- Petra Neumera: Természetes antibiotikumok, Mérték kiadó
- Jan-öjvin Swahn: A fűszerek zamatos története, Gulliver Könyvkiadó
- Dr. Michael A. Weiner: Gyógynövény Biblia (Glória Könyvkiadó, Bp., 1993)
- Buday Andrea: Környezetünk gyógyító növényei ("Pro-Theam" Kht 2007)
- Kertészet és Szőlészet 2010/13. száma
- www.pointernet.pds.hu/.../2008012214443335900000...
- www.foodandwine.hu/.../egeszseg-a-konyhabol-1-fok.
- www.informed.hu/betegsegek/
- www.balintgazda.hu/minden-heten.../fokhagyma.html
- www.nepgyogyaszat.hu/...gyogyirei/fokhagyma.html
- www.sulinet.hu/.../data/.../010_a_fokhagyma.htm
- www.fokhagyma.lap.hu/
- www.novenyszerviz.5mp.eu/web.php?a=novenyszerviz...
- www.fokhagymafesztival.hu/batyarol.html
- http://hvg.hu/gasztronomia/20110526_fekete_fokhagyma
- http://feketefokhagyma.hu
- naturalweb.blogter.hu/tag/fokhagyma
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése