Dolce Vita: Tökéletes, lukacsos, ropogós szélű kenyér – ezt sosem gondoltam volna
Tökéletes, lukacsos, ropogós szélű kenyér – ezt sosem gondoltam volna
Évek óta próbálkozok a kenyérsütéssel, sajnos sikertelenül. Volt kenyérsütőgépem (gyorsan el is ajándékoztam), próbáltam a kovászos kenyeret, ilyen-olyan lisztet, tükköt és praktikát, de álmaim kenyerét, amely belül lukacsos és kicsit nedves, kívül pedig ropogós, sehogy nem tudtam összehozni.
Pár napja Lilahangya oldalán találtam egy nagyon ígéretes képet, a recept a neten régóta keringő dagasztásmentes kenyéré volt. Többször is találkoztam már a recepttel, de, talán meggyőző kép hiányában (ugye, menniyt számít egy fotó?), nem gondoltam, hogy ez valami nagyon jó dolog lehet.
A hangsúly a dagasztás nélküliségen van, pedig szertintem nem ez számít (ez csak egy plussz kényelmi szolgáltatás), hanem az élesztő mennyisége, a kelesztés ideje és a sütés módja teszi ezt a kenyeret ennyire finommá. Sokáig azt gondoltam, egy kenyér akkor lesz jó lukacsos, ha sok az élesztő benne. Ez akár még lehetne logikus is, de pont a fordítottja igaz, minimális élesztővel sokáig (12 óra) kell kelnie a tésztának, ekkor lesz jó. Sőt csodálatos, mennyei, zseniális, tökéletes, leírhatatlanul finom. Két napja hihetetlenül izgat a dolog, és folymatosan sütöm a kenyereket. A Ludwig pékség elveszített egy állandó vásárlót.
Hozzávalók: 2,5 dl-es csésze, 3 csésze BL 80-as liszt (fehérkenyérnek való liszt), 1,5 csésze víz, kicsit kevesebb, mint fél tk szárított élseztő, 1,5 tk só
1. liszthez keverem a sót és az élesztőt, jól elkeverem őket (mivel többet nem nagyon kell keverni)
2. Hozzáöntöm a vizet, elkeverem (3-4 fordulat), 12 órát kelesztem (célszerű este elkészíteni). Az állaga nokedli tésztához hasonlóan folyós, ne gyúrható tésztára számítsunk!
3. 12 óra múlva, kovász-szerű massza lesz belőle, kiöntöm a tálból, áthajtogatom, mindkét oldalát belisztezem, letakarom konyharuhával és 30 perig pihentetem
4. A sütőt 250 fokra felmelegítem, egy fedeles, ovális alakú jénai edényt előmelegítek a sütőben
5. A fél óra elteltével a tésztát az előmelegített tálba, majd a sütőbe teszem. Lefedve 30 percig sütöm, majd fedő nélkül 20-25 percig.
Pár napja Lilahangya oldalán találtam egy nagyon ígéretes képet, a recept a neten régóta keringő dagasztásmentes kenyéré volt. Többször is találkoztam már a recepttel, de, talán meggyőző kép hiányában (ugye, menniyt számít egy fotó?), nem gondoltam, hogy ez valami nagyon jó dolog lehet.
A hangsúly a dagasztás nélküliségen van, pedig szertintem nem ez számít (ez csak egy plussz kényelmi szolgáltatás), hanem az élesztő mennyisége, a kelesztés ideje és a sütés módja teszi ezt a kenyeret ennyire finommá. Sokáig azt gondoltam, egy kenyér akkor lesz jó lukacsos, ha sok az élesztő benne. Ez akár még lehetne logikus is, de pont a fordítottja igaz, minimális élesztővel sokáig (12 óra) kell kelnie a tésztának, ekkor lesz jó. Sőt csodálatos, mennyei, zseniális, tökéletes, leírhatatlanul finom. Két napja hihetetlenül izgat a dolog, és folymatosan sütöm a kenyereket. A Ludwig pékség elveszített egy állandó vásárlót.
Hozzávalók: 2,5 dl-es csésze, 3 csésze BL 80-as liszt (fehérkenyérnek való liszt), 1,5 csésze víz, kicsit kevesebb, mint fél tk szárított élseztő, 1,5 tk só
1. liszthez keverem a sót és az élesztőt, jól elkeverem őket (mivel többet nem nagyon kell keverni)
2. Hozzáöntöm a vizet, elkeverem (3-4 fordulat), 12 órát kelesztem (célszerű este elkészíteni). Az állaga nokedli tésztához hasonlóan folyós, ne gyúrható tésztára számítsunk!
3. 12 óra múlva, kovász-szerű massza lesz belőle, kiöntöm a tálból, áthajtogatom, mindkét oldalát belisztezem, letakarom konyharuhával és 30 perig pihentetem
4. A sütőt 250 fokra felmelegítem, egy fedeles, ovális alakú jénai edényt előmelegítek a sütőben
5. A fél óra elteltével a tésztát az előmelegített tálba, majd a sütőbe teszem. Lefedve 30 percig sütöm, majd fedő nélkül 20-25 percig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése